A Wikipédia három szerkesztőt eltiltott a második világháború alatti lengyelországi zsidó történelemmel kapcsolatos cikkeken való munkától, hogy megoldja a szerkesztési vitákat és megvédje hitelességét.
Az online enciklopédia azonban eltekintett attól, hogy határozottabb lépéseket tegyen a platformon elterjedt holokauszt-torzítással kapcsolatos állítások miatt.
A szombaton meghozott döntés a Wikipedia döntőbizottságának több mint két hónapos tanácskozását zárja le, amely a honlapot szerkesztő önkéntesek közösségének legfelsőbb bíróságaként működik.
A Döntőbizottság egy példátlan tudományos tanulmányra válaszul indított vizsgálatot, amely szerint a szerkesztők egy csoportja kijátszotta a Wikipédia szabályait, hogy olyan tartalmakat vezessen be, amelyek az országban uralkodó ultranacionalista nézetekkel összhangban felmentik Lengyelországot az antiszemitizmus és a holokauszt alatti zsidó szenvedések vádja alól.
A Wikipédia elszámoltathatósági keretének megfelelően, és a tanulmány szerzőinek megdöbbenésére a bizottság nem foglalt állást a lengyel antiszemitizmus és a nácikkal való bűnrészesség alapjául szolgáló vitában. A bizottság ehelyett arra a következtetésre jutott, hogy az akkori szerkesztők nem tartották be a közösség magatartási kódexét.
A bizottság következtetése „teljesen célt tévesztett” – mondta Shira Klein, a Chapman Egyetem történészprofesszora, akinek az Ottawai Egyetem történészével, Jan Grabowskival közösen írt tanulmánya indította el a vizsgálatot.
Klein szerint azzal, hogy a Wikipédia megkerülte a történelmi igazság kérdését, és az udvariasságra összpontosított, egyértelmű üzenetet küldött:
„Nincs probléma a múlt meghamisításával, csak legyünk kedvesek hozzá”.
Az ítéletre a náci Németország által megszállt Lengyelország ártatlanságának a narratívájával kapcsolatban került sor, miután heves vita lángolt fel Noa Kirel izraeli popsztárnak az Eurovíziós dalversenyen elért harmadik helyezését követően tett kijelentése nyomán.
Kirel az izraeli médiának elmondta, hogy „győzelemnek” tekinti, hogy Lengyelországtól a maximális szavazatszámot kapta, tekintettel arra, hogy apai ágon a családja nagy részét Auschwitzban gyilkolták meg. Így fogalmazott:
„12 pontot kapni Lengyelországtól, miután majdnem az egész Kirel családot meggyilkolták a holokausztban – ez győzelem”.
Kijelentései hatalmas felháborodást okoztak Lengyelországban, ahol tisztviselők és médiaszemélyiségek azzal érveltek, hogy Lengyelország nem hibás azért, ami a családjával történt, és hogy a lengyelek ugyanúgy szenvedtek, mint a náci rezsim zsidó áldozatai.
Ez a narratíva beépült a lengyel törvényekbe, amelyek 2018 óta büntethetővé teszik Lengyelországnak a náci rezsimben való bűnrészességgel való vádolását. Klein és Grabowski elmondták, hogy azonosítottak egy sor Wikipédia-szerkesztőt, akik ugyanezeket az eszméket terjesztik az oldalon.
A Wikipédia döntőbizottságában szolgáló 12 tag többsége úgy döntött, hogy nem tiltja ki teljesen az önkéntes Marek néven ismert szerkesztőt, akit azzal vádoltak, hogy a lengyel ultranacionalista napirendet terjesztve torzítja a történelmi tényeket, annak ellenére, hogy többszörös magatartási vétséget állapítottak meg.
Ehelyett Volunteer Marek és egy másik szerkesztő, akit hasonló vádakkal illetnek, nem szerkeszthet többé cikkeket a II. világháború alatti zsidó-lengyel történelemről. Egy harmadik szerkesztőt, aki megpróbálta kijavítani a torzításokat, szintén kitiltottak a témakörből a civilizálatlan magatartás miatt. Mindhárman egy éven belül fellebbezhetnek eltiltásuk ellen.
Egy másik intézkedésként a döntés magasabb mércét állít fel a szélsőséges forrásoknak a témával foglalkozó cikkekbe való újbóli beillesztésére, miután azokat bárki eltávolította, abban a reményben, hogy így kezelhetővé válnak az oda-vissza zajló szerkesztési csatározások.
Klein számára nem maga a bizottság a probléma, hanem az, hogy a Wikipédia nem rendelkezik az általa megfelelőnek tartott mechanizmussal a propaganda-törekvések kezelésére. Szerinte a megoldás része kellene, hogy legyen a hivatásos történészekkel való konzultáció.
„Itt egy rendszerszintű probléma van, amely messze túlmutat a holokauszt történetének elferdítésén”
– mondta Klein.
„Ez a világ hetedik leglátogatottabb oldala, mégis a Wikipédia dezinformáció elleni intézkedései ijesztően hatástalanok. Ha ez igaz a holokauszt történetére, akkor valószínűleg igaz más, még felfedezésre váró esetekre is. Mivel a ChatGPT példátlan mértékben felerősíti a Wikipédiát, ez az újabb kudarc még inkább aggasztó.”
