Biden Amerikája – Hová tűnt a középvonal?

A demokraták négy év Trump után lehetőséget kaptak arra, hogy alapjaiban alakítsák át az amerikai rendszert. 

A 2020-as kampány alatt Bidenről úgy beszéltek, mint „visszafogott” jelöltről, hogy ő a „középső sávban haladó régi motoros”, aki visszahozza a „normalitást” Donald Trump után. Azonban az elmúlt hónapokban az idős demokrata elnök és kormánya beállt több olyan ügy mögé, amelyek néhány évvel ezelőtt még csak a legbaloldalibb demokraták programjába fértek volna bele.

Jonathan Greenland a Guardianben megjelent véleménycikkében azt írta, hogy Biden példaként szolgálhat minden baloldali politikusnak, hiszen annak ellenére, hogy visszafogottnak hirdette magát, most mégis radikális programot valósít meg.

Szerinte minden baloldali politikusnak hasonlóan kéne tennie: először „meg kell nyugtatni a konzervatív ellenzéket”, kicsit „ártalmatlannak” kell mutatkozni, majd mikor sikerül megkaparintani a hatalmat, progresszíven kell kormányozni.

Még csak két hónap telt el Joe Biden beiktatása óta, de az elnök és a demokrata többségű Kongresszus gyors léptékben haladnak. Elfogadtak egy közel 2 trilliós segélycsomagot, több fontos törvénytervezet már a szenátusban van és rekordszámú, 44 elnöki rendeletet írt alá az új elnök. Valószínűleg tartanak a 2022-es választásoktól, amelyen a republikánusok könnyen lehet, hogy visszaszerzik a szenátust. Ha azonban még most végig tudják nyomni a változtatásokat, akkor több hatalmi ágban bebetonozhatják magukat.

Két hónappal a beiktatása után Biden megtartotta első sajtótájékoztatóját. EPA/OLIVER CONTRERAS / POOL

Az amerikai rendszer lebontása

Az amerikai politikai rendszer alapja a fékek és ellensúlyok rendszere. Ez nem csak azt jelenti, hogy az amerikai hatalmi ágak egymást ellenőrzik, hanem azt is, hogy a többségnek nincs olyan nagy hatalma, mint más demokráciákban. Az alapítóatyák mindent megtettek, hogy Amerikában soha ne forduljon elő a többség zsarnoksága. Ezt szolgálja az elektori választási rendszer, ahol a kisebb államoknak is fontos szerepe van, valamint az, hogy a szenátusban minden állam két székkel rendelkezik.

Az elmúlt évszázadban azonban hatalmas bürokrácia épült ki Washingtonban, amit nem véletlenül szoktak „mocsárnak” nevezni. Ez a bürokrácia túlnyomóan demokrata, amelyet jelez az is, hogy a tisztviselők által benépesített Washington DC 92%-a Bidenre szavazott.

Az új amerikai elnök rekord számú elnöki rendeletet írt alá, amellyel gyakorlatilag ezt a bürokráciát irányítja, kikerülve a Kongresszust, és az államok kormányzóit. Ez lehetővé teszi, hogy olyan rendeletek lépjenek életben, amikről nem volt vita, vagy amelyek nem örvendenek nagy népszerűségnek.

A kongresszusi szavazás úgy van kialakítva, hogy a kisebbség meg tudja akadályozni, hogy a többség olyan döntéseket hozzon, amiről nincs egyértelmű konszenzus. A kisebbség a vita elnyújtásával tudja akadályozni a törvényhozást, ezt angolul filibusternek nevezik. Jelenleg a fontos döntések mind háromötödös többséget igényelnek, vagyis hatvan szenátort (kivéve a költségvetést és a jelöltek megszavazását). A demokraták kampányt indítottak a filibuster eltörlésére. Ha ez sikerül nekik, akkor annak ellenére, hogy egyenlő a demokrata és republikánus szenátorok száma, az alelnök szavazatával szinte bármit át tudnak vinni a szenátuson.

Szintén fontos változást szeretnének elérni a demokraták a szavazás terén. Március elején a képviselőház már elfogadta az új törvénytervezetet, ami a „szavazati jogok kiterjesztését” szolgálná.

Például az új törvénytervezet kötelezné az államokat az univerzális levélszavazat bevezetésre, amely tavaly sok szakértő szerint jelentősen hozzájárult Trump bukásához. Biden már megígérte, hogy aláírja a törvényt, amennyiben az átjut a szenátuson.

A tervezet kiiktatna több olyan biztosítékot, ami védi a szavazás tisztaságát, például eltörölné azt a kikötést, hogy a voksoláskor fényképes igazolványt kelljen bemutatni, és megszüntetné azt a rendszert, hogy a szavazatokat meg kell őrizni egy hosszabb ideig, ha esetlegesen később vizsgálat indulna. Húsz republikánus állam legfőbb ügyésze tiltakozó levelet írt a propozícióval kapcsolatban. „Nehéz elképzelni olyan tervezetet, amely jobban fenyegetné a választás tisztaságát, vagy a választók bizalmát, mint ez a dokumentum” – írták.

Hogy véglegesen bebetonozzák a többségüket, a demokraták állami státuszt szeretnének adni Puerto Riconak és Washington DC-nek, amely segítségével két új kék állam jönne létre, négy új demokrata szenátorral. Ehhez azonban az államok támogatására is szükség lenne.

Egy másik fundamentális változás, amiről 2020-ban sok szó esett, de egyelőre nem merült fel, a Legfelsőbb Bíróság kibővítése. Várhatóan ez is előbb vagy utóbb újra terítéken lesz. A bíróság ugyanis az elmúlt pár évben enyhén konzervatív irányba hajolt, bár ez a döntéseken nem feltétlenül látszik. A bírók élethosszig tartó kinevezése miatt, új bírók kinevezése hosszú évtizedekre meghatározhatná a bíróságot. A demokraták egyre több szinten neveznek ki úgy nevezett „aktivista bírókat” akik az alkotmányt egy „élő szövegnek” tekintik, amit a jelenhez kell igazítani. A republikánusok szerint a bíróságnak nem feladata a törvényalkotás, és az elmúlt években a bíróság egyre több olyan döntést hozott, ami sem a Kongresszuson, sem az államokon nem ment volna át.

Tisztességtelen előny — tényleg veszélyben van a női sport?

Korunk egyik legabszurdabb vitája, hogy vajon van-e joga a biológiailag férfinak született, de magukat nőként azonosító sportolóknak indulniuk a nők versenyében vagy sem. Hajdú Tímea írása. 

Az új normalitás

Joe Biden első rendeletei mind az „egyenlőség