Az Egyesült Államok csapást mért egy iráni katonai létesítményre a Hormuzi-szoros közelében.
Washington szerint az iráni drónok közvetlen fenyegetést jelentettek az amerikai erőkre és a térségben közlekedő kereskedelmi hajókra. Irán válaszul csapást mért egy amerikai bázisra.
Amerika megelőző csapást mért az iráni drónokra
Amerikai tisztviselők közlése szerint az amerikai hadsereg négy iráni öngyilkos drónt semmisített meg a Hormuzi-szoros térségében, majd légicsapást hajtott végre egy Bandar-Abbász közelében működő földi irányítóállomás ellen, amely állítólag egy ötödik drón indítására készült. A célpont Irán egyik legfontosabb kikötővárosának közelében helyezkedett el, nem messze attól a stratégiai jelentőségű tengeri útvonaltól, amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének jelentős része halad át.
Az iráni média robbanásokról számolt be Bandar-Abbásztól keletre, valamint arról, hogy a légvédelmi rendszereket ideiglenesen aktiválták az éjszaka folyamán. Teherán egyelőre nem közölte a károk pontos mértékét, ugyanakkor az iráni állami sajtó az esetet az Egyesült Államok újabb provokációjaként értékelte a két ország közötti törékeny tűzszünet idején.
Washington hangsúlyozta, hogy korlátozott és védelmi jellegű műveletről volt szó. Egy amerikai tisztviselő szerint a célpont közvetlen veszélyt jelentett a hajózási szabadságra, az amerikai katonákra és a kereskedelmi forgalomra a Hormuzi-szorosban.
A mostani akciót megelőzően az Egyesült Államok már csapást mért olyan iráni hajókra is, amelyek állítólag tengeri aknák telepítésére készültek, valamint egy föld-levegő rakétarendszerre, amely az amerikai állítások szerint amerikai repülőgépeket vett célba.
Irán ellentámadásba lendül
Közben az iráni Iszlám Forradalmi Gárda azt állította, hogy válaszcsapást hajtott végre egy kuvaiti amerikai támaszpont ellen. Bár Teherán nem nevezte meg pontosan a célpontot, Kuvait hadserege csütörtök reggel közölte, hogy légvédelmi rendszereik rakéta- és drónfenyegetéseket fogtak el az ország légterében. A kuvaiti hatóságok szerint a lakosság által hallott robbanások a sikeres elfogások következményei voltak.
Kuvait a 2026-os konfliktus során már többször is a harcok kereszttüzébe került: korábban iráni és iráni támogatású dróntámadások okoztak károkat és koalíciós veszteségeket is eredményeztek.
A fejleményekre a nemzetközi piacok is azonnal reagáltak: az olajárak közel 5 százalékkal emelkedtek, miután ismét felerősödtek a Hormuzi-szoros elhúzódó lezárásától való félelmek.
Holtponton a tárgyalások
A katonai feszültség fokozódása közben továbbra is holtponton vannak az iráni atomprogramról, a szankciók enyhítéséről, a befagyasztott iráni vagyonokról és a Hormuzi-szoros jövőjéről szóló tárgyalások. Bár az iráni állami média szerint körvonalazódik egy megállapodás a kereskedelmi hajóforgalom újraindításáról, a Fehér Ház tagadta, hogy végleges egyezség született volna.
Donald Trump szigorúbb korlátozásokat követel az iráni urándúsításra és erősebb nemzetközi ellenőrzési mechanizmusokat sürget, miközben Teherán továbbra is a szankciók feloldását és a nemzetközi pénzügyi rendszerhez való visszacsatlakozást követeli. Marco Rubio szerint „bizonyos előrelépés” történt a tárgyalásokon, ugyanakkor Washington világossá tette: a katonai opció továbbra is napirenden marad, amennyiben Irán folytatja fenyegető lépéseit.
