Hónapok óta végzett közvélemény-kutatásról közvélemény-kutatásokból egyértelműen látszik: az amerikaiak többségének nem tetszik, ahogyan Joe Biden amerikai elnök kezeli az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti háborút.
Decemberben a New York Times felmérése szerint a választók 33%-a helyeselte Biden a háborúval kapcsolatos hozzáállását, és e hónap elején az AP felmérése szerint ez az arány 31% volt. A megosztottság nem csak pártpolitikai: az AP felmérése szerint
a demokraták többsége szintén helytelenítette Biden gázai háborús politikáját, amely Izrael céljait támogatta.
Ráadásul konkrét jelek is vannak arra, hogy az elégedetlenség megingathatja Biden újraválasztási esélyeit: Ezen a héten 100 000 ember, korábban a demokrata pártot támogató állt át a párt „nem-elkötelezettek” táborához a michigani demokrata előválasztáson, sokan közülük tiltakozásul az ellen, hogy Biden még mindig támogatja Izraelt.
A novemberi választások közeledtével szinte biztosnak tűnik a Biden és Donald Trump volt elnök közötti visszavágó. És ha a szavazók jelentős része Izrael miatt dobja Bident, az valószínűleg előnyt jelentene republikánus elődjének és ellenfelének.
Mit tenne tehát Trump a háborúval kapcsolatban, ha elnökké választanák?
A volt elnök nem adott ki részletes tervet a háborúról, de Trump és támogatói érvei arra összpontosítanak, hogy a 45. elnök első ciklusa alatt jelentősen támogatta Izraelt, ezzel párhuzamosan szigorúan lépett fel Irán ellen, aki a Hamász fő szövetségese és támogatója.
Míg a leghangosabb Biden-kritikusok közül sokan azzal vádolják az elnököt, hogy túlságosan engedékeny Izraellel szemben, Trump ezzel ellentétes álláspontot képvisel:
szerinte Biden veszélybe sodorja Izraelt.
A demokraták eközben azzal érvelnek, hogy Trump elszigetelődési hajlama, kiszámíthatatlansága és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szembeni elhúzódó ellenségeskedése tenne rosszat Izraelnek.
Trump nem adta jelét annak, hogy hajlana elfogadni a palesztin követeléseket, sem annak, hogy nagyobb nyomást gyakorolna Izraelre, hogy beleegyezzen a tűzszünetbe.
„Az Egyesült Államok megközelítése az lenne, hogy Izraelnek meg kell nyernie ezt a háborút, mert brutális módon megtámadták”
– mondta a Jewish Telegraphic Agency-nek Trump volt izraeli nagykövete, David Friedman, aki leírta, hogyan viselkedne Trump. Friedman most Trump kampánystábjának egyik gyakori szónoka.
„Fontos Izrael és annak szomszédai számára is, hogy Izrael megnyerje ezt a háborút”
– fogalmazott Friedman, aki szerint
„az Egyesült Államok nem fogja mikromenedzselni a háborút. Nem fogjuk megmondani Izraelnek, hogyan nyerjen”.
Klasszikus stílusában Trump a Biden Izrael-kezelésére vonatkozó kritikáját más kedvenc témáinak litániáján keresztül fűzte át – Mexikótól Kínán át az amerikai baloldalon át a 2020-as elnökválasztás megnyeréséről szóló
A múlt hónap végén a konzervatívok egyik éves naggyűlésén, a CPAC-en Trump azt mondta, hogy Izrael biztonságosabb volt, amikor 2021 januárjában távozott hivatalából. Kiemelte, hogy Irán pénzügyi és logisztikai támogatást nyújt a Hamásznak, és azt mondta, hogy az Iránra gyakorolt nyomása miatt az ország nem tudta támogatni proxyjait (mint köztudott, 2018-ban Trump kilépett a Barack Obama által Iránnal kialkudott atomalkuból, és szigorúbb szankciókat vezetett be Iránnal szemben).
