A demokratikus állam egyik jellemzője a fékek és ellensúlyok rendszere. Ennek legegyszerűbb megfogalmazása, hogy a bírói, a törvényhozói és a végrehajtói hatalomból egyik sem kerekedhet a másik kettő fölé, hanem egymást tartják kordában. Sebes Gábor elemzése.
Az izraeli igazságügyi reform oka, hogy a bírói hatalom, különösen a Legfelsőbb Bíróságé egyértelműen annyira túlterjeszkedett, amire más demokratikus országokban nincs példa.
Így a Knesszet összes döntését felülbírálhatják, a szabályoknak mindenben megfelelő törvényeket semmisíthetnek meg. Még ha el is fogadjuk a törvények bírósági felülvizsgálatának lehetőségét, a bíróságé nem lehet az utolsó szó nyilvánosan vitatott kérdésekben, az egymással versengő értékek és érdekek kiegyensúlyozásában és rangsorolásában. Ez a törvényhozás jogkörének az eltulajdonítása. Gyakorlatilag oda vezetett, hogy
hiába nyeri a jobboldal évtizedek óta a választások nagy többségét, a programját nem tudja megvalósítani.
A Legfelsőbb Bíróság vitatható módon teremtette meg magának ezt a jogot: egyrészt bevezette az „észszerűség” doktrínáját, és ennek alapján
megsemmisíthet minden döntést, amit nem tart „észszerűnek”.
Az izraeli bíróság által az 1980-as évek óta kidolgozott, újszerű „észszerűség” doktrína azt állítja, hogy a kormányzati intézkedések, kinevezések és politikák még akkor is lehetnek „ésszerűtlenek” (és ezért érvénytelenek), ha teljes mértékben megfelelnek minden jogi követelménynek, és vitathatatlan törvényi felhatalmazáson alapulnak. A Legfelsőbb Bíróság egyik utolsó vitatott döntésében az észszerűségre hivatkozva megakadályozta, hogy Aryeh Deri a kormány tagja legyen, ezzel felülírva a választók döntését. A Tel Aviv-Jeruzsálem vonat megépítését évekig akadályozta azért, mert az egy 350 méteres szakaszon túlment a „zöld vonalon” (az 1967 előtti tűzszüneti vonalon), és ahhoz ragaszkodott, hogy a palesztinokat egy Hebron és Gáza közötti autópályával „kártalanítsák”. Vallásos cionista településeket megfosztott attól a jogtól, hogy követelményeket állítsanak fel a betelepülőkkel szemben, míg a beduin és arab falvak megkapták ezt a jogot a Legfelsőbb Bíróságtól.
A Zsidó Nemzeti Alap földpolitikáját diszkriminatívnak ítélte azért, mert a zsidókat előnyben részesíti.
Az antiszemita BDS (Bojkott, Tőkekivonás, Szankciók) mozgalom aktivistái elleni törvényeket viszont „észszerűtlennek” minősítette.
Mivel Izraelnek nincs alkotmánya, a Legfelsőbb Bíróság két alapvető törvényt 1995-ben kinevezett alkotmányos érvényűnek, és jogértelmezéssel azokból vezette le a saját hatalmának ilyen kiterjesztését. (Ne felejtsük el, hogy Magyarországon is volt ennyire aktivista alkotmánybíróság, amikor Sólyom László, a testület első elnöke bevezette a „láthatatlan alkotmány” fogalmát…) Azóta
Izrael az egyetlen olyan ország a világon, ahol a bírói hatalomnak annak ellenére jogában áll törvényeket megsemmisíteni, hogy nem létezik olyan alkotmányszöveg, amely legitimálná, körülírná és korlátozná ezt a bírói hatalmat.
Ezért a reform egyik intézkedése, hogy a törvényhozási többség felülbírálhatja a Legfelsőbb Bíróságnak a törvény megsemmisítésére irányuló határozatát.
Végül, az izraeli Legfelsőbb Bíróságnak túlzott befolyása van a bírók, így a saját tagjai kinevezésére. Izraelben a Legfelsőbb Bíróság a kilenctagú bírói kinevezési bizottság egyharmadát állítja ki, az ügyvédek által delegált egyharmad mindig velük szavaz, így a gyakorlatban a tagok többsége felett gyakorol befolyást. A választóknak felelősséggel tartozó tagok kisebbségben vannak. Így
a privilegizált jogászi rend tartja a kezében az igazságszolgáltatást, és elszámoltathatatlanná vált.
