Pánikba kell-e esniük az izraelieknek egy esetleges Hezbollah-támadás miatt az országos áramhálózat ellen? Az IEC és az energiaügyi minisztérium szerint nem – írja Ruthie Blum, Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatalának korábbi tanácsadója, díjnyertes kolumnista és a JNS vezető szerkesztője, valamint Mark Regev nagykövettel együtt a JNS-TV „Israel Undiplomatic” című műsorának társ-műsorvezetője.
Egy csütörtöki szderóti konferencián a Noga-Israel Independent System Operator vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az ország nincs felkészülve egy Libanonból kiinduló ellenséges támadásra a zsidó állam áramhálózata ellen.
„A lényeg az” – mondta Shaul Goldstein a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének rendezvényén a hallgatóságnak –
„hogy 72 óra [áramkimaradás] után lehetetlen Izraelben élni”.
Majd így folytatta: „Az emberek nem értik, hogy az itteni életünk mennyire függ az elektromosságtól. Megnézik az összes infrastruktúránkat – optikai szálak és kikötők – és nem akarok belemenni kényes kérdésekbe, de nem vagyunk jó állapotban. Nem állunk készen egy igazi háborúra. Véleményem szerint egy fantáziavilágban élünk”.
Ezután elmagyarázta, hogy egy ilyen forgatókönyv könnyen kibontakozhat.
„Ha [a Hezbollah vezetője, Hasszán] Naszrallah ki akarja kapcsolni Izrael áramhálózatát, csak annyit kell tennie, hogy felhívja a bejrúti áramrendszerért felelős személyt, amely pontosan úgy néz ki, mint az izraeli”
– mondta. „Még egy drónra sincs szüksége; felhívhat egy másodéves villamosmérnökhallgatót, és megkérdezheti, hol vannak a legkritikusabb pontok Izraelben. Minden megtalálható az interneten. Nem fogom itt elmondani, de bárki, aki felmegy az internetre, megtalálja”.
A Goldstein állításait dühödt reakciók sora követte.
Meir Spigler, az Israel Electric Corporation vezérigazgatója például „felelőtlenségéért és elégtelen ismereteiért” szidta őt a témában, amelyben szerepéből adódóan sokkal jobban ki kellene ismernie magát.
Eli Cohen energiaügyi és infrastrukturális miniszter az éterben – és a közösségi médiában – nyugtatta a közvéleményt, hogy ne essenek pánikba.
„Vannak gázfúrótornyaink; vannak gázolaj [és] szénkészleteink; megújuló energiából is termelünk áramot” – mondta.
„Fontos hangsúlyozni, hogy az energiahordozó-tartalékaink titkos és védett helyeken vannak szétszórva”.
Továbbá hozzátette: „Sok más lépést is tettünk, amelyeket nem lehet részletezni, hogy biztosítsuk a rendszeres energiaellátást, így nagyon kicsi az esélye egy hosszadalmas áramkimaradásnak”.
„Fontos számomra, hogy világossá tegyem ellenségeink számára, hogy ha Izraelben órákra áramszünet lesz, akkor Libanonban hónapokra lesz áramszünet”
– üzente Cohen a Hezbollahnak.
A felháborodástól megdöbbent és zavarba jött Goldstein bocsánatot kért „felelőtlen kijelentéseiért”. Úgy tűnik, hogy azt sajnálta, hogy ilyen nyilvánosan megosztotta aggodalmait, de azt nem, hogy fenntartotta azokat.
A legtöbb izraelinek fogalma sincs a nemzeti elektromos hálózatról. Így képtelenek vagyunk kiszámítani egy energiavészhelyzet hatásait.
Az ilyen dolgok miatti hisztériánk sem tart általában tovább a legutóbbi hírciklusnál.
Mégis, egy dolog, ami október 7-e óta a tudatunkban él, az a szkepticizmus, amikor a hatóságok próbálnak megnyugtatni minket, hogy ellenőrzésük alatt tartanak egy potenciálisan veszélyes helyzetet…
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.