Min folyik a nagy vita az izraeli igazságügyi reform körül?

A demokratikus állam egyik jellemzője a fékek és ellensúlyok rendszere. Ennek legegyszerűbb megfogalmazása, hogy a bírói, a törvényhozói és a végrehajtói hatalomból egyik sem kerekedhet a másik kettő fölé, hanem egymást tartják kordában. Sebes Gábor elemzése.

Az izraeli igazságügyi reform oka, hogy a bírói hatalom, különösen a Legfelsőbb Bíróságé egyértelműen annyira túlterjeszkedett, amire más demokratikus országokban nincs példa.

Így a Knesszet összes döntését felülbírálhatják, a szabályoknak mindenben megfelelő törvényeket semmisíthetnek meg. Még ha el is fogadjuk a törvények bírósági felülvizsgálatának lehetőségét, a bíróságé nem lehet az utolsó szó nyilvánosan vitatott kérdésekben, az egymással versengő értékek és érdekek kiegyensúlyozásában és rangsorolásában. Ez a törvényhozás jogkörének az eltulajdonítása. Gyakorlatilag oda vezetett, hogy

hiába nyeri a jobboldal évtizedek óta a választások nagy többségét, a programját nem tudja megvalósítani.

A Legfelsőbb Bíróság vitatható módon teremtette meg magának ezt a jogot: egyrészt bevezette az „észszerűség” doktrínáját, és ennek alapján

megsemmisíthet minden döntést, amit nem tart „észszerűnek”.

Az izraeli bíróság által az 1980-as évek óta kidolgozott, újszerű „észszerűség” doktrína azt állítja, hogy a kormányzati intézkedések, kinevezések és politikák még akkor is lehetnek „ésszerűtlenek” (és ezért érvénytelenek), ha teljes mértékben megfelelnek minden jogi követelménynek, és vitathatatlan törvényi felhatalmazáson alapulnak. A Legfelsőbb Bíróság egyik utolsó vitatott döntésében az észszerűségre hivatkozva megakadályozta, hogy Aryeh Deri a kormány tagja legyen, ezzel felülírva a választók döntését. A Tel Aviv-Jeruzsálem vonat megépítését évekig akadályozta azért, mert az egy 350 méteres szakaszon túlment a „zöld vonalon” (az 1967 előtti tűzszüneti vonalon), és ahhoz ragaszkodott, hogy a palesztinokat egy Hebron és Gáza közötti autópályával „kártalanítsák”. Vallásos cionista településeket megfosztott attól a jogtól, hogy követelményeket állítsanak fel a betelepülőkkel szemben, míg a beduin és arab falvak megkapták ezt a jogot a Legfelsőbb Bíróságtól.

A Zsidó Nemzeti Alap földpolitikáját diszkriminatívnak ítélte azért, mert a zsidókat előnyben részesíti.

Az antiszemita BDS (Bojkott, Tőkekivonás, Szankciók) mozgalom aktivistái elleni törvényeket viszont „észszerűtlennek” minősítette.

Mivel Izraelnek nincs alkotmánya, a Legfelsőbb Bíróság két alapvető törvényt 1995-ben kinevezett alkotmányos érvényűnek, és jogértelmezéssel azokból vezette le a saját hatalmának ilyen kiterjesztését. (Ne felejtsük el, hogy Magyarországon is volt ennyire aktivista alkotmánybíróság, amikor Sólyom László, a testület első elnöke bevezette a „láthatatlan alkotmány” fogalmát…) Azóta

Izrael az egyetlen olyan ország a világon, ahol a bírói hatalomnak annak ellenére jogában áll törvényeket megsemmisíteni, hogy nem létezik olyan alkotmányszöveg, amely legitimálná, körülírná és korlátozná ezt a bírói hatalmat.

Ezért a reform egyik intézkedése, hogy a törvényhozási többség felülbírálhatja a Legfelsőbb Bíróságnak a törvény megsemmisítésére irányuló határozatát.

Végül, az izraeli Legfelsőbb Bíróságnak túlzott befolyása van a bírók, így a saját tagjai kinevezésére. Izraelben a Legfelsőbb Bíróság a kilenctagú bírói kinevezési bizottság egyharmadát állítja ki, az ügyvédek által delegált egyharmad mindig velük szavaz, így a gyakorlatban a tagok többsége felett gyakorol befolyást. A választóknak felelősséggel tartozó tagok kisebbségben vannak. Így

a privilegizált jogászi rend tartja a kezében az igazságszolgáltatást, és elszámoltathatatlanná vált.

A bíróság vétójogot gyakorol magába a Legfelsőbb Bíróságba történő kinevezések felett is. Megakadályozta olyan bírójelöltek kinevezését, akiknek képzettsége, pályafutása kifogástalan volt, de irányultságuk nem egyezett a hivatalban lévő bírákéval. Továbbá, a Legfelsőbb Bíróság a fő kormányjogtanácsost a kormánytagok fölé helyezte azzal, hogy a jogi véleménye kötelező a kormányra nézve, és nem kell a kormány politikáját támogatnia. Ez a felhatalmazás aztán továbbgördült a minisztériumi jogtanácsosokra, akik „észszerűtlenség” indokával a minisztérium tetszőleges programját leállíthatják. Így a Hasbara Minisztérium (kvázi propagandaminisztérium) jogtanácsosa megtiltotta a minisztériumának, hogy az igazságügyi reformmal kapcsolatban ismertesse az eltérő álláspontokat! A kormány nem választhatja meg, hogy vitás esetekben ki képviseli bíróság előtt, hanem el kell fogadnia a fő kormányjogtanácsos emberét.

