Miközben a Hormuzi-szoros blokád alatt áll, Moszkva új útvonalat nyitott Teherán felé: a Kaszpi-tengeren keresztül érkeznek a drónalkatrészek, amelyekkel Irán gyorsan újraépítheti haderejét.
Oroszország drónalkatrészeket szállít Iránnak a Kaszpi-tengeren keresztül – értesült a The New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A jelentés szerint ez a kevéssé figyelt útvonal kulcsszerepet játszik abban, hogy Teherán a tűzszünet ellenére gyorsan helyreállíthassa katonai képességeit.
A források szerint Irán drónarzenáljának mintegy 60 százaléka megsemmisült a közelmúltbeli amerikai–izraeli légicsapások során.
Ha az orosz szállítások a jelenlegi ütemben folytatódnak, Teherán viszonylag rövid idő alatt újratöltheti készleteit.
A Kaszpi-tenger: ideális „szankciókerülő folyosó”
A Kaszpi-tenger – a világ legnagyobb zárt vízfelülete – különösen alkalmas ilyen műveletekre. Oroszország és Irán ugyan nem közvetlen szárazföldi szomszédok, de mindkét ország hosszú partszakasszal rendelkezik ezen a belső tengeren, ami lehetővé teszi a zavartalan szállítást. A térségben nincs nyugati katonai jelenlét, így a hajóforgalmat nem fenyegeti amerikai vagy más nemzetközi ellenőrzés. Ez különösen fontos most, amikor a Hormuzi-szoros – a globális energiaszállítás egyik kulcsútvonala – hetek óta blokád alatt áll.
A Kaszpi-tengeren keresztül nemcsak katonai jellegű szállítmányok érkeznek, hanem alapvető áruk is: gabona, takarmány, napraforgóolaj és egyéb termékek, amelyek normál esetben a Perzsa-öbölön keresztül jutnának el Iránba.
„Ha valaki ideális helyet keres szankciók kijátszására és katonai szállításokra, akkor a Kaszpi-tenger az” – mondta Nicole Grajewski biztonságpolitikai szakértő.
Kulcsfontosságú kikötő és iráni haditengerészet
A szállítások egyik központja az észak-iráni Bandar Anzali kikötő, amely közel fekszik az iráni haditengerészet egyik fontos bázisához. A szankciók alatt álló iráni hajózási társaságok rendszeresen használják ezt az útvonalat.
Ez a tengeri folyosó régóta ismert eszköze Moszkva és Teherán együttműködésének, de a mostani konfliktus után még nagyobb jelentőséget kapott.
Március közepén, az iráni háború csúcspontján az izraeli hadsereg célzott csapásokat hajtott végre a Kaszpi-tenger térségében. A támadások során több iráni hadihajó, köztük egy korvett és több rakétahordozó egység semmisült meg, valamint kikötői infrastruktúra és egy parancsnoki központ is megsemmisült.
A beszámolók szerint ezek a műveletek kifejezetten az orosz–iráni szállítási útvonalak megzavarását célozták. Bár Izrael hivatalosan nem részletezte az akciók stratégiai hatását, a lépések egyértelműen a háttérben zajló logisztikai hálózat ellen irányultak.
Drónháború és orosz technológiai segítség
A drónok kulcsszerepet játszanak Irán katonai stratégiájában – nemcsak Izrael ellen, hanem a Perzsa-öböl térségében és a Hezbollah libanoni támadásaiban is. A jelentések szerint Oroszország nemcsak alkatrészeket szállít, hanem műholdas felderítési adatokat és fejlettebb technológiát is biztosít Teherán számára.
Ezek az eszközök javíthatják az iráni drónok kommunikációját, navigációját és célzóképességét, különösen a Shahed típusú eszközök esetében.
Bár Oroszország Irán egyik legfontosabb szövetségese, Moszkva hivatalosan tagadja, hogy katonai segítséget nyújtott volna Teheránnak a februárban kezdődött háború óta. Izrael részéről szintén visszafogott a kommunikáció: Jeruzsálem nem hangsúlyozza nyíltan az orosz érintettséget, ami jól mutatja a két ország közötti kényes diplomáciai egyensúlyt.