A bíróság vétójogot gyakorol magába a Legfelsőbb Bíróságba történő kinevezések felett is. Megakadályozta olyan bírójelöltek kinevezését, akiknek képzettsége, pályafutása kifogástalan volt, de irányultságuk nem egyezett a hivatalban lévő bírákéval. Továbbá, a Legfelsőbb Bíróság a fő kormányjogtanácsost a kormánytagok fölé helyezte azzal, hogy a jogi véleménye kötelező a kormányra nézve, és nem kell a kormány politikáját támogatnia. Ez a felhatalmazás aztán továbbgördült a minisztériumi jogtanácsosokra, akik „észszerűtlenség” indokával a minisztérium tetszőleges programját leállíthatják. Így a Hasbara Minisztérium (kvázi propagandaminisztérium) jogtanácsosa megtiltotta a minisztériumának, hogy az igazságügyi reformmal kapcsolatban ismertesse az eltérő álláspontokat! A kormány nem választhatja meg, hogy vitás esetekben ki képviseli bíróság előtt, hanem el kell fogadnia a fő kormányjogtanácsos emberét.
Az igazságügyi reform nem titokban, rejtve zajlik, ahogy a bírói hatalom jogellenes kiterjesztése zajlott az elmúlt évtizedekben.
Az új kormány a választási ígéretét teljesíti törvényes, átlátható folyamatban. A reform mérsékelt is, mert nem szünteti meg a Legfelsőbb Bíróság törvényességi felülvizsgálatát, és nem szünteti meg az eddigi bíró kinevezési bizottságot sem.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az igazságszolgáltatási reform főbb elemeit, és hogy azokat miként kívánják megváltoztatni a politikai diskurzus szereplői.
| Az igazságügyi reform elemei | A jelenlegi rendszer | A Rothman-Levin terv (a koalíciós többség támogatásával) | Daniel Friedman volt igazságügyminiszter kompromisszumos terve | Herzog elnök kompromisszumos terve |
| A bíróválasztási bizottság összetétele |
|
|
|
két bíró
az ellenzékből, más-más frakcióból
két kabinetminiszter
|
| A bíróválasztási bizottság eljárása |
A közönséges bírákra többség |
|
|
Hét fős többség |
| Felülbírálati lehetőség | Nincs |
|
|
Nincs |
| Bírósági felülvizsgálat |
|
|
|
háromnegyedes többsége kell a törvények felülvizsgálatához |
| Az észszerűségi követelmény | Minden kormányintézkedésre kiterjed |
|
miniszteri kinevezettekre nem alkalmazható |
vagy plenáris ülések alatt nem alkalmazható
alkalmazható miniszteri politikára
alkalmazható |
| A kormány jogtanácsosai |
|
|
|
de bizottsági jóváhagyással véleménykülönbség esetén másra is átruházható
kötelező
képviselheti |
Sebes Gábor összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
A cikk cime azt igeri, hogy magyarazatot kapunk a reform koruli vitarol. A dolog termeszetenel fogva egy vitaban legalabb 2 allaspont utkozik, de a cikk kizarolag a kormany allaspontjat ismerteti, egyertelmuen allast is foglal mellette, es egy szoval sem emliti a reformot ellenzok erveit.
A tablazatokbol az olvaso, aki nem ismeri alaposan a korulmenyeket, egeszen biztos, hogy nem ert semmit.
Azért én a tényekre lennék kíváncsi. Hányszor akadályozta meg a baloldali illetve jobboldali kormányok döntéseit a LB? Az elmúlt években évtizedekben? A bírók szerinted tudnak függetlenek lenni akkor ha előtte évekig vagy évtizedekik a baloldali értékrendet képviselték? Az eddigi LB tagjai közül hány jobboldali bíró volt? Már ha volt egyáltalán. Valamint ők hoztak-e a baloldali kormány által hozott törvény(t)eket elkaszáló döntéseket? Az elmúlt időszakban?
Tobbek kozott ezeken a kerdeseken is folyik vita, de nem ezen borult ki a bili. Senki nem allitotta, hogy nincs szukseg egy birosagi reformra, de speciel nem elsosorban a fentiek miatt. A botrany azert kezdodott, mert a kormany egyreszt elkezdett szemelyre szabott torvenyeket hozni, tovabba az altaluk bevezetett uj rendszerben a LB kinevezese a kormany privilegiumava valna, a jelolo bizottsagban abszolut tobbseguk lenne. Tovabbi valtoztatasokkal (az u.n. kormany jogtanacsosanak es a miniszteriumok jogtanacsosanak a kormany altali kinevezesevel) elertek volna, hogy barmilyen torvenyt meghozhassanak egy fos parlamenti tobbseggel is. Es meg egy sor egyeb problema is adodott. A cikk a masik oldal allaspontjabol semmit nem ismertet. De azt is el kell ismerni, hogy az egesz ugy erthetetlenul bonyolult annak, aki ezt nem ismeri kozelrol es nem koveti figyelemmel. Igy aztan marad a „hit”. A legtobben ugy hisznek egy-egy karizmatikus, populista politikusban, mint istenben, legyen az Orban, Putyin vagy Bibi.