Az igazságügyi reform nem titokban, rejtve zajlik, ahogy a bírói hatalom jogellenes kiterjesztése zajlott az elmúlt évtizedekben.

Az új kormány a választási ígéretét teljesíti törvényes, átlátható folyamatban. A reform mérsékelt is, mert nem szünteti meg a Legfelsőbb Bíróság törvényességi felülvizsgálatát, és nem szünteti meg az eddigi bíró kinevezési bizottságot sem.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az igazságszolgáltatási reform főbb elemeit, és hogy azokat miként kívánják megváltoztatni a politikai diskurzus szereplői.

Az igazságügyi reform elemei	A jelenlegi rendszer	A Rothman-Levin terv (a koalíciós többség támogatásával)	Daniel Friedman volt igazságügyminiszter kompromisszumos terve	Herzog elnök kompromisszumos terve
A bíróválasztási bizottság összetétele	9 tag a Legfelsőbb Bíróság elnöke, két bíró Az igazságügyi vagy más miniszter Két Knesszet-tag, egyikük hagyományosan ellenzéki	9 tag A Legfelsőbb Bíróság elnöke Két nyugalmazott bíró, az igazságügyminiszterrel közösen jelölve az igazságügyi miniszter, két kabinetminiszter Az Igazságügyi Bizottság elnöke, két Knesszet-tag, egyikük kötelezően ellenzéki Legalább egy nő a fentiek közül minden sorban	12 tag négy ellenzéki, legfeljebb ketten ugyanabból a frakcióból Négy kormánypárti, köztük az igazságügyminiszter négy bíró, köztük a Legfelsőbb Bíróság elnöke, tanácsadó szerepben	11 tag igazságügyminiszter két bíró Három Knesszet-tag, kettő az ellenzékből, más-más frakcióból Az igazságügy-miniszter, két kabinetminiszter Két jogász a köz képviseletében, az igazságügyminiszter és a Legfelsőbb Bíróság elnöke közös jelölésében
A bíróválasztási bizottság eljárása	A Legfelsőbb Bíróság jelöltjére hét kell a kilenc szavazatból A közönséges bírákra többség	egyszerű többségi szavazás A tartózkodás nem befolyásolja a többséget Öt kell a határozatképességhez	A Legfelsőbb Bírósághoz egyszerre két jelölti, egy a kormányoldalról, egy az ellenzékből alsóbb fokú bírákra legalább két koalíciós, két ellenzéki és három bírói szavazat kell Az igazságügyminiszter és a Legfelsőbb Bíróság elnöke egyszer vétózhat kinevezése alatt.	Hét fős többség
Felülbírálati lehetőség	Nincs	61 fős többséggel Lehetőség egy törvény előzetes mentesítésére a bírósági felülvizsgálat alól a törvényt meghozó Knesszet feloszlatásától legalább egy évig érvényben marad	61 fős többséggel, de csak a következő Knesszet alatt lép érvénybe 65 fős többséggel azonnal érvényes Öt évig érvényes	Nincs
Bírósági felülvizsgálat	a törvények fölött Az alapvető törvények fölött jogértelmezéssel létrehozott jog alapján	15 legfőbb bíró kétharmados többsége kell a törvények felülvizsgálatához Az alapvető törvényeket nem vizsgálhatják felül Nincsenek jogértelmezéssel létrehozott jogok	15 legfőbb bíró háromnegyedes többsége kell a törvények felülvizsgálatához Az alapvető törvényeket nem vizsgálhatják felül	11 legfőbb bíró háromnegyedes többsége kell a törvények felülvizsgálatához
Az észszerűségi követelmény	Minden kormányintézkedésre kiterjed	Levinnél: nincs Rothmannál: választott tisztviselőre nem alkalmazható Deri 2. törvény: miniszteri kinevezettekre nem alkalmazható	miniszteri kinevezettekre nem alkalmazható	miniszteri kinevezettekre vagy plenáris ülések alatt nem alkalmazható Korlátozottan alkalmazható miniszteri politikára Minden más hatóságra alkalmazható
A kormány jogtanácsosai	A kormánytól független vélemény Véleménye jogilag kötelező A fő kormányjogtanácsos képvisel minden tisztviselőt, hacsak fel nem mentik ez alól	Nincs erre jogszabály A kormány véleményét kell képviselnie A véleménye jogilag nem kötelező A tisztviselőket más is képviselheti	A kormánytól független vélemény A véleménye jogilag nem kötelező A tisztviselőket más is képviselheti	Független vélemények, de bizottsági jóváhagyással véleménykülönbség esetén másra is átruházható A véleménye jogilag kötelező A tisztviselőket más is képviselheti

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.