„Irán le volt égve, és nem volt pénzük a Hamásznak, és nem volt pénzük a Hezbollahnak. Nem volt pénzük semmire” – mondta Trump. „Szinte a nullára voltak lecsúszva, és rengeteg történet keringett arról, hogy Irán le volt gatyásodva – az összes terrorcsoport dühös volt Iránra, mert nem fizetett.”
A beszédben Trump hozzátette: „Ha én lettem volna az elnök, Izraelt soha nem támadták volna meg”. Trump azt is kijelentette anélkül, hogy részletezte volna, hogy ha novemberben veszít, a Hamász és az Antifa, a baloldali antifasiszta mozgalom „terrorizálná az utcáinkat”, és ideológiájuk „átvenné az uralmat az iskoláinkban”.
Gabriel Noronha, a konzervatív Jewish Institute for the National Security of America elemzőjének október végi kongresszusi vallomása szerint Irán valóban csökkentette a Hamász finanszírozását Trump elnök szankcióinak hatására.
Irán olajexportja azóta az egekbe szökött.
A változás azonban leginkább azért következett be, mert Kína – amely Trump és Biden alatt is egyre ellenségesebbé vált az Egyesült Államokkal szemben – az iráni olcsó és jó minőségű kőolajat részesítette előnyben. Irán újraindította a gázai terrorcsoport finanszírozását, és ez most „rekordmagasságban” van
– mondta Noronha.
Biden Trump távozása óta újabb szankciókat vezetett be Iránnal szemben. Trump tanácsadói azonban szemrehányást tesznek Bidennek egy tavalyi alku miatt, amely 6 milliárd dollárnyi iráni vagyon felszabadítását cserélte el az iráni börtönben fogva tartott két amerikai szabadságáért. A Biden-kormányzat tisztviselői szerint a pénzt szigorúan ellenőrzik, és azt Irán csak humanitárius célokra használhatja. Trump tanácsadói szerint azonban a pénzzel Irán fokozza regionális agresszióját.
„Az a pénz, amelyet most Irán olajjal keres, az pont az a pénz, amelyet korábban elvágtak a palesztinoktól, és amely most a birtokukban van, ez volt az a kenőanyag, amely lehetővé tette a Hamász és a Hezbollah számára, hogy szörnyű támadásait végrehajtsa”
– mondta Friedman a Nemzeti Vallási Műsorszolgáltatók kongresszusán a Tennessee állambeli Nashville-ben február 22-én.
„Ön mindezt elvágta, Biden elnök pedig visszahozta, és ezért tényleg azt kívánjuk, bárcsak soha ne távozott volna hivatalából, mert most is érezzük a fájdalmat”.
A Trumpot támogató Izrael-pártiak azt is megjegyzik, hogy Kasszem Szoleimánit, a magas rangú iráni katonai vezetőt 2020-ban a Trump elnökség alatt sikerült likvidálni.
„Trump ugyan nem akart háborút indítani Irán ellen, de hajlandó volt Iránon kívüli erőt alkalmazni Irán ellen”
– mondta egy interjúban Joel Pollak, a Breitbart News jobboldali hírportál főszerkesztője, aki Trumpot favorizálta a 2016-os és 2020-as választásokon.
Biden az október 7-i háború kitörése óta felkarolta Izraelt, oda utazott, szó szerint megölelte Netanjahut, és az Ovális Irodában tartott beszédében a segélyek növelését szorgalmazta. Ugyanakkor az utóbbi időben kritikusabbá vált a vezetéssel és a katonai magatartással szemben, és több humanitárius segélyt sürgetett a palesztinok részére. Az Egyesült Államok az ideiglenes tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások élére állt.
Az Izrael-párti demokraták dicsérték Biden álláspontját. Arra figyelmeztetnek, hogy Trump rosszat jelenthet az Izraelnek nyújtott amerikai támogatásra nézve. Ami egy másik jelentős globális konfliktust, Ukrajnát illeti, Trump határozottan ellenezte, hogy Kijevnek segélyt nyújtsanak, és Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsérte.
„Nehéz elképzelni, hogy amikor a helyzet fokozódik, Trump kitart Izrael mellett, ugyanis ő senki mellett sem tart ki, amikor a helyzet nehézzé válik” – mondta Mark Mellman, a Demokratikus Többség Izraelért vezérigazgatója.
Trump néhány zsidó szövetségese azt szeretné, ha még keményebben lépne fel a Hamásszal szemben a Gázai övezetben, többek között azt javasolva, hogy csökkentse a humanitárius segélyeket a területre, amely segélyszervezetek figyelmeztetése szerint az éhínség szélén áll.
Egy interjúban Friedman azt mondta, hogy Trump szabadabb kezet adna Izraelnek, mint Biden, aki nyomást gyakorolt a Netanjahu-kormányra, hogy pontosabb legyen a támadásokban.
Biden „válogatás nélkülinek” nevezte Izrael bombázásait, és azt mondta, hogy Izrael magatartása „túllőtt a célon”.
A volt nagykövet azt is elmondta, hogy Trump nem fog nyomást gyakorolni Izraelre, ahogy Biden, hogy a ciszjordániai székhelyű Palesztin Hatóságot a a gázai Hamász helyére ültesse a háború után. Biden azzal érvel, hogy a reformok után a Palesztin Hatóság a legjobb lehetőség egy működő palesztin kormányra Gázában.
Trump elnöksége idején megszakította a kapcsolatot a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal, amikor Abbász tiltakozott az ellen, hogy Trump 2017-ben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Szövetségesei, az Izrael-barát jobboldal nagy részével együtt, a palesztin terroristák és családjaik fizetésének biztosítása miatt ostorozták a Palesztin Hatóságot, és azt mondják, Abbász erőszakra uszítja választóit.
„Ez a fickó soha semmi jót nem fog hozni” – mondta Friedman Abbászról.
„Továbbra is fizet terroristáknak, továbbra is szórja az antiszemita jelszavakat. Ő egy rossz ember.”
Amikor Trump hivatalban volt, különösen közel állt Netanjahuhuhoz, ám a kapcsolat 2020 után megromlott, amikor Netanjahu gratulált Biden győzelméhez. Trump azt állította, hogy ő nyerte a választást, és a szokásos gratuláló üzenetet árulásnak tekintette.
A hűvös viszony azóta is tart. Közvetlenül a Hamász október 7-i izraeli inváziója után, amelynek során 1 200 embert brutálisan meggyilkoltak és 253-at elraboltak a Gázai övezetbe, Trump azzal sokkolta az izraelieket, hogy Netanjahut támadta.
„Soha nem fogom elfelejteni, hogy Bibi Netanjahu cserbenhagyott minket” – mondta.
Pollak, a Breitbart szerkesztője szerint Trump kiszámíthatatlansága előnyös Izrael számára. Megjegyezte, hogy Biden ápolta a kapcsolatokat Katarral, hogy rávegye az országot, hogy a Hamásszal való kapcsolatát kihasználva érje el a gázai izraeli túszok szabadon bocsátását.
Trump, mondta Pollack, hajlandó lenne a tárgyalások során keményebb álláspontot képviselni.
Trump „a bázis áthelyezését használná nyomásként” – mondta Pollak, utalva az öböl menti országban lévő hatalmas amerikai katonai bázisra. „És talán azt mondaná a Hamász vezetőinek, akik még mindig Gázában rejtőzkő Hamász vezetőknek: ‘Hagylak benneteket túlélni, csatlakozhattok a száműzetésben élő milliárdos barátaitokhoz, ha feladjátok a túszokat. Szélesebb eszköztárral rendelkezik, mert hajlandó a konvencionális eszköztáron kívül gondolkodni és kiszámíthatatlan lenni”.
