Nagy-Britannia külügyminisztere felháborító ultimátumot küldött Izraelnek.
Az Izrael szövetségesének tekintett Nagy-Britannia külügyminisztere kijelentette, hogy nem ad el több fegyvert Izraelnek, ha Izrael nem engedi meg a Vöröskereszt munkatársainak, hogy meglátogassák a Hamász Nukhba-erőinek terroristáit, akiket az október 7-i mészárlás elkövetéséért tartanak fogva.
David Cameron brit külügyminiszter közölte Izraellel, hogy ha nem teljesítik a követelését, Nagy-Britannia támogatni fogja az Izraelnek történő fegyvereladások európai embargóját
– tudósít a józan ésszel nehezen felfogható hírről a Ynet.
A lap megjegyzi, hogy London, aki élen jár a harcban azért, hogy Izrael engedélyezze a látogatásokat az elfogott terroristáknál, azt állítja, hogy a zsidó állam „megsérti a nemzetközi jogot” azok megtagadásával.
Izrael szerint azonban a nemzetközi jog kivételes esetekben, biztonsági okokból lehetőséget ad a látogatások megtagadására.
David Cameron ultimátumának nemzetközi jogi vizsgálata megérne egy külön cikket, de foglalkozzunk most csak annak erkölcsi oldalával, tekintve, hogy a külügyminiszter nyilatkozata felvet pár meglehetősen nyugtalanító kérdést:
- Miért érdekli ennyire a brit külügyminisztert az ártatlan civileket lemészárló, elrabló, megkínzó és megerőszakoló terroristák sorsa?
- Miért tartja az emberségükből teljesen kivetkőző barbár vademberek ügyét olyan fontosnak, hogy fegyverembargóval fenyegetőzik az érdekükben?
- Miért nem követeli azonos vehemenciával a Hamásztól, hogy engedélyezze a Vöröskeresztnek a valóban ártatlan izraeli túszok meglátogatását?
- Miért nem a Gázában fogvatartott brit állampolgárok kiszabadításán dolgozik, a terroristák jogaiért való siránkozás helyett?
Valójában naivak vagyunk, ha meglepődünk még mindezeken, amikor a brit külügyminisztérium szemináriumain azt tanítják a diplomatáknak, hogy a Hamász harcosai valójában nem terroristák és Izrael egy „fehér gyarmatosító” hatalom…
A magunk részéről azt tanácsolnánk a független palesztin állam egyoldalú elismerésével is kacérkodó Cameron úrnak, hogy először a saját háza táján sepregessen, a zsidó állam leckéztetése helyett.
Brit külügyminiszterként ugyanis a brit állampolgárok érdekeit és jogait (kellene) képviselnie, és nem a palesztin dzsihádistákét.
Mindezek fényében sok szerencsét kívánunk Cameron úrnak a Brexit „sikersztorija” utáni újabb politikai szerepvállalásához!
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