Arra a kerdesedre, hogy a birak tudnak-e fuggetlenek lenni, a valasz, hogy igen. Jelenleg is vannak konzervativ birok a LB-ben, es ok sem tamogatjak a jobboldal minden donteset. De a legjobb pelda arra, hogy egy tisztesseges tisztviselo a feladatat vilagnezettol fuggetlenul , a torvenyek szerint vegzi, a Bibi altal kinevezett, korabbi bizalmi embereinek a viselkedese: az a „fougyesz” (kormany jogtanacsosa), vagy az a rendorparancsnok, akik Bibit birosag ele allitottak, mindketten Bibi belso, bizalmi emberei voltak korabban.
Abban igazad van hogy ez egy kívülálló számára egy bonyolult ügy. Viszont csak arra próbáltam felhívni a figyelmedet hogy a statisztika ha tényeken alapul nem hazudik. Egyébként én alapvetően összefüggéseiben és rendszerszinten felülnézetből kiegészítve a saját élettapasztalatommal szeretem elemezni és megvizsgálni a dolgokat. Aki ebbe az ügybe belemászik a részletekbe lehet hogy nem fogja látni a fától az erdőt. Magyarul úgy tenném fel a kérdést kinek mi az igazi célja? Amit az izraeli ellenzéki vezetők igyekeznek eltitkolni a híveik előtt. A taktikai (a következő)lépések igazi célja a stratégiai (hosszútávú) elképzelések megvalósitása. Tudod a politikában a látszat sokszor csal, és a mainstream sajtó erre csak még inkább rájátszik. Aki azt hiszi ebbe a belpolitikai válságba létezik aranyközépút szerintem az téved. Ugyanúgy ahogy az orosz ukrán háborúba is mindkét fél totális győzelemre játszik, itt is hasonló a helyzet, ha csak a körülmények alakulása miatt mégsem lehet teljes sikert elérni. Csak is ekkor lehet esélye egy egészséges politikai kompromisszumnak. Egyenlőre viszont mindkét fél makacsul ragaszkodik a saját álláspontjához. Amit viszont te nem látol szerintem az hogy nemzetközi szinten folyik egy globalista lokalista harc. Az igazi cél hosszútávon felszámolni a nemzetállamokat. Erről tudatosan elfelejt tájékoztatni a balodali sajtó szerte a nagyvilágba. Ezt a szempontot a baliberális hívek sok esetben a tájékozatlanságukból adódóan, nem is tudják figyelembe venni Egyébként azt már nem engedi látni a sajtójuk hogy csak egy félrevezetett bábuk a nagy globális sakkjátszmában.
Kezdjuk a vegen. Izrael nemzetallam a kobon, egyaltalan nem erzem a „nemzetallamhianyt”.
Miutan Izrael letet a nemzetallamisag biztositja, egyhamar ez nem sokat valtozik…amugy en liberalisabban gondolkodom, mint ti, akik rettegtek a globalizmustol.
A celok: Bibi elsorendu celja a miniszterelnoki szek, amitol azt remelheti, hogy sikerul kimaszni a vadlottak padjarol. Masodrendu celja (korabban ez volt az elso), hogy beirja magat a tortenelembe, Ben Gurion, Golda es Begin melle, ha lehet folejuk. Ez a ket cel most ellentmondasba kerult egymassal: a koaliciohoz ossze kellett allnia olyan szelsoseges partokkal, akikkel eddig nem volt hajlando szoba allni, most viszont minden kovetelesuket alairta a koalicios szerzodesben. A bili az igazsagugyi reformon borult ki, amit egy Levin nevu politikus tobb, mint tiz eve probal a Kneszet ele vinni, de Bibi hatarozottan elutasitotta, pontosan azokkal az ervekkel, amiket most az ellenzok hajtogatnak. Az idok valtoznak, szukseg torvenyt bont, most Bibi beallt egy sor olyan koveteles moge, amito a sajat hata is borsodzik. Koalicio van, a mitosz meg a beka segge alatt: kulfoldon a szovetsegesek megalazzak, az izraeli jobboldal mersekeltebb resze, akiknek Begin jelentette a Likudot, elhatarolja magat tole, a hadugyminisztere beszol neki, hogy a hadsereg, a biztonsagi szolgalatok visitanak, erre kirugja. Illetve nem rugja ki, mert abbol meg nagyobb a baj, hanem hezital, szerencsetlenkedik….magyarul mar nem is Bibi.
