Egyes európai vezetők palesztin állam melletti lobbija igazából nem más mint saját hatalmuk elvesztése.
Az elmúlt hetekben egyre több európai vezető sürgeti Izraelt, hogy tegyen „kézzelfogható lépéseket” a palesztin állam irányába. Ezek a nyilatkozatok azonban nem a béke iránti őszinte vágyból fakadnak, hanem belpolitikai pánikreakciók az egyre nehezebben kezelhető, muszlim közösségekben fellépő radikalizációra — írja a JNS.
Ahol a félelem az úr
Európa valódi mozgatórugója nem az igazságérzet vagy a nemzetközi jog tisztelete, hanem a félelem. Félelem a tüntetésektől, a gettósodó városrészekben zajló összecsapásoktól és a politikai iszlám erősödésétől, amely Párizstól Berlinig, Malmőtől Birminghamig nyomást gyakorol a demokratikus rend alapjaira.
A palesztin állam elismerésére irányuló európai törekvések mögött nincs szilárd jogi vagy diplomáciai alap.
A palesztin entitás sem területileg, sem politikailag, sem kormányzati működésében nem felel meg az államiság feltételeinek.
Gázában egy nyíltan népírtó terrorszervezet, a Hamász uralkodik, míg Júdea-Szamáriában egy korrupt és gyenge Palesztin Hatóság képtelen az egységes kormányzásra.
A nemzetközi jog alapvető dokumentumai – köztük az oslói megállapodások – kifejezetten tiltják az egyoldalú lépéseket. Európa azonban kész hátat fordítani saját diplomáciai örökségének, csakhogy átmenetileg csillapítsa a belső feszültséget. Ez a lépés azonban nem semleges gesztus: a palesztin állam elismerése a jelenlegi körülmények között valójában ajándék a Hamásznak. Politikai legitimációt, erkölcsi győzelmet és stratégiai lendületet ad annak a szervezetnek, amely október 7-én több mint 1200 embert mészárolt le Izraelben.
A terror jutalma
Az európai vezetők retorikájukban az emberi jogokra és a békére hivatkoznak, de valójában a terrorizmust jutalmazzák. A palesztin állam elismerése azt üzeni: a tömeggyilkosság, az emberrablás és a terror nem elítélendő, hanem kifizetődő. A Hamász pontosan így is értelmezi az üzenetet – minden újabb nyugati nyilatkozat, amely céljaival egybeesik, közelebb viszi őt a nemzetközi normalizációhoz.
Ennek következményei messze túlmutatnak Izraelen. A Hamász és más dzsihadista szervezetek számára Európa önként kínál fel egy működő modellt: az erőszak eredményre vezet. Ami ma Izraelt érinti, az holnap Párizs, Berlin vagy London utcáin köszönhet vissza. A „palesztin állam” elismerése nem a békét, hanem a következő október 7. előszobáját jelenti.
Nyugati illúziók vs közel-keleti valóság
Brüsszelben, Párizsban és Londonban még mindig egy romantizált kép él a „békés, demokratikus palesztin államról”. A valóság azonban egészen más: egy iráni támogatással működő terrorszervezet áll a küszöbön, amely a zsidó állam megsemmisítését tűzte zászlajára. A palesztin társadalom többsége ma is a Hamászt támogatja, a Palesztin Hatóság pedig mártírokat dicsőít és zsidógyűlöletre uszít.
A palesztin állam elismerése tehát nem megoldás, hanem tünet. A valódi probléma a szakadék a nyugati politikai elit illúziói és a Közel-Kelet realitásai között. Európa azonban, ahelyett hogy szembenézne ezzel, inkább fehér zászlót lenget, és feladja a harcot az iszlamista terrorral szemben.
Izrael a Nyugati bástyája
Izrael ma az egyetlen ország, amely a szabad világ frontvonalán közvetlenül harcol a radikális iszlám ellen. Az európai államok azonban egyre inkább hátat fordítanak neki, és ezzel saját magukat gyengítik.
A palesztin állam elismerése jelenlegi körülmények között nem béketeremtés, hanem morális és stratégiai öngyilkosság.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 13:09
2020. február 17. - 14:482020. május 21.
- 12:002023. január 14.
