Portugália és Ausztria is megelőzte Németországot az ENSZ Biztonsági Tanácsának választásán.
Portugália és Ausztria szerezte meg a nyugati országok számára fenntartott két helyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában, megelőzve Németországot, amely intenzív kampány ellenére sem tudta megszerezni a szükséges támogatást.
Németország leszerepelt az ENSZ-ben tartott szavazáson
A 15 tagú Biztonsági Tanács tíz nem állandó helyét regionális kvóták alapján osztják el. Az ENSZ Közgyűlése minden évben öt országot választ meg titkos szavazással kétéves időtartamra, amelyek az öt állandó tag – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – mellett foglalhatnak helyet a testületben.
A másik versengő választási körzetben a 193 tagú Közgyűlés négy szavazási forduló után Kirgizisztánt választotta meg a Fülöp-szigetekkel szemben. A közép-ázsiai ország 143 szavazatot kapott, míg ellenfele 49-et, így Kirgizisztán története során először kerül be a Biztonsági Tanácsba. A zimbabwei és a trinidadi-tobagói jelölteknek nem volt ellenfelük, így mindkét ország több mint 180 szavazattal biztosította helyét a testületben.
Az ENSZ Alapokmánya szerint a Biztonsági Tanács feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, ugyanakkor a testület az elmúlt évek legfontosabb konfliktusaiban rendre megbénult. Az ukrajnai háború kapcsán Oroszország vétójoga akadályozta a döntéshozatalt, míg a gázai és iráni ügyekben gyakran az Egyesült Államok blokkolta az Izraelt bíráló határozatokat.
Évtizedek óta zajlanak kísérletek a Biztonsági Tanács reformjára annak érdekében, hogy jobban tükrözze a jelenlegi geopolitikai erőviszonyokat, ne pedig a második világháború utáni világot, amikor az ENSZ létrejött. Ezek a törekvések azonban mindeddig kudarcot vallottak.
Izrael és Ukrajna támogatása volt a kudarc oka?
A nyugati országok számára fenntartott két helyért zajló versenyben Portugália 134, Ausztria pedig 131 szavazatot szerzett. Németország ezzel szemben mindössze 104 voksot kapott, noha Európa legnagyobb gazdasága korábban már hatszor volt a Biztonsági Tanács nem állandó tagja.
„Nyilvánvalóan komoly csalódás ez az eredmény” – mondta Johann Wadephul német külügyminiszter. Véleménye szerint Oroszország aktívan kampányolt Németország ellen az Ukrajna melletti határozott német kiállás miatt.
A politikus ugyanakkor arra is utalt, hogy Berlin Izraelhez fűződő különleges kapcsolata szintén szerepet játszhatott a kudarcban.
„Az is szavazatokba kerülhetett nekünk, hogy Németországnak a közel-keleti konfliktus kapcsán mindig különleges felelősséget kell vállalnia Izrael iránt”
– fogalmazott.
Izrael és Németország különleges kapcsolata
Németország Izraelhez való viszonyát a mai napig alapvetően meghatározza a holokauszt emlékezete és a náci Németország által elkövetett bűnök történelmi terhe. A második világháború után kialakult német álláspont szerint Izrael biztonságának támogatása nem csupán külpolitikai kérdés, hanem az ország úgynevezett „államérdeke” (Staatsräson) is. Ezt a megközelítést több német kancellár, köztük Angela Merkel és Olaf Scholz is nyilvánosan megerősítette az elmúlt években.
Ennek következtében Berlin rendszerint Izrael egyik legfontosabb európai támogatója a nemzetközi fórumokon, miközben jelentős katonai és védelmi együttműködést is fenntart a zsidó állammal.
Ez az álláspont ugyanakkor egyre gyakrabban vált ki kritikát a globális dél országai, valamint több arab és muszlim állam részéről, különösen a gázai és iráni háború kapcsán.
- 09:35
2020. augusztus 15. - 15:052019. március 22.
- 19:552020. február 10.
