Ma olyan embereket bélyegeznek szélsőségesnek, akik évezredes erkölcsi szabályokat kívánnak betartani, és nem akarják azokat helyettesíteni olyan zavaros nézetekkel, amiket még azok sem fogadtak el 10 éve, akik most kiabálva hirdetik őket. Hajdú Tímea publicisztikája.
Az amerikai történetekben mindig az átlagember volt a hős, a farmer, aki védi a földjét és családját, a fiatal fiú, aki jelentkezik katonának, a nő vagy férfi, aki önerőből felemelkedik és utána segíti a családját, környezetét, és városát. Ma azonban az identitáspolitika korában, az amerikai zászlót, amit az átlag lakos büszkén tűzött ki, azt ma az elnyomás jeleként hirdetik, ha valakinek fehér a bőre, akkor ő a hibás ősei valódi vagy nem létező bűneiért, és az átlagember pedig szélsőségesként és ostoba bunkóként van beállítva.
Ma a republikánus államok keresztény lakosait elnyomóknak állítják be, akik család pártiságukkal „heteronormatív” és „patriachális” elnyomó rendszert támogatnak és az, hogy republikánus szavazók, az pedig „szélsőségessé” és „demokrácia-ellenessé” teszi őket.
Ezeknek a nézeteknek a kicsúcsosodása volt Biden szeptember elsejei beszéde, amelyben ő is az átlagost bélyegezte radikálisnak.
Joe Biden beszédének hivatalos címe „folytatódik a harc a nemzet lelkéért”. A potenciális gazdasági válság küszöbén Biden elsősorban az amerikaiakat célozta meg, mint akik leginkább fenyegetik az országot.
Az elnök kijelentette, hogy: „Donald Trump és a MAGA (Make America Great Again) republikánusok olyan szélsőségességet képviselnek, amely köztársaságunk alapjait fenyegeti.” Ezt követően azt állította, hogy nem minden republikánus ilyen, de mivel szerinte ezek az emberek dominálják a republikánus pártot, ezért veszélyben az ország.
De mi ez a veszély, amiről Biden beszél? Vádolta Trump támogatóit, hogy nem fogadják el a 2020-as választás legitimitását, és valóban a volt-elnök leghűbb szavazói tényleg hisznek abban, hogy csalás történt. De vajon nem ugyanezt hirdették négy éven át Hillary Clinton szavazói?
Biden szerint a „MAGA” erők azon dolgoznak, hogy Amerika visszafelé menjen. Ezt az abortusz törvények szigorításában látja, valamint állítása szerint a republikánusok nem akarják, hogy joga legyen az embereknek szabadon házasodni (valószínűleg szándékosan nem mondta a melegházasságot, mert a demokraták próbálnak úgy tenni, mintha a republikánusok még a különböző bőrszínű emberek közötti házasságot is meg akarnák tiltani.) Biden szerint a Trump szavazók autoriter vezetőket támogatnak, és szítják a politikai erőszakot. Valamint szerinte veszélyeztetik: a személyes jogokat, az igazság keresését, a jogállamiságot és az ország lelkét.
Mindezt egy tűzpiros háttér előtt mondta, két katonával a háttérben, olyan tónussal, amely még a Washington Post kritikáját is kiváltotta. Megosztó retorikája egyértelműen a saját bázisának szólt,
a demokrata szavazókat kívánta rávenni arra, hogy menjenek el szavazni a félidős választásokkor, és megidézte a legfőbb gonoszt, amivel motiválhatók: Donald Trumpot és szavazóit.
Ez a lekezelő, az átlagos republikánus szavazót gonoszként beállító retorika nem új. Hillary Clinton is egy „rakás sajnálatraméltó alaknak” (basket of deplorables) bélyegezte Trump szavazóit. A CNN egyik műsorvezetője egyszer sírva nevetett, mikor egyik vendége Trump támogatóit így jellemezte: „hiszékeny vén hülyék”, akik tájszólással beszélnek, és nem tudják megmutatni, hol vannak az európai országok a térképen.
Biden azonban nem riporter, nem is jelölt, hanem ő az elnök, aki ugyanabban a beszédben, amiben egységről beszélt azt állította, hogy veszélyt jelentenek Amerikára, akik Trumpot támogatják.
Mit nevez egyenlőségnek a demokrata párt?
