Ukrajna területeket szerzett vissza az Oroszország által elcsatolt részekből

Volodimir Zelenszkij elnök közölte, hogy az ukrán erők újabb településeket foglaltak vissza Herszonban, a részben oroszok által megszállt déli régióban, amelyet Moszkva állítólag elcsatolt — írja a Reuters.

Miközben az orosz erők visszavonulnak a déli és keleti frontvonalakról, Zelenszkij szerdán késő este egy videóbeszédben közölte, hogy a Herszon várostól északkeletre fekvő Novovoszkreszent, Novohrihorivka és Petropavlivka „felszabadult”.

Az ENSZ-ben Oroszország nyilvános szavazás helyett titkos szavazásért lobbizik a jövő héten, amikor a 193 tagú ENSZ-közgyűlés azt vizsgálja, hogy elítélje-e Donyeck és Luhanszk keleti, valamint Herszon és Zaporizzsja déli részének annektálását, miután népszavazásokat rendezett a tartományokban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá a négy régió Oroszországhoz való csatolásáról szóló törvényt. Ukrajna azt állítja, hogy soha nem fogadja el területének erőszakos, illegális elfoglalását. Kijev és a Nyugat szerint a népszavazások manipulált szavazások voltak, amelyeket fegyverrel fenyegetve tartottak.

Az új törvény értelmében Ukrajna területének mintegy 18%-t, ami Portugália területének felel meg, Oroszországhoz csatolnák, ami a második világháború óta Európa legnagyobb annexiója. Putyin azt mondja, hogy Oroszország biztonságát akarja garantálni és meg akarja védeni az Ukrajnában élő orosz ajkúakat. Kijev területszerzéssel vádolja Moszkvát.

Oroszország lépése a régiók annektálására felveti a háború eszkalálódásának lehetőségét. Putyin és más tisztviselők azt mondták, hogy nukleáris fegyvereket is bevethetnek Oroszország területének védelmére, beleértve az elcsatolt tartományokat is.

Ukrajna kijelentette, hogy nem hagyja magát megingatni semmilyen nukleáris fenyegetéssel, és Zelenszkij beszédében elmondta, hogy magas rangú katonai tisztviselőivel találkozott, hogy megvitassák az Oroszország által elfoglalt összes terület visszaszerzését.

Oroszország 18. századi háborúja

Putyin bukására várni nem stratégia – írja Edward Luttwak, világszerte elismert katonai stratéga.

Orosz nyelvre váltva Zelenszkij a Moszkva-barát erőkhöz fordult, és azt mondta nekik, hogy már vesztettek.

„Az ukránok tudják, hogy miért harcolnak. És egyre több orosz állampolgár jön rá, hogy meg kell halniuk csak azért, mert egy ember nem akarja befejezni a háborút”

– mondta Putyinra utalva.

Moszkva ukrajnai térképe az általa ellenőrzött területek zsugorodását mutatja. A RIA állami hírügynökség által közzétett „új régiók” térképe az ukrán tartományok teljes területét tartalmazta, de egyes részeket árnyékoltak és úgy jelölték, hogy ukrán katonai ellenőrzés alatt állnak.

Az ukrán hadsereg délen azt közölte, hogy erői több mint 350 tűzharcot hajtottak végre, legalább 58 orosz harcost megöltek, kilenc harckocsit, 17 páncélozott járművet és négy ágyút megsemmisítettek.

Az ukrán erők szeptember eleje óta több ezer négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza, köztük több tucat települést az elmúlt napokban.

Orosz csapatok ezrei vonultak vissza, miután a frontvonal összeomlott, először északkeleten, majd e hét eleje óta délen is.

Putyin a múlt héten a Kremlben tartott ünnepségen, majd a Vörös téren tartott koncerttel ünnepelte az annexiókat, mindössze néhány órával azelőtt, hogy az ukrán erők elfoglalták Lymant, Oroszország fő bástyáját Donyeck északi részén.

A visszavonuló oroszok és a visszavonuló ukrán csapatok közötti távoli harcokból időnként robajok hallatszottak, amelyek egy észak-déli irányú autópálya felé tartanak, amely az orosz erők egyik utolsó utánpótlási útvonalaként szolgál Luhanszk tartományban.

Robert C. Castel: Nukleáris szemellenzők

Lapunk főmunkatársa a washingtoni hadtudományi intézet legújabb elemzésére reagált.

Lymanban a 73 éves Nina egy önkormányzati épület mellett várta a segélyszállítmányt. Az asszony elmondása szerint az utcájában 15 orosz katona holtteste feküdt.

„Senki sem távolítja el őket. Már ötödik napja fekszenek ott. És megvan a szaguk” – mondta.

A négy elcsatolt tartomány feletti uralmának megerősítésére tett egyik első lépéseként Putyin elrendelte, hogy az orosz állam vegye át az ellenőrzést a zaporizzsjai erőmű felett, amely Európa legnagyobb erőműve, és amelyet még mindig ukrán mérnökök üzemeltetnek, annak ellenére, hogy a háború elején az orosz erők elfoglalták.

Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve, a NAÜ közölte, hogy tudomást szerzett az egyik reaktor újraindításának terveiről az erőműben, ahol mind a hat reaktor hetek óta leállt.

Az erőmű közvetlenül a frontvonalon van, egy víztározó orosz ellenőrzés alatt álló partján, a túlparton pedig ukrán erők állnak, és mindkét fél figyelmeztetett a nukleáris katasztrófa veszélyére.

Az elmúlt napokban Oroszország őrizetbe vette az erőmű ukrán igazgatóját. Őt szabadon engedték, de nem fog visszatérni a munkába. Az Energoatom ukrán állami atomenergetikai vállalat vezetője, Petro Kotin közölte, hogy átveszi az erőmű irányítását, és felszólította a dolgozókat, hogy ne írjanak alá semmilyen dokumentumot az orosz megszállókkal.

Kijev már régóta azzal vádolja Moszkvát, hogy azt tervezi, hogy az erőművet az ukrán áramhálózatról az orosz hálózatra kapcsolja át, ami szerinte növelné a baleset kockázatát.

Rafael Grossi, a NAÜ vezetője, aki a héten Kijevbe és Moszkvába látogat, azt mondta, hogy az erőmű körüli biztonsági zónáról szóló tárgyalások fontosabbak, mint valaha.

Putyin televíziós kommentárjában azt mondta, hogy aláírta a rendeletet, amely „korrekciókat” eszközöl a szeptember 21-én bejelentett részleges mozgósításban. A rendelet a diákok további kategóriái számára halasztaná el a sorozást. Az invázió február 24-i kezdete óta több százezer férfi hagyta el Oroszországot, egyesek attól tartva, hogy behívják őket, mások ellenezték a háborút.

„A szankciók kivetése olyan, mintha mérget innál azért, hogy megölj valakit”

Emmet Penney beszélt a nyugati országok katasztrofális energia-politikájáról, arról, hová tűnt a mérnöki fegyelem, és lehetséges-e egyáltalán a megújuló energiákra való átállás.