Nos, a helyzet meg ennel is sokkal bonyolultabb, de ennyit izelitonek.
Csak meg nehany szot a celokrol: a Likud a hatalmat akarja, a szelsoseges cionista partok annektalni a megszallt teruleteket, a vallasosok meg penzt, sok-sok penzt, es a haridik torvenyeket, amik biztositjak, hogy ne kelljen bevonulniuk es dolgozniuk. Amugy minden rendben :-)))
Ja, ami a statisztikakat illeti: ha hazugsagokon alapulnak a statisztikak, akkor nem igazan van jelentoseguk. Egy-egy politikus felszolalasaban (koztuk Bibieben is) sokkal egyszerubb az esetleges valos allitasokat osszeszamlalni, mint a hazugsagokat.
Amit írtál annak ellenére is úgy látom hogy te csak az izraeli belpolitikai buborékodból látod a dolgokat. Valószínű sok mindenben igazad van. Viszont globális szempontok alapján továbbra se tudod elemezni és helyesen értelmezni a helyi és ezzel összefüggésben lévő nemzetközi eseményeket.
Nezd, a menyem amerikai, evekig eltek Washingtonban, most speciel Angliaban vannak, es ott talalkozgatom veluk. Magyarorszagra evente ketszer-haromszor jarok, es naponta beszelgetek a barataimmal. Az ukrajnai helyzetrol a barataimon es a bejarononkon keresztul tajekozodom, utobbinak a gyerekei es unokai ott elnek. Naponta informalnak, mi is tortenik Dnyeprovszkban es a nyugati reszben. A szomszedom perzsa szarmazasu (es meg nehany ismerosom), akik a neten ugy tajekozodnak, mint en magyarul. Szoval ezzel mellelottel 🙂 Keves olyan tarsasag van, mint az izraeli, aki a vilag legtobb nyelven direkt tajekoztatast kap, aki kulonbozo csaladi, barati kapcsolatok miatt erdekelt a fel vilag sorsaban. Ami a globalitast illeti, keves orszag fugg annyira a globalis korulmenyektol, mint Izrael.
De ha konkret peldat hozol, mar ami a globalis jatszmat illeti Izraelt illetoen, akkor arra valaszolok.
Akkor leírom hogy kb hogy mire gondolok. Ahogy figyelem a nemzetközi eseményeket egy bizonyos mintázatra figyeltem fel. Felsorolok néhány főleg jobboldali politikust akit az utóbbi 10-15 évben buktattak meg főként korrupció vádjával. Az utóbbi gondolatot még kiegészítem majd. Csak a néhány jelentősebb országok politikusokat írom le Berlusconi olasz volt min. elnök Sarkozy volt francia közt. elnök, Kurz volt osztrák kancellár, Andrej Babis volt cseh min. elnök baloldali lokalista náluk a jobboldal a globalista, Gerhard Schröder Szoc. Dem volt német kancellár 1998-2005 túl jóba volt Putyinnal ez volt a bűne, Trump volt amerikai elnök most emelnek vádat ellene, és itt jön a képbe Netanjahu ellen emelt vádirat. valamint ki ne felejtsem Mo-t mert mi is elkövetjük a bűnök bűnét hogy szembe merünk menni a liberális fösodorral. Amennyiben leírnám a kisebb jelentéktelenebb országokban hogyan buktatták meg a jobboldali politikusokat akkor a lista még hosszabb lenne. Az igazi cél minden fontosabb országban megosztani a társadalmat és gyenge koalíciós lehetőleg baloldali kormányokat hatalomra segíteni Ez folyik nemzetközi szinten. Ebbe a képbe illik bele nagyon is a jelenlegi izraeli belpolitikai helyzet. A korrupcióra visszatérve szerintem 100 politikus közül minimum 99 korrupt függetlenül attól hogy melyik párthoz tartozik Ezt a megvesztegetést szokták legtöbbször politikai fegyverként alkalmazni hogy megbuktassanak valakit.
