Az elmúlt években gyakran lejátszódott a következő forgatókönyv: történik egy esemény, aminek nem tisztázott minden részlete, majd születik róla egy narratíva. A narratíva betonba vésett igazságként van kezelve, aki megkérdőjelezi az konspiráció hívő, dezinformátor, vagy idegen ügynök. Aztán kiderül, hogy jogos volt a szkepticizmus és a narratíva téves volt. Ez történt a Trump-orosz befolyás ügyben, a Hunter Biden-laptop sztorival, és most január 6-ával kapcsolatosan is. Hajdú Tímea publicisztikája.
Mikor Donald Trump 2016-ban megnyerte a választást, ellenzői azonnal kijelentették, hogy az új elnök veszélyt jelent a demokráciára. Így született meg az úgynevezett „ellenállás”, amely folyamatosan szabotálta Trump elnökségét. Az amerikai média jelentős része, és a demokraták négy éven keresztül mindent megtettek, hogy megbukjon. Bár meglepően átlagos republikánus politikát folytatott, támogatóit és őt magát is szélsőségesnek bélyegezték. Végül az elvesztett választás után 2021. január 6-án ajándékot kapott a demokrata párt: Trump kétségbeesett szavazói megrohamozták a Capitoliumot. Itt volt végre a bizonyíték: minden vád Trumpról, hogy veszélyes a demokráciára, hogy a támogatói szélsőségesek ez által az esemény által igazolást nyert. A nagy narratíva teljes volt. Az elmúlt két évben tovább szépítgették ezt a narratívát, igyekeztek január 6-i eseményeket nemzeti tragédiává emelni, amely egy szintre tehető szeptember 11-vel vagy Pearl Harborrel. Ez az esemény volt a Trumppal kapcsolatos narratíva ékköve, ami azonban mindig is hamisan fénylett.
A Capitolium-ostroma szégyenletes esemény volt, amely során huligánok, valamint megtévesztett és kétségbeesett szavazók tömegei áradtak be a Kongresszus épületébe. Sokan azt gondolták, hogy a választás el lett csalva, és meg akarták állítani a ratifikációt. Voltak összecsapások, egy fegyvertelen tüntetőt lelőtt a rendőrség, több tüntető pedig szívrohamot kapott.
Az a narratíva azonban miszerint a Capitolium-ostroma egy erőszakos felkelés lett volna, amely az amerikai történelem legtraumatikusabb eseményeivel van egy szinten, az mindig is sántított.
A Fox News bombasztikus konzervatív kommentátora Tucker Carlson március 6-án este exkluzív felvételeket vetített le arról, mi ment végbe a Capitolium épületében 2021. január 6-án. Bár a demokraták még vizsgálóbizottságot is létrehoztak, és nyilvános, a televízióban is közvetített meghallgatásokat tartottak, több olyan felvétel került elő, amiket eddig nem láthattak az amerikaiak. Már korábban is nyilvánvalóvá vált, hogy a Kongresszus épületébe áradó tömeg igen vegyes volt, voltak köztük erőszakos huligánok, akik összecsaptak a rendőrökkel és voltak, akik csak úgy sétálgattak az épületben, mintha csak egy iskolai kiránduláson vettek volna részt. Ezt támasztották alá az új felvételek is, amelyek közül a legmeglepőbb videó az úgynevezett „QAnon sámánt” a zavargások fő arcát hozta teljesen új megvilágításba.
A felvételeken ugyanis látható, hogy a jelmezes férfit több rendőr kísérgeti, próbálnak neki ajtókat kinyitni, és láthatóan egy pillanatra sem érzik magukat veszélyben. Sőt miután bejutott a szenátus termébe, még hangosan hálát is mondott, amiért a „rendőrök beengedték az épületbe.” A „sámánt” vagy igazi nevén Jacob Chansleyt 2021-ben három év és öt hónap börtönbüntetésre ítélték. Később kiderült, hogy a tárgyalásán nem vetítették le ezeket a felvételeket.
Carlson azt a narratívát is újra cáfolta, miszerint az esemény során több rendőrt megöltek volna a tüntetők. Egy rendőr valóban életét vesztette egy nappal a zavargás után. A New York Times először azt közölte, hogy a rendőrt egy poroltóval fejbe vágták és azért halt meg, de ezt visszavonták, miután az orvosszakértők megállapították, hogy természetes halált halt. A Daily Wire megjegyzi, hogy a rendőr családja úgy gondolja, hogy a halálához hozzájárultak a január 6-i események.
Miután a videók levetítője Tucker Carlson volt, aki még egyes republikánusok szerint is túlságosan felmentő a január hatodikai zavargókkal szemben, ezért sokan automatikusan félretolták, azt mondták megvágta, és kiválogatta a videókat, és eltorzította a valóságot. A demokraták sem a konkrét videókra reagáltak, hanem a levetítésük tényén háborodtak fel. Chuck Schumer a szenátus többségi demokrata vezetője az amerikai történelem egyik legszégyenteljesebb órájának titulálta Tucker műsorát. A forrongó politikus azt állította, hogy Carlson hazudott a nézőinek. Schumer felszólította a Fox News tulajdonosát, hogy ne engedje a műsorvezetőt képernyőre. Több republikánus is kijelentette, hogy hiba volt, hogy Kevin McCarthy, a Képviselőház republikánus házelnöke odaadta a felvételeket a Fox News-nak.
