A miniszterelnök Izrael diplomáciai elszigeteltségére figyelmeztetett.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael diplomáciai elszigeteltsége arra kényszerítheti az országot, hogy zárt gazdaságként működjön, és elsősorban saját erőforrásaira támaszkodjon.
Athén és Spárta nyomdokaiba léphet az izraeli gazdaság?
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn beszédet tartott a főkönyvelői konferencián, ahol egy fontos figyelmeztetést fogalmazott meg.
„Izrael diplomáciai elszigeteltségbe kerül. Zárt gazdasággal kell majd szembenéznünk.
A világ blokkokra oszlik, és mi nem tartozunk egyik blokkhoz sem. Ez megkönnyíti az elszigetelésünket. Van azonban egy technológiai és tudományos előnyünk, amely függőséget teremt velünk szemben, és másoknak érdeket ad a velünk való kapcsolatok fenntartásában.” – mondta.
„Lehet, hogy nemcsak a kutatás és fejlesztés terén, hanem magában a termelésben is blokkolva leszünk. Védelmi iparágaink blokkolva lehetnek.
Athénnak és szuper-Spartának kell lennünk, alkalmazkodva az önellátó gazdasághoz. Nincs más választásunk.
Legalábbis az elkövetkező években meg kell birkóznunk ezekkel az elszigetelési kísérletekkel, és először is ki kell fejlesztenünk azt a képességet, hogy önállóan boldoguljunk.”
Két értelmezés
Az egyik értelmezés szerint Netanjahu a zsidó állam gazdasági rugalmasságra utalt – arra, hogy Izrael gazdasága szélsőséges körülmények között is fenntartható legyen. Az október 7-i Hamász-mészárlás és az azt követő Iránnal vívott háború tanulságai rámutatnak arra, hogy a kritikus rendszerekben redundanciára van szükség, és hogy még hatalmas rakétatámadások vagy földi harcok esetén is képesnek kell lenni az államnak a létfontosságú funkciók fenntartására. Amir Jaron, az Izraeli Központi Bank elnöke már korábban is felvetett hasonló kérdéseket.
A második, aggasztóbb értelmezés szerint Netanjahu egy olyan lehetséges geopolitikai forgatókönyvre figyelmeztetett, amelyben Izrael szankciókkal szembesülhet. Az ilyen intézkedések súlyosan megzavarhatják Izrael gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait a világgal, ami nemcsak Izraelre, hanem a globális gazdaságra is jelentős következményekkel járna.
Eközben Ilan Rom, a Pénzügyminisztérium főigazgatója kijelentette, hogy Izraelre nehezedő általános fenyegetettségi szint jelentősen csökkent. Rom továbbá kritizálta a hadsereg által a tartalékos szolgálati napok „pazarló” felhasználását, és javasolta, hogy a védelmi intézménynek hatékonyabban kell felhasználnia erőforrásait.
Lesz Tajgetosz is?
Az európai és tengerentúli nyugati kormányok és "hivatalos" közvéleményük már rég megadta magát. Nem tavaly, vagy 2 éve, hanem már vagy jó évtizede, egy folyamat során, ami ennél is korábban kezdődött.
Egy bizonyos jelenség már ennél is korábban fennállt és működött Izrael megítélésével és az ellene történő fellépéssel kapcsolatban. Ez Izrael állandó és görcsös elítélésében nyilvánult meg az olyan szervezetek részéről, mint pl. a mára már semmivé vált ENSZ. Az ilyen szervezetek (és kormányok) ezen a módon igyekeztek igazolni "jóember" voltukat, takargatni akarván saját disznóságaikat, bűneiket, korruptságukat és inkompetenciájukat. Izrael erre mindig hálás célpont volt: kis ország, a fél világ antiszemitizmusa miatt kevés baráti szövetségessel, a teljes muszlim világgal, mint ellenséggel a háta mögött, az antiszemita közvélemény helyeslésével az ENSZ-féle elítélök iránt. Izraelen kiélni állandó elítélés formájában az álszent "jóember" álláspontot nem kerül semmibe és eltakarja azt, hogy ugyanezt eszükben sincs megtenni más, valódi népirtó aktőrökkel szemben. Tipikus példája a farkasfalka omega egyedének szerepére, amit Izraelre akarnak kényszeríteni – ott a farkasok ilyen módon szabadulnak meg a "bűntudatuktól".
De ez csak a kezdet volt! Aztán jött a woke és különleges megnyilvánulásai, az abszurdumig fokozott jóemberkedési hullám, amik lassan egyre nagyobb tömegeket kerítettek hatalmukba. A woke/jóember féle megfelelési kényszer az egymást követő sokmilliós migrációs muszlim hullám hatásaival együtt végül olyan nyomást gyakorolt a nem baloldali kormányokra is, aminek végül nem tudtak ellenállni. Gyengeség, inkompetencia, de ez a valóság. Mára az utolsó mohikánok is megadták magukat Izrael elítélésével kapcsolatban, és már kezdik túllicitálni egymást a megfelelési kényszer hatására. Erre a jobboldali svéd kormány egy beszédes példa, ami a mértéktartó álláspontról, amihez sokáig tartotta magát, hirtelen átesett a másik szélsőségbe és bőszen szorgalmazza Izrael elítélésén túl ennek gazdasági, diplomáciai és kultúrális elszigetelését az EU-n keresztül. Valódi középkori zsidóüldözés folyik, kútmérgezés-vádakkal, gettósítási mentalitással – egészen a fizikai tettlegességig. "A múlt elkezdődött!"
Mindez látszólag a gazai háborúval kapcsolatban, ahol senkit sem érdekel, hogy ebbe Izraelt akaratán kívül belekényszerítette az amúgy mindenütt terrorszervezetként nyilvántartott hamasz. Az a leleplező tény sem kerül tárgyalásra, hogy a hamaszt senki, még az arab országok sem akarják a helyén tartani Gazában (az Izraelt elítélő nyugati kormányok még kevésbé), de ezért nem tesznek semmit. Izraelt viszont elátkozzák, ha ezt megteszi – mert kénytelen.
A nyugati országok behódoltak. Kinek-minek? A woke/jóember hullám együgyű követőinek, a bevándorolt muszim milliók nyomásának, a gyengeséget mutató megfelelési kényszernek. A nyugati gyenge semmi-kormányok levizsgáztak, éppen megásva a saját sírjukat. A bizonyítvány még az elégtelennél is rosszabb!!!!!!!
https://media.tenor.com/KvK_lo4OIiIAAAAM/jon-stewart-eat.gif
Minek azt… Rendeljen újra 60 millió adag kosher életmentő ☣️ fályzert.