En ezt az elmeletet hulyesegnek tartom, de konkretan nem vitatkozom, mert nagyon nehez valaminek a „nemletet” bizonyitani. Ezt heberul ugy mondjak, hogy tessek, bizonyitsd be, hogy nincs novered. Egy dologrol biztos tudunk mindketten, es egy masikrol en tokeletesen vagyok tajekozva. Az elso Orban es a rendszere. Teny, hogy a ketharmaddal megvaltoztatott szinte minden jatekszabalyt, lehetove teve a szinte abszolut hatalmat. Az allami tendereket (amiknek egy resze unios penz) szinte kizarolag a „csokosok” nyerik, es akkor nem beszelek egy sor tovabbi korrupciorol. Ha azok a torekvesek, amik ennek a kormanyzasnak a megregulazasarol szolnak, szerinted a globalista osszeeskuves, akkor az utobbi pozitiv dolog. Egyebkent ez a globalis akarmi meglehetosen tehetetlen, hiszen teny, hogy Orbanek hatalma csak egyre erosodik. Az, hogy olasz, osztrak, izraeli, stb. politikusokat birosag ele allitanak, csak azert tortenhet, mert ezekben az orszagokban mukodik a fuggetlen igazsagszolgaltatas. Vegul is ezt akarja Bibi az igazsagugyi reformmal megvaltoztatni. Amire celoztam, hogy jol ismerem, az az izraeli helyzet, es garantalom neked hogy a 2-300 ezer tunteto spontan megy az utcara. Ami a jobb es baloldalt illeti, Bibi tobb, mint tiz eve, a Likud pedig tobb, mint 40 eve (szinte folyamatosan) van hatalmon. Eddig soha nem feltunk a hatalmuktol, nagyra becsult, tehetseges politikusok iranyitottak az orszagot. Koztuk Bibi, akinek sokat koszonhet Izrael, foleg a gazdasagat illetoen. Akkor fordultak rossz iranyba a dolgok, amikor perbe fogtak. Mint irtam, a fougyesz es a rendorfonok is Bibi korabbi bizalmasai voltak, akiket o nevezett ki. A problemat az okozta (es az orszag tragediajat), hogy Bibi nem kovette a sajat „elveit”. Amikor evekkel korabban a miniszterelnokot (Olmertet) perbe fogtak, Bibi arrol szonokolt, hogy azonnal mondjon le, mert a vadlottak padjarol nem lehet egy orszagot iranyitani. Olmert lemondott, de Bibi, mikor ra kerult a sor, nem tette. Azota is igyekszik a pozicioja segitsegevel megszabadulni a pertol, ami termeszetesen sok-sok bajt okoz. De mindehhez semmi koze a globalis jatszmanak, az egesz ugy belso, made in Israel.
Amit írtál az nagyon átlátszó és felületes vélemény nyilvánítás ami amit betudok az elfogult politikai látásodnak. Véleményem szerint ez egyébként az elég egyoldalú tájékozásodból fakad. A magyar belpolitikai helyzetet viszont belülről látom át. Anélkül hogy túlságosan belemennék a részletekbe az igazi ok az ellenzék bénázásának tudható be amikor a szocik hatalmon voltak csődbe vitték az országot. Ahogy a klasszikus viccben mondják először osztogatnak utána meg fosztogatnak. Komolyra fordítva a szót sajnos ezt csinálták amikor volt pénz elköltötték jóléti kiadásokra. Amikor elfogyott hitelt vettek fel nem sokkal utána pedig beütött a 2008-as gazdasági válság csőd közelbe került az ország. Akkor jött az IMF ennek következtében pedig a gazdasági megszorító intézkedések. Magyarul a jó népnek ebből lett elege ezért lett a Fidesznek negyedszer is kétharmada vagyis elsősorban gazdasági okai vannak a magyar választóknak amikor a jobboldalra voksolnak. Persze ezt a balliberális belpesti értelmiség nem igazán látja és érti meg. Őszintén te mire szavaznál arra hogy nagyon vékony legyen a pénztárcád vagy pedig arra hogy legalább félig tele legyen. Erre szokták azt mondani senki se ellensége a saját anyagi gyarapodásának és jólétének. Persze a messzi távolból és anyagi biztonságból könnyű támadni a magyar demokráciát, ami nyilvánvalóan nem hibátlan. Leegyszerűsítve a dolgokat amikor a népnek az elképzelt és tökéletes demokráciáról papolnak az ellenzéki politikusok. Akkor a nép saját rossz tapasztalataikból kiindulva nem hisz nekik. Sokkal inkább a saját anyagi érdekeiket tartják szem előtt, és ennek fényében hozzák meg a döntésüket.