Ben Shapiro podcastjében megjegyezte, hogy nem ért mindennel egyet, amit Tucker mondott a videók kapcsán, de az bizonyos, hogy a felvételek megdöntik a hivatalos narratívát.
„A narratíva szerint január 6-a volt a legrosszabb dolog, ami az Egyesült Államokkal történt, legalábbis a polgárháború óta. Ahhoz, hogy ezt a perspektívát fenntartsák, figyelmen kívül kell hagyniuk az összes felvételt, amit Tucker hozott nyilvánosságra, és azt kell mondaniuk, hogy nagyon-nagyon rossz dolog volt, hogy Tucker egyáltalán előhozta ezeket a felvételeket”
– mondta a kommentátor.
Megyn Kelly, a Fox News korábbi újságírója hasonlóan nyilatkozott a podcastjében, szerinte is túl felmentő volt a műsorvezető, de összességében pozitív fejleménynek ítélte a felvételek nyilvánosságra hozatalát.
Roger Kimball, amerikai újságíró a Spectator World oldalán kijelentette, hogy a médiahisztéria arról szól, hogy Tucker a felvételekkel megtámadta a sajtó nagybetűs „Narratíváját” az eseményekkel kapcsolatosan. Hiszen különben miért olyan nagy bűn megmutatni, hogy mi is történt a Capitolium épületében azon a januári napon?
Azonban a narratíva hiába dől meg, ahogy megdőlt korábban Trump orosz befolyásolása ügyével kapcsolatosan is, a demokraták és az amerikai média inkább az üzenet közvetítőjét ostorozza, mint hogy érdemben reagáljon az üzenetre. A demokratáknak túl fontos január 6-a ahhoz a narratívához miszerint Trump és valamint republikánus szavazói veszélyt jelentenek a demokráciára.
Nem véletlen, hogy a Trump szavazókat támadta a félidős választás előtt Joe Biden tavaly szeptemberben és kijelentette: „Donald Trump és a MAGA (Make America Great Again) republikánusok olyan szélsőségességet képviselnek, amely köztársaságunk alapjait fenyegeti.” Ez a megosztó magatartás sikeresnek bizonyult, a demokraták sokkal jobban teljesítettek a félidős választásokon, mint azt az elemezők várták.
Az a narratíva, hogy a republikánusok veszélyesek, vezetett ahhoz is, hogy cenzúrázták a közösségi oldalakon a konzervatívokat.
A múlt héten sor került a Twitter-fájlokat kiszivárogtató újságírók kongresszusi meghallgatására a Képviselőház igazságügyi bizottságában. A bizottságba Jim Jordan republikánus képviselő hívta meg Matt Taibbi és Michael Shellenberger liberális újságírókat, hogy elmondják meglátásaikat a Twitter-aktákkal kapcsolatosan.
Az elmúlt hónapokban újabb és újabb információk jöttek ki arról, hogyan játszott össze a Twitter a kormányzattal hogy cenzúrázzanak bizonyos tartalmakat a Coviddal, vagy Hunter Bidennel kapcsolatosan.
A demokrata képviselők érdemben nem voltak hajlandók foglalkozni azzal, mit is tartalmaztak a Twitter-fájlok a meghallgatás során, hanem sértegették Taibbit és Shellenbergert, tüntetően nem figyeltek, miközben beszéltek, és derogáló megjegyzéseket tettek rájuk.
A politikusok nem véletlenül viselkedtek ellenségesen. Ahogy Robby Soave írja a Reason oldalán: „Túl sok demokrata, nemzetbiztonsági szakértő és mainstream újságíró került abba a helyzetbe, hogy implicit módon azzal érvelt, hogy a különböző tweetek dezinformációt terjeszthetnek – és ezáltal aláássák az amerikai demokráciát -, még akkor is, ha a bennük foglalt beszéd igaz.” A narratíváik védelmében a cenzúrát „dezinformáció” elleni harccá lényegítették át.
A nagy narratíva hiába omladozik, sem az amerikai médiának, aki asszisztált az építgetésében, sem a demokrata pártnak nem érdeke elismerni, hogy a narratíva nem igaz. Hiába jelennek meg videofelvételek, amik kétségeket ébresztenek például január 6-a eseményei iránt, arra biztatják az emberek, hogy ne higgyenek a saját szemüknek. Hiába derül ki a Twitter-fájlokból, hogy a demokrácia állítólagos védelmét szolgáló „dezinformáció” elleni harc csak szimpla cenzúra volt, azt mondják az igazi baj az, hogy ezt újságírók kiszivárogtatták.
Ez az évek óra tartó narratívagyártás azonban olyan következménnyel is jár, amelyre valószínűleg nem számítottak: a teljes bizalmatlanság a hagyományos intézmények iránt, egy olyan országban, ahol szinte tradíció a bizalmatlanság az állam iránt.
Az emberek már nem tudják kinek higgyenek vagy mi az igazság. Mindez akkor kezdődött, mikor az amerikai sajtó Trump-ellenes aktivizmusba kezdett, és ellenőrizetlen feltételezéseket közöltek tényként. Azzal, hogy feladták az újságírói elveiket Trump miatt, rászabadítottak egy információs ködöt a világra. Ebben a ködben az emberek csak tapogatóznak, és könnyebb őket szakadékba vezetni. A bizalom elvesztése ugyanis utat nyitott annak is, hogy az emberek veszélyes konspirációkban higgyenek. Azok az intézmények, amik régen megbízhatóak voltak narratíváknak rendelték alá magukat, a tények tárgyilagos közlése helyett.
Borítókép: Unsplash
