Miután az első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát, a reformpárti Maszúd Pezeskian és a korábbi nukleáris főtárgyaló, Szaíd Dzsalili a második fordulóban mérkőznek meg egymással az iráni elnökválasztáson.
Irán volt nukleáris főtárgyalója és egy reformpárti jelölt fog szembenézni egymással a második fordulóban az elnökválasztáson, miután a pénteki választás szombaton közzétett eredményei az Iszlám Köztársaság történetében az eddigi legalacsonyabb részvételi arányt mutatták – jelentette az Associated Press.
A szavazók több mint 60 százaléka nem adta le szavazatát a versenyben, amelyben a reformpárti Maszúd Pezeshkian volt nukleáris főtárgyaló, Szaíd Dzsalili szerezte meg a legtöbb szavazatot, két másik keményvonalas pedig alulmaradt.
A pénteki választáson leadott 24,5 millió szavazatból Pezeskian 10,4 milliót, míg Dzsalili 9,4 milliót kapott – jelentette be szombaton Mohszen Eszlami választási szóvivő az AP szerint. Mohammad Bagher Qalibaf parlamenti elnök 3,3 millió, míg Mosztafa Pourmohammadi síita lelkész több mint 206 ezer szavazatot kapott.
Az iráni törvények szerint a győztesnek a leadott szavazatok több mint 50 százalékát kell megszereznie. Ha ez nem sikerül, akkor a verseny két első két helyezettje egy héttel később második fordulóba jut. Irán történetében eddig csak egy elnökválasztáson volt második forduló. Erre 2005-ben került sor, amikor Mahmúd Ahmadinezsád győzte le Akbar Hasemi Rafszandzsáni korábbi elnököt.
Mint ismeretes, Iránban azért kerül sor elnökválasztásra, mert a múlt hónapban helikopterbalesetben meghalt Ebrahim Raiszi korábbi elnök.
Az eredmények szerint több mint 1 millió szavazatot érvénytelenítettek, ami annak a jele, hogy az emberek kötelességüknek érzik, hogy leadják szavazatukat, de nem akarják egyik jelöltet sem választani.
A teljes részvételi arány 39,9% volt az eredmények szerint. A 2021-es elnökválasztáson, amelyen Raiszit megválasztották, 48,8%-os, míg a márciusi parlamenti választáson 40,6%-os volt a részvételi arány.
Dzsalili korábban, 2013-ban már indult az elnökválasztáson. Akkor azt ígérte, hogy megválasztása esetén „ellenáll” az országa nukleáris programjával kapcsolatos nyugati követeléseknek.
Pezeskian pénteken reményét fejezte ki, hogy Iránnak minden országgal jó kapcsolatai lesznek kivéve persze Izraelt.
A megjegyzéseket a szavazás után tette újságíróknak. Egy újságírói kérdésre, hogy Irán hogyan kezelné a nemzetközi kapcsolatokat, ha ő lenne az elnök, Pezeshkian így válaszolt:
„Ha Allah is úgy akarja, megpróbálunk baráti kapcsolatokat ápolni minden országgal, kivéve Izraelt”.
Pezeskian Izrael-ellenes megjegyzései nem meglepőek, mivel mind a mérsékeltek, mind a keményvonalasok Izraellel szemben hangolják az iráni közvéleményt.
Az ország legutóbbi „mérsékelt” elnöke Hasszan Róháni volt, akit először 2013-ban választottak meg, majd négy évvel később újraválasztották.
Röviddel 2013-as megválasztása után Róhani „régi sebnek” nevezte Izraelt, amelyet „el kell távolítani”. Az iráni média később azt állította, hogy Róhani megjegyzéseit pontatlanul idézték. Az akkori elnök 2018-ban azt mondta, hogy Izrael „soha nem érezheti magát biztonságban”, mert „elnyomja a palesztin nemzetet”.
A nemzetközi közvélemény szemében „mérsékelt” elnök később Izraelt „rákos daganatnak” nevezte, és arra szólította fel a muszlim nemzeteket világszerte, hogy egyesüljenek és pusztítsák el Izraelt.