Pont ellenkezoleg, nekem semmifele erdekem nem fuzodott egyetlen magyar part tevekenysegehez sem, meg a csodas Kadar korszak kellos kozepen otthagytam MO-ot. Sok baratom dolgozott a rendszervaltas utani baloldali kormanyok alatt, igy elso kezbol tudom, milyen korrupt es hulye volt az a rendszer. Mivel a rendszervaltas utan, ugy tizenvalahany evig szoros kapcsolatban voltam a magyar kovetseggel, jonehany politikussal talalkoztam a jobboldali partokbol is. Dicsekedve meseltek, milyen korruptak, es hogyan lopnak. Orbanek pedig vegkepp vilagga kurtolik, hogy mindenre rateszik a kezuket. Ha te ezt szereted, vagy ezt tartod az elerheto legjobbnak, hat sok sikert. Mi, izraeli liberalisok es demokratak, koszonjuk, nem kerunk ilyesmibol, ezert folynak a tuntetesek.
Visszatérve az izraeli helyzetre én úgy tenném fel a kérdést mi a zsidó állam jelenlegi nemzeti érdeke? Ahogy a szakértők szokták mondani első a biztonság. Nem tudom elgondolkodtál-e már azon mondjuk hogy néz ki, iráni vagy arab terrorszervezetek szempontjából a jelenlegi izraeli belpolitika? Szerintem egyértelműen gyengének és megosztottnak látják, illetve biztos hogy szurkolnak a jelenlegi ellenzéknek, mert hosszabb távon visszagondolva és kielemezve a dolgokat sokkal több sikert tudtak elérni az eddigi baloldali kormánykoalíciókkal szemben. Bibi sosem bánt kesztyűs kézzel velük. Te nem gondolkodtál el még azon hogy a kétállami megoldás egy bizonyos idő után izraeli-palesztin háborúba torkolna? Csak egy pár évnek kellene eltelnie hogy kiképezzenek és felszereljenek egy reguális hadsereget, utána rögtön támadnának Ki is támogatja akkor a kétállami megoldást? Az USA az EU az arabok valamint az izraeli baloldal is .Lapid novemberben még min.elnökként erről papolt az ENSZ-ben. A másik dolog az iráni atombomba létében fenyegeti a zsidó államot. Ilyenkor egységesnek kellene lenni belülről és most nem a LB-ról és a jurosztokrácia mellett vagy ellen kellene tüntetni, hanem egységesen az iráni atombomba ellen. Akár kikényszerítve azt is hogy jelenlegi kormánykoalíció határozottan fellépjen a teheráni rezsimmel szemben. Amennyiben a helyzet úgy kívánja akár katonailag is. Na de hát a jelenlegi ellenzéki politikusoknál és értelmiségieknél csak a demokrácia elmozdíthatatlan és szent tehene számít. Valamint az hogy Bibi megbukik és újból jöhet egy nyolcpárti arab párttal kiegészült gyenge kormánykoalíció. Teheránban és az arab fővárosokban bizonyára sokan csettintenének és öröm táncot járnának a politikusok illetve a nép is.
1. Erdekelne, hogy milyen konkret helyzetre utaltal azzal, hogy „sokkal több sikert tudtak elérni az eddigi baloldali kormánykoalíciókkal szemben”.
2. Bibi nincs a ketallami megoldas ellen, 2009. junius 14-en, a Bar Ilan egyetemen elmondott beszedeben egyertelmuen allast foglalt a ketallami megoldas mellett. Ha mar errol kerdezel, a problema az, hogy a ketallami megoldasnak az alternavaja a teruletek annexioja, ami azt jelenti, hogy a lakosssag durvan 40%-a arab lenne. Ez azt is jelenti, hogy le kellene mondani a demokratikus zsido allamrol. Vagy demokracia, es akkor az arabok dominenciaja lehetetlenne a jelenlegi Izrael letet, vagy apartheid, amiben az arabok jogai korlatozottak. Minden normalis izraeli koszoni szepen, nem kerne belole. Csak egy kisebb, fanatikus tarsasag hisz abban, hogy annektalhatja a teruleteket, es eluzheti onnan az arabokat. A baj csak az, hogy ezek, a jelenleg a koalicioban sakkban tartjak Bibit. Ha mar kerded, a ketallami megoldasnak nem az izraeliek tobbsege az akadalya, hanem az arabok. Jobb es baloldali kormanyfok is, egymas utan ajanlottak fel nekik az allamalapitast jelento beket, de az arabok mindig kihatraltak. A legharcosabb jobboldali zsido, Arik Saron egyoldaluan kivonult Gazabol, es arrol almodott, hogy ezzel utjara indithatja a palesztin onallosagot, de tragedia szuletett belole. Hidd el, hogy a bal es a jobboldali tomb egyarant szeretett volna megszabadulni a palesztinoktol egy ketallami megoldassal. Ma mar a baloldal sem hisz a palesztinoknak.
