Köves Slomó a magyar zsidóság helyzetéről, a politikai tér átrendeződéséről és a közösségi felelősségről is beszélt.
Az Otthon a rabbinál új adásában Köves Slomó vezető rabbi és Megyeri Jonatán beszélgetésében szó esik a választások utáni bizonytalan politikai helyzetről, arról, hogyan változhat meg a zsidó közösségek mozgástere, milyen irányba fordulhat a magyar közélet, és hogy ebben a mozgásban milyen szerepet játszik az EMIH, a Mazsihisz és a vallási vezetői felelősség.
Köves Slomó egyszerre beszél stratégáról és rabbiról, intézményről és identitásról, jelenről és hosszú távú gondolkodásról. Az adás egyik legfontosabb kérdése: hogyan lehet egy közösség úgy jelen a nyilvánosságban, hogy közben ne szoruljon rá egyetlen politikai oldalra sem, és megőrizze saját hangját, méltóságát és mozgásterét?
Új helyzet a választások után
Köves Slomó vezető rabbi szerint a magyar zsidó közösség legfontosabb feladata most az, hogy megőrizze önállóságát a választások utáni átrendeződő politikai térben. Az Otthon a rabbinál című műsorban, Megyeri Jonatánnal beszélgetve úgy fogalmazott: a zsidóság számára az jelenthet biztonságot, ha nem kötődik kizárólagosan egyik politikai oldalhoz sem, hanem saját szempontjai szerint tud jelen lenni a nyilvánosságban.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
A beszélgetésben Köves Slomó arról beszélt, hogy a választások utáni időszak újraoszthatja a közéleti és politikai viszonyokat, és ez az egyházakat, valamint a zsidó hitközségeket is alkalmazkodásra kényszerítheti. Szerinte az elmúlt 16 év viszonylag stabil rendszere most változóban van, és még senki nem tudja pontosan, milyen irányt vesznek a folyamatok. Úgy látja, a legfontosabb kérdés az, hogy a zsidó közösség ne váljon egyik tábor foglyává sem. A rabbi szerint a hosszú távú érdek nem a politikai közeledésben, hanem az önálló, több irányba nyitott közösségi jelenlétben rejlik.
Köves Slomó az antiszemitizmus erősödő jeleire is figyelmeztetett. Személyes példát is említett: korábban éveken át rendszeresen érte utcai zaklatás, ezek az esetek azonban egy időre visszaszorultak, most viszont ismét tapasztalt hasonló eseményeket.
A rabbi szerint az antiszemitizmus nem tűnt el Európából, csak időlegesen háttérbe szorult. Úgy véli, a nyugati közbeszédben erősödő Izrael-ellenes narratívák és a radikális politikai hangok Magyarországra is hatással lehetnek.
Jobboldali stratégia és a baloldal hiánya
A műsorban szóba került Orbán Viktor politikai stratégiája, melyben a volt miniszterelnök törekedett a jobboldal konszolidálására, és ebben a folyamatban a zsidó közösség felé tett gesztusoknak is szerepük volt. Köves Slomó szerint ennek köszönhetően a magyar zsidóság ma sokkal nagyobb biztonságban érezheti magát, mint korábban.
Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a jobboldal számára veszélyes lehet, ha a szélsőjobboldal felé mozdul. Ha ez megtörténik, az könnyen megbonthatja azt a bizalmat, amely az elmúlt években felépült. Köves Slomó ezért különösen fontosnak tartja, hogy a politikai vezetés hosszú távon is tartsa meg a zsidóság felé mutatott baráti, kiszámítható irányt.
A rabbi a baloldal szerepéről is beszélt, és úgy fogalmazott: Magyarországon jelenleg nincs olyan baloldali közeg, amely hitelesen és felelősen tudna megszólalni a zsidóságról és Izraelről egyszerre. Szerinte a jövőben szükség lesz egy új baloldali nyelvre, amely nem az Izrael-ellenes reflexeket importálja.
Köves Slomó szerint a zsidó közösségnek mindkét oldalon szüksége van olyan partnerekre, akik képesek a felelős párbeszédre. Úgy látja, a közösség védelme csak akkor lehet valóban hosszútávú, ha nem kizárólag egyik politikai oldalra épül.
A magyarországi zsidó közösségek
A beszélgetésben külön szó esett az EMIH szerepéről is. Köves Slomó azt mondta, az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a szervezet önálló, közérthető és nyitott hangot tudott kialakítani a nyilvánosságban. Ez szerinte nemcsak a zsidó közösség számára fontos, hanem azoknak a nem zsidó, konzervatív vagy keresztény embereknek is, akik nyitottak a biblikus gondolkodásra. A rabbi szerint az EMIH egyik feladata éppen az, hogy hidat építsen a hagyomány és a mai világ között, illetve hangsúlyozta, hogy az eredeti és mély tartalom akkor tud hatni, ha megtalálja a hozzá illő nyelvet.
Köves Slomó a Mazsihiszről és az intézményi működésről is beszélt. Azt mondta, a közbeszédben gyakran leegyszerűsítve jelenik meg a pénz és a politika viszonya, pedig egy közösség működésében az átláthatóság és az önálló intézményi háttér a legfontosabb. Szerinte a közösségek igazi ereje nem abból fakad, hogy milyen közel állnak a politikához, hanem abból, hogy mennyire tudnak saját lábon állni. A rabbi ezen a ponton hangsúlyozta: a kiszolgáltatottság mindig ott kezdődik, ha egy közösség egyetlen forrástól vagy döntéshozótól függ.
A műsorban a holokauszt-emlékezet és a Sorsok Háza ügye is előkerült. Köves Slomó szerint a múlt feldolgozása csak akkor lehet hiteles, ha nem politikai csatatérként kezelik, hanem közös felelősségként, és úgy véli, a történelmi emlékezetnek méltó, szakmailag megalapozott formában kell tovább élnie.
A beszélgetés végén a fiatalok megszólítása és a közösségi jövő is hangsúlyosan megjelent. Köves Slomó arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő nemzedékek bevonása nélkül nincs valódi közösségépítés, és a magyar zsidóság jövője azon is múlik, sikerül-e olyan nyelvet és intézményi formákat találni, amelyek természetesen tudják megszólítani őket.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 15:30
2025. április 2. - 18:00
2024. március 6. - 11:25
2025. július 25.