Biden a beszédében kijelentette, hogy az „egyenlőség” támadás alatt áll. Azonban fontos tisztázni, miről is beszél Biden, ha az egyenlőség fontosságát hangsúlyozza. A demokrata párt egyik nagyreményű törvénytervezete, amit eddig nem sikerült átvinni az „Equality Act” vagyis az „egyenlőség törvénytervezet”. Ahogy egy korábbi cikkemben már leírtam a „tervezet az 1964-es polgárjogi törvény védett csoportjává nyilvánítaná a szexuális orientációt és a nemi identitást. A törvény a progresszív gender-nézeteket az iskolai tanagyag részévé tenné.” Mivel ezt nem tudják átvinni, ezért az állami bürokrácia eszközeivel próbálják megvalósítani a tervezetben foglaltakat. Ez ellen lázadtak fel az olyan államok, mint Florida, ahol a republikánus kormányzó harcot hirdetett a gender-ideológiák ellen. Maga Biden teljes mellszélességgel beleállt a progresszív politikába.
Tehát ez az az egyenlőség, amit a republikánus szavazók veszélyeztetnek. A konzervatív politikusok igyekeznek a törvény erejével fellépni a progresszív ideológiák állami intézményeken belüli terjesztése ellen, de a kultúrát egyre jobban átitatják ezek.
Az, hogy csak két nem van, és az ember nem változtathatja meg a születési nemét, 10 évvel ezelőtt még magától értetődő volt Amerikában. Ma azonban, aki az Egyesült Államokban ezt hirdeti, az „gyűlölködő” és „transzfób”.
Az átlag nem tud mit kezdeni a futótűzként terjedő ideológiákkal, amiket se lenyelni, se kiköpni nem tudnak, és amik szembe mennek mindennel, amiben hisznek.
Ráadásul a politikusok azonnali elfogadást várnak olyan nézetekkel kapcsolatosan, amiket néhány választási ciklussal ezelőtt még ők sem hirdettek.
Biden maga is felszólalt a republikánusok „transz-ellenes” törvényei ellen.
Egy Trump gyűlés résztvevői. Fotó: Flickr
Mit neveznek a demokraták demokráciának?
Biden beszédében a másik veszélyeztetett területnek a demokráciát nevezte. Az amerikai elnök azt állította, hogy: „Az amerikai demokrácia csak akkor működik, ha úgy döntünk, hogy tiszteletben tartjuk a jogállamiságot és a mögöttem ebben a teremben létrehozott intézményeket, csak akkor, ha tiszteletben tartjuk legitim politikai nézetkülönbségeinket.” Bár az intézmények tiszteletéről beszélt, alig néhány hónapja elítélte a Legfelsőbb Bíróságot, és hibásnak nevezte azt a döntését, amivel az abortusz-kérdést visszaadta az államoknak. A demokraták azon is igyekeznek, hogy feltöltsék plusz bírókkal a Legfelsőbb Bíróságot, hogy így újra liberális többsége legyen. Ráadásul eltörölnék a filibustert, amivel lehetővé tennék, hogy a mindenkori hatalom kis többséggel is átvihessen törvényeket. Biden szerint a republikánusok nem tisztelik a törvényt, miközben a demokrata városokban drámaian nő a bűnözés a liberális törvények miatt.
Majd miután Biden taglalta a szörnyű veszélyeket, azt állította, hogy ragyogó jövő vár az Egyesült Államokra. Azonban szerinte a republikánusok csak sötétséget és pusztulást látnak. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, a magas infláció közepette arról beszélt, hogy abban van a hiba, aki sötéten látja a helyzetet.
Vajon mit gondol egy ilyen beszéd után az átlagos amerikai szavazó, aki nem azért szavazott Trumpra, mert rajongott érte, hanem mert úgy érezte a demokrata és a republikánus elit lenézi őt, és nem veszik komolyan az őket érintő problémákat?
A 2016-os választás során sokszor szóba kerültek az „elfeledett szavazók”. A munkásosztálybeli fehér férfiak, akik gyárakban, olajfúrókon és építkezéseken dolgoznak, a spanyol-ajkú konzervatívok, és a vallásos feketék, akik mind nem érzik otthon magukat a demokrata pártban, ahol az ő korábban átlagos nézeteik gonosznak és veszélyesnek vannak nyilvánítva, miközben csak egy nyugodt és prosperáló életre vágynak, ami a szüleiknek talán még megadatott. Mikor Biden a „MAGA” republikánusokról beszél mély megvetéssel, akkor sok esetben teljesen átlagos embereket bélyegez meg. A Biblia-övezet lakóit, a déli határ mentén élőket, az Észak-Dakotai farmereket, akik megint azt látják mint 2016-ban: őket vádolják az ország veszélybe sodrásával, miközben azok, akik kezében valódi hatalom van nem vállalnak felelősséget Amerika állapotáért.
Borítókép: EPA/JIM LO SCALZO