3. Nem ismered Bibi mukodeset, mint „tabornok”. Bibi orszaglasa alatt mindig tulsagosan ovatos volt (kulonosen a Gaza koruli telepulesek szemeben) a katonai megoldasok tekinteteben. „Bibi sosem bánt kesztyűs kézzel velük.”….ez mese habbal. Semmivel sem bant veluk kemenyebben, mint barmelyik elozo kormanyzat, sot…
4. Amikor te a „demokracia szent tehenerol beszelsz”, szamomra lehetetlenne valik a vita. En csak demokraciaban tudok elni, ezert hagytam ott a Kadar rendszert is. A demokracia egyik alapelve a hatalmi agak fuggetlensege. Bibi, a szelsoseges koalicios partnerek nyomasara ezt keszult felrugni, es a birosagot a kormany ala rendelni. Erre kitort a forradalom, teljesen spontan. Nehany het alatt Bibi megertette, hogy a szakadek fele rohan, es leallitotta a torvenykezest. Hogy mi lesz a folytatas, nem tudom, remelem uj valasztasok. Ennel gyengebb koalicio nem johet letre, hiszen jelenleg teljesen megbenult a kormanyzas. De azt garantalhatom neked, hogy az araboknak semmi eselyuk katonailag, az izraeli hadsereg teljesen mas sulycsoportban van.
Az 1990-es években területet a békéért ki is képviselte? Az oslói egyezményt ki is kötötte meg? Rabin és Peresz. A Templom hegyet ki akarta odaadni az araboknak emlékeim szerint Ehud Barak baloldali politikus. Nem emlékszel már hogy átverte Arafat az akkori baloldalt az egyik kezébe olajág volt a másikba Kalasnyikov. Egymásután robbantotta ki az intifádákat terrortámadásokkal megspékelve . Szerintem nagyon rövid a memóriád. Amit úgy látom nem akarsz még megérteni hogy most sokkal fontosabb lerendezni az iráni atom fenyegetést mint a a LB-ról tüntikézni. Most minden rosszindulat nélkül hagy írjak le egy elképzelt perzsa atom támadást. Hatalomra kerül mondjuk egy Ahmadinezsádhoz hasonló őrült politikus aki beveti. Mi is maradna akkor Izraelből? Számomra teljesen abszurd hogy ezt nem lehet megérteni. Na de rajta te csak menjél a tökéletes demokráciáért tüntetni. Nyilvánvalóan akkor is neked van igazad ha az egész ország bele pusztul is . Mert mennyivel nemesebb hős demokrataként meghalni. Mint Bibi alatt esetleg nem tökéletes demokráciában élni, és talán azt kellene kiharcolni hogy minél hamarabb egyszer és mindenkorra
megnyugtatóan lerendezzék az iráni atom kérdést.
Ugy tunik, te meg sosem eltel demokraciaban, igy nem is erthetsz meg minket.
Ha ti bekeben kepesek vagytok turni azt, ami MO-on az oktatassal, az egeszseguggyel, a kulturalis elettel tortenik, mikozben egy szuk csoport milliardossa valik, akkor tenyleg fogalmatok sincs, miert tuntetnek emberek a nagyvilagban. Ha nalunk honapokig, vagy evekig kene varni egy mutetre, ha nincs nehany milliod a privat korhazra, akkor azert is tuntetnenk. Ha a kormany le akarja nyulni a LB-ot, es attol fogva szabadon torvenykezni, ahogy az MO-on tortent, akkor mi tuntetunk, ti meg hallgatjatok a kiralyi TV-t, es elegedettek vagytok. Nem vagyunk egyformak.
A királyi tévét én nem nézem mivel tévé készülékem sincs. Nekem tökéletesen elég az internet. Nem szeretem a kész ételt vagyis a híreket amit legyártanak nekem. Magam szeretem megválogatni hogy mit nézek meg és olvasok el. Ne menjünk bele mert fölösleges de tényekkel tudnám bizonyítani hogy az elmúlt 50-60 évben a szocik hogyan tették tudatosan tönkre az országot. Ahhoz hosszabb idő kell hogy ezt helyre lehessen hozni. Na de te csak szajkózzad a mainstream vádjait. Az igazi okokról a balliberális sajtód tudatosan elfelejt tájékoztatni.
Nem veszed eszre, hogy te szajkozol, csak egy mas melodiat. Veled ellentetben en eltem mar mindket vilagban, es el tudom donteni, szamomra mi a jo. Magyarorszagon meg soha a tortenelem folyaman nem volt valodi polgari demokracia.
De a vita nem arrol szol, hogy a szocik mit csinaltak, hanem arrol, hogy a jelenlegi izraeli kormany mit csinal. Te a korulmenyek min. 90%-at nem ismered, de kerdezes helyett megmondod a tutit.
Tudod világosan átlátom hogy Mo-n szükség lenne egy lokalista baloldali pártra aki kevésbé korrupt és jobb gazdaságpolitikát csinál minta Fidesz, az ellenzékről már nem is beszélve. Na de hogy felnőjön melléjük egy másik párt aki veszélyezteti a pocícióikat. A jelenlegi kormánypártnak és az ellenzéknek se érdeke. Amennyiben valaki mégis megpróbálja azt akár közös erővel is kicsinálják. Amikor elmegy valaki itthon szavazni tulajdonképpen két rossz közül választhat. A magyar társadalom van annyira bölcs hogy a kisebbik rosszat válassza. Ez van kicsit szagos kicsit büdös a demokráciánk, de a miénk. Itt is minimum a rendszerváltásig vissza kell menni és kielemezni miért is történt ez így. Megvan ennek is az oka de szerintem itt se menjünk bele a részletekbe mert felesleges.
Ha abbahagyjuk egymas vilagnezetenek a gyurasat, elmeselek egy teljesen racionalis okot a reform ellen.
Az izraeli hadsereg amolyan nephadsereg, a tartalekos allomannyal egyutt mondjuk a lakossag felet kitevo csaladot erint, ha valami baj van. (Ezt ugy ertem, hogy a nagyszulok is izgulnak az unokakert, es sokszor a szulokert is.)
Barhol a vilagon kulonbozo fegyveres osszetuzesekben felmerulhet a haborus buncselekmeny gyanuja, amit a nemzetkozi birosag kivizsgalhat, es elitelhetik a bunost. Ha a gyanusitott egy, a birosagot elismero orszag teruletere lep, letartoztatjak. Az arabok es tamogatoik szinte minden izraeli akciot haborus bunnek tekintenek, a nemzetkozi birosag megsem avatkozik be. Ennek az oka, hogy a jatekszabalyok szerint, amennyiben az adott orszag birosaga fuggetlen, es a nemzetkozi (nyugati) normaknak megfelel, akkor a nemzetkozi birosag elfogadja a helyi igazsagszolgaltatas vizsgalatat es eljarasat az ugyben. Amennyiben a reform az eredeti formajaban megvalosul, megszunk az igazsagszolgaltatas fuggetlensege, a parlament barmikor felulirhatja az iteleteket. Es ebben az esetben megszunik a katonak vedelme a nemzetkozi birosag beavatkozasa ellen. Ez eleg nagy baj lenne. A felhaborodas annal is nagyobb volt, mert a koalicio partjai kozott van olyan, aminek a szavazoi egyaltalan nem teljesitenek katonai szolgalatot.
Ez csak egy volt azok kozul, amik leteben fenyegetik a lakossag egy reszet, de meg egy sor olyan van, amirol a kulso szemlelo nem tud, es ha tudna sem biztos, hogy megertene.
Csupa olyasmirol beszelek, mint a fenti pelda, amiknek semmi koze a vilagnezethez, mar ami a kovetkezmenyeket illeti.
Már az egyik régebbi hozzászólásomban leírtam hogy szükség lenne egy egészséges kompromisszumra. Ezt most is így látom. Nyilvánvalóan a részletekbe nem vagyok annyira tájékozott mint te mivel nem ott élek és a nyelvet se beszélem. Illetve ivritül olvasni és írni se tudok.
Érdekes szempont. De ugyanakkor elismerem, nem tudtam arról, hogy a nyugaton is ennyire szélsőségesen nagy hatalma lenne a bíróságoknak a kormány vagy a parlement határozatainak felülbírálatában. Mert hát ugye nem kevesebbet állítasz, mint hogy Izrael kizárólag így felel meg a nemzetközi normáknak.
mit vársz egy orbánhívő bértollnok újságtól. úgy írnak hogy a magyar ellenzeknek veletlenul se legyen kedve utcara vonulni.
:DDDDDDDDDDDD
és akkor csodálkoztok, ha lefasisztáznak titeket
Hogy kerul a csizma az asztalra?
Ez az igazság – nem a kormány álláspontja, hanem a tények.