Volodimir Zelenszkij jukrán elnök vasárnap közölte, hogy Oroszország a nagy erejű, hiperszonikus Oresnyik ballisztikus rakétát is bevetette a Kijev elleni nagyszabású drón- és rakétatámadás során, amely legalább két ember halálát okozta. Ez volt a fegyver harmadik alkalmazása a négy éve tartó háborúban.
Az intenzív légicsapások az ukrán főváros több pontján is károkat okoztak:
találat érte többek között a kormányzati épületek környékét, lakóházakat, iskolákat és egy piacot is – közölték az ukrán hatóságok.
A támadásban legalább 83 ember megsérült.
Zelenszkij a Telegramon azt írta, hogy az Oresnyik – amely nukleáris és hagyományos robbanófej hordozására is képes – a Kijevhez közeli Bila Cerkva városát is eltalálta. A konkrét célpontot egyelőre nem azonosították.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap megerősítette, hogy az Oresnyik mellett más rakétatípusokat is bevetettek, és ukrán „katonai irányítási és vezérlési létesítményeket”, légibázisokat, valamint hadiipari célpontokat támadtak. A minisztérium nem részletezte a pontos helyszíneket, de azt állította, hogy a csapás az ukrán fél „oroszországi civil létesítmények elleni támadásaira” adott válasz volt.
Néhány órával később egy külön közleményben azt is hangsúlyozták, hogy az éjszakai támadás során nem céloztak civil objektumokat.
Vladimir Putin orosz elnök pénteken elítélte a kelet-ukrajnai, orosz megszállás alatt álló területen végrehajtott dróntámadást egy kollégiumi épület ellen, amelyért Moszkva Kijevet teszi felelőssé. Putyin közölte, hogy a közelben nem volt katonai vagy rendvédelmi létesítmény, és utasította a hadsereget, hogy dolgozza ki a válaszlépéseket.
A starobilszki támadás halálos áldozatainak száma időközben 21-re emelkedett, miután befejeződtek a kutatási és mentési munkálatok – közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma. További 42 ember megsérült. A luhanszki terület oroszok által kinevezett hatóságai vasárnapra és hétfőre gyásznapot hirdettek az áldozatok emlékére.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgősségi ülésén, amelyet Oroszország kérésére hívtak össze, Andrij Melnik ukrán ENSZ-nagykövet visszautasította az orosz vádakat, amelyek háborús bűncselekményekkel illették Ukrajnát.
A vádakat „tiszta propagandának” nevezte, és hangsúlyozta, hogy a május 22-i műveletek „kizárólag az orosz hadigépezetet célozták”.
Ukrajna és nyugati szövetségesei ezzel szemben régóta azzal vádolják Oroszországot, hogy rendszeresen civileket és kritikus civil infrastruktúrát támad. A Kreml ezt következetesen tagadja.
Oroszország szerint az Oresnyik kivédhetetlen
Oroszország először 2024 novemberében vetette be a több robbanófejes Oresnyik rakétát az ukrajnai Dnyipro városa ellen, majd másodszor idén januárban, a nyugat-ukrajnai Lviv térségében.
A mostani kombinált támadás az ukrán légierő szerint mintegy 600 csapásmérő drónt és 90, levegőből, szárazföldről és tengerről indított rakétát foglalt magában. Az ukrán légvédelem 549 drónt és 55 rakétát semmisített meg vagy zavart meg, míg mintegy 19 rakéta nem érte el célját.
Zelenszkij már korábban figyelmeztetett arra, hogy Oroszország az Oresnyik bevetésére készül, amerikai és nyugati hírszerzési információkra hivatkozva.
Kijev európai szövetségesei, köztük Emmanuel Macron és Friedrich Merz is elítélték az orosz támadásokat és a hiperszonikus fegyver alkalmazását.
Kaja Kallas, az Európai Unió külpolitikai vezetője úgy fogalmazott: Oroszország „zsákutcába jutott a harctéren, ezért tudatos csapásokkal terrorizálja Ukrajna városközpontjait”, amelyek célja minél több civil megölése. Hozzátette, hogy
az uniós külügyminiszterek napokon belül összeülnek, hogy megvitassák, miként lehet fokozni a nemzetközi nyomást Moszkvára.
Putyin korábban azt mondta, hogy az Oresnyik – amelynek neve „mogyorófát” jelent oroszul – a hangsebesség tízszeresével, azaz Mach 10-es sebességgel halad, és képes akár több emelet mélyen a föld alatti bunkereket is megsemmisíteni. Állítása szerint a rakéta „meteoritként” csapódik be, és semmilyen rakétavédelmi rendszer nem képes elfogni. Hozzátette:
több ilyen rakéta akár hagyományos robbanófejjel is a nukleáris csapásokhoz hasonló pusztítást okozhat.
A támadás során egész éjjel légiriadók szóltak Kijevben, miközben a becsapódások nyomán füst borította a várost. Az Associated Press tudósítói erős robbanásokat hallottak a belvárosban és kormányzati épületek közelében.
Rávilágított az ukrán légvédelem hiányosságaira
Zelenszkij elismerte, hogy nem minden ballisztikus rakétát sikerült elfogni, és a csapások többsége Kijevet érte, amely a támadás fő célpontja volt.
A támadás egyúttal rámutatott Ukrajna krónikus problémájára: a ballisztikus rakéták elfogására alkalmas légvédelmi eszközök hiányára.
Kijev nagymértékben támaszkodik az amerikai gyártmányú Patriot rendszerekre, azonban az elfogórakétákból súlyos hiány mutatkozik, és ezek beszerzése a legfontosabb kérések között szerepel a nyugati partnerek felé. Ukrajna saját fejlesztésű alternatíva létrehozását is prioritásként kezeli, ám ez hosszabb időt és jelentős forrásokat igényel.
Az elemzők szerint azzal, hogy Oroszország nagy mennyiségű ballisztikus rakétával árasztotta el Kijevet, akár azt is célozhatta, hogy kimerítse Ukrajna korlátozott légvédelmi készleteit egy esetleges, még intenzívebb nyári támadási hullám előtt.
