A KISS rockzenekar frontembere találkozott azzal a 100 éves amerikai veteránnal, aki kiszabadította az édesanyját a nácik a karmaiból.
Rendkívüli találkozás bontakozott ki hétfő este Washingtonban, amikor Gene Simmons, a legendás rockzenekar, a KISS 75 éves frontembere találkozott Harold „Hal” Urbannel, egy 100 éves második világháborús veteránnal, aki részt vett annak a koncentrációs tábornak a felszabadításában, ahol Simmons édesanyja, raboskodott a második világháború idején.
Megható találkozás
Az amerikai Memorial Day felvonulásán történt találkozás volt az első alkalom, hogy a két férfi személyesen is találkozott – pedig életüket örökre összekapcsolták az 1945. májusi események. Urban egyike azon még ma is élő amerikai hősöknek, akik segítettek véget vetni a holokausztnak.
Amikor Simmons a felvonulás alatt odalépett Urbanhoz, a rocksztár megszorította a veterán kezét.
„Ha nem lennének olyan bátor emberek, mint te – én nem lennék itt, és az anyám sem. Szívemből köszönöm neked”
– mondta.
Urban emlékei Mauthausen felszabadításáról még 100 évesen is élénken élnek benne. A veterán visszaemlékezett az égő emberi maradványok nyomasztó bűzére, a zavarodottan és rémülten botorkáló, lefogyott foglyokra, és a pszichológiai traumára, amely pusztítóbbnak bizonyult, mint a hagyományos harc.
Egysége a tábor felszabadítását követő 24 órán belül mintegy 500 holttestet temetett el.
Bár Urban nem emlékszik határozottan arra, hogy találkozott volna Flora Kleinnel, Simmons édesanyjával a felszabadítás kaotikus napjaiban, mindketten jelen voltak Mauthausenben, amikor az amerikai erők megérkeztek a táborba. Klein mindössze 14 éves volt, egyike a több ezer zsidó fogolynak, akiknek a túlélése teljes mértékben attól függött, hogy a szövetségesek előrenyomulása eléri-e őket, mielőtt a náci halálgépezet áldozataivá válnak.
Életre szóló traumák
A háború után Urban visszatért a civil életbe, gazdálkodni kezdett Illinois-ban, és kilenc gyermeket nevelt fel. A háborús szolgálatából, különösen a koncentrációs táborokban szerzett élményeiből származó lelki sebek azonban soha nem gyógyultak be teljesen.
„A pszichológus azt mondta, hogy amikor az ember családot alapít, a rémálmok alábbhagynak. És amikor a gyerekeid elmennek otthonról, visszatérnek. És ez történt”
– mesélte Urban.
Simmons, aki a háborút követően már Izraelben született, úgy nőtt fel, hogy édesanyja háború alatt elszenvedett traumáiról csak keveset tudott meg. Klein, mint sok túlélő, ritkán beszélt részletesen ezekről. „Tizennégy évesen került a táborba – magyarázta Simmons. „Alig beszélt róla. Most már tudom, milyen közel voltunk ahhoz, hogy mindent elveszítsünk”.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