"A források szerint Irán drónarzenáljának mintegy 60 százaléka megsemmisült a közelmúltbeli amerikai–izraeli légicsapások során."
Megint egy aranymálna díj – meddig lehet ezt fokozni? Hisz még véletlenül se azért csökkent Irán drónkészlete, mert a támadásai során azok egy részét felhasználta, hanem mert az USA és Izrael a légicsapásokban megsemmisítette. Ugyanis a drónok olyanok, hogy lerakják őket, és mint a befőtt ott marad, alkalmat adva az ellenséges csapásoknak. Meg bunkerekbe is nehéz őket betenni, de különösen szétszerelni, sokszor két katona is kell egy drón megemeléséhez és biztonságba helyezéséhez, annyi meg nincs Iránnak.
A kaszpi-tengeri iráni kikötők megsemmisítéséről meg annyit, hogy a drónalkatrészeket a hajókról felfújható gumicsónakokon is partra lehet vinni, persze csak sunyiban, mert a földrajz Amerikában ismeretlen, fogalmuk sincs arról, hol lehet a Kaszpi-tenger. Mint ahogy az oroszok se tudják, hol vannak Ukrajnában a vasúti csomópontok és hidak, ezért sötétben tapogatóznak, szanaszét bombázzák az országot, de egyet se találnak el. Na, kb. így lehet az USA is ezzel, meg persze Izrael.
Amúgy meg nem véletlenül telepítette Irán a Shahed drón gyárait Oroszországba, ahol nemcsak összeszerelik őket, de az összes alkatrészére is ráfeküdtek, jut belőle visszaszállításra, különösen, hogy meg van dumálva. Mi a probléma?
"A források szerint Irán drónarzenáljának mintegy 60 százaléka megsemmisült a közelmúltbeli amerikai–izraeli légicsapások során."
Megint egy aranymálna díj – meddig lehet ezt fokozni? Hisz még véletlenül se azért csökkent Irán drónkészlete, mert a támadásai során azok egy részét felhasználta, hanem mert az USA és Izrael a légicsapásokban megsemmisítette. Ugyanis a drónok olyanok, hogy lerakják őket, és mint a befőtt ott marad, alkalmat adva az ellenséges csapásoknak. Meg bunkerekbe is nehéz őket betenni, de különösen szétszerelni, sokszor két katona is kell egy drón megemeléséhez és biztonságba helyezéséhez, annyi meg nincs Iránnak.
A kaszpi-tengeri iráni kikötők megsemmisítéséről meg annyit, hogy a drónalkatrészeket a hajókról felfújható gumicsónakokon is partra lehet vinni, persze csak sunyiban, mert a földrajz Amerikában ismeretlen, fogalmuk sincs arról, hol lehet a Kaszpi-tenger. Mint ahogy az oroszok se tudják, hol vannak Ukrajnában a vasúti csomópontok és hidak, ezért sötétben tapogatóznak, szanaszét bombázzák az országot, de egyet se találnak el – kb. így lehet az USA is ezzel, meg persze Izrael.
Amúgy meg nem véletlenül telepítette Irán a Shahed drón gyárait Oroszországba, ahol nemcsak összeszerelik őket, de az összes alkatrészére is ráfeküdtek, jut belőle visszaszállításra, különösen, hogy meg van dumálva. Mi a probléma?
Ja értem, hogy Irán a drónvilágbajnoki címet Ukrajnától elorozza, merthogy eddig Kijev a világcsúcsot tartotta, a Neokohn is beszámolt róla. Hisz az ukránok az alkatrészeket nem nyugatról kapják, ilyet csak az oroszok szállíthatnak Iránnak. Persze csak sunyiban – hogyan máshogyan? Hisz Putyin olyan sunyi, hogy a Moszad Moszkvába jár tőle tanulni!
És?
Mindenki sunyiban szokott szállítani dolgokat, Izrael is.
"sunyiban"? mit jelentene a "nem sunyiban", hogy élőzik a youtube-on?