Az Al Jazeera beszámolója szerint Irán egy átfogó, 14 pontos javaslatot nyújtott be az Egyesült Államoknak, amely egy végleges megállapodással zárná le a jelenlegi konfliktust. A dokumentum – amely Pakisztán közvetítésével jutott el Washingtonhoz – egyértelművé teszi: Teherán nem a tűzszünet meghosszabbításában érdekelt, hanem gyors, legfeljebb 30 napon belüli teljes rendezést akar.
A javaslat az amerikaiak által korábban felvetett kilencpontos tervre adott válasz, de annál jóval szélesebb körű követeléseket tartalmaz. Irán alapvető elvárása, hogy a konfliktus minden kérdését egy csomagban rendezzék, és ne részmegállapodások szülessenek.
A tervezet egyik központi eleme a több évtizede érvényben lévő szankciók teljes feloldása, valamint az amerikai katonai jelenlét megszüntetése Irán közvetlen környezetében. Teherán ezen túlmenően azt is követeli, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei adjanak egyértelmű garanciákat arra: a jövőben nem indítanak katonai támadást az ország ellen.
A pénzügyi követelések sem elhanyagolhatók.
Irán ragaszkodik a befagyasztott, több milliárd dollárnyi vagyonának felszabadításához, valamint háborús jóvátételt is kér a konfliktus következményeiért.
Ez a pont önmagában is komoly akadályt jelenthet a megállapodás előtt.
Hormuzi-szoros és regionális feszültségek
A javaslat egyik legkényesebb pontja a Hormuzi-szoros jövője. Teherán egy új mechanizmus létrehozását szorgalmazza a kulcsfontosságú vízi útvonal szabályozására, amelyen a világ energiaszállításának jelentős része halad át. A szoros ellenőrzése és a hajózás szabadsága régóta az egyik legélesebb vitapont Irán és az Egyesült Államok között.
Irán emellett szélesebb regionális enyhülést is szeretne elérni: a javaslat része minden ellenségeskedés megszüntetése, beleértve a libanoni harcokat is.
Ez egyértelműen azt jelzi, hogy Teherán nemcsak saját helyzetét, hanem az egész térség erőviszonyait újra akarja rendezni.
Atomprogram: a vörös vonal
A megállapodás egyik legkritikusabb eleme az iráni atomprogram kérdése.
Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó egyezmény aláírójaként joga van az urándúsításhoz, és ezt a jogot a végleges megállapodásban is rögzíteni kívánja.
Ez a követelés élesen ütközik az amerikai állásponttal, amely éppen az iráni nukleáris kapacitások korlátozását tartja a megállapodás egyik alapfeltételének.
Trump szkeptikus, a háború lehetősége továbbra is az asztalon
Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy megvizsgálja ugyan az iráni javaslatot, de nyilvánosan kétségeit fejezte ki annak elfogadhatóságával kapcsolatban. Egyúttal figyelmeztetett:
ha Irán újabb ellenséges lépéseket tesz, a katonai műveletek újraindítása sem kizárt.
A tárgyalások hetek óta akadoznak, annak ellenére, hogy április 8-án életbe lépett egy tűzszünet. A felek közötti alapvető nézetkülönbségek – különösen az atomprogram és a Hormuzi-szoros kérdésében – továbbra is fennállnak.
Az Al Jazeera szerint az iráni javaslat azt mutatja, hogy Teherán a jelenlegi ideiglenes fegyvernyugvást tartós megállapodássá kívánja alakítani. Ugyanakkor a követelések súlya és a stratégiai kérdésekben fennmaradó szakadék alapján egyelőre nehéz elképzelni, hogy a felek rövid időn belül közös nevezőre jutnak.





