Kaja Kallas volt észt miniszterelnök vasárnap lépett hivatalba az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként, a spanyol Josep Borrell helyére.
Kallas brüsszeli csúcsdiplomatává történő kinevezését csütörtökön hivatalossá tették, miután az Európai Parlament előző nap szavazott róla.
Borrell ötéves hivatali idejét Izrael folyamatos bírálata és az Irán által támogatott terrorizmus elleni fellépés hiánya jellemezte.
Kallas hároméves miniszterelnöksége alatt elsősorban Oroszország ukrajnai háborújának markáns bírálójaként vált ismertté. Az Axiosnak adott 2022-es interjújában bírálta az előző izraeli kormány „semleges” álláspontját Ukrajnával kapcsolatban, és sürgette Jeruzsálemet, hogy ítélje el Vlagyimir Putyin orosz elnök „a zsidók szenvedésével való játszadozását”, mondván, hogy Ukrajna „nácitalanítására” törekszik.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök 2022. novemberi választási győzelmét követően gratulált neki, és kijelentette, hogy örömmel várja Észtország és Izrael „szoros kötelékének” megerősítését.
Az Európa-díj átvételekor, 2023. október 18-án Kallas megemlítette, hogy a zsidó állam „75 éves történelmének leghalálosabb és legsötétebb napjaival néz szembe” a Hamász által a hónap elején elkövetett mészárlás óta.
„Izrael önvédelmet folytat a terrorizmus ellen. E védelem során a civil életeket meg kell kímélni, és a nemzetközi jog normáit kell követni”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy a Hamász terroristái »nem mutatnak tiszteletet az emberi élet iránt, beleértve palesztin társaik életét is«.
Az Európai Tanács brüsszeli ülésének margóján újságírókkal beszélgetve még abban a hónapban hangsúlyozta, hogy „mindenki” aggódik a humanitárius helyzet miatt a Hamász elleni háború közepette. „A humanitárius segélynek el kell jutnia a gázai emberekhez, és a humanitárius törvényeket be kell tartani, ami azt jelenti, hogy a civilek nem lehetnek célpontok” – figyelmeztetett.
Idén áprilisban Kallas „a lehető leghatározottabban” elítélte Irán „indokolatlan” rakéta- és dróntámadásait Izrael ellen. „Ez súlyos eszkaláció, amely még több emberéletet tesz kockára” – írta.
Menachem Margolin rabbi, a brüsszeli székhelyű Európai Zsidó Szövetség igazgatója az Israel Hayomnak elmondta, hogy „bár nem várjuk el tőle [Kallas-tól], hogy felérjen [a vezető holland politikus] Geert Wilders Izrael-párti álláspontjához, de hiszünk abban, hogy kiegyensúlyozottabb megközelítést fog fenntartani”.
„Borrell következetesen, szinte megszállottan Izrael ellenes álláspontot képviselt. Távozása megkönnyebbülést hoz, hiszen kihívás lenne találni valakit, aki ennél problémásabb volt”
– tette hozzá az európai zsidó vezető.
A távozását megelőző hónapban Borrell azt javasolta, hogy Brüsszel függesszen fel minden politikai párbeszédet Jeruzsálemmel. A lépést, amelyhez a 27 EU-tagállam egyhangúságára volt szükség, november 18-án elutasították, Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter pedig a Reutersnek nyilatkozva így fogalmazott: „Tudjuk, hogy Gázában tragikus események történnek, hatalmas civil áldozatokkal, de nem felejtjük el, hogy ki kezdte el az erőszak jelenlegi körforgását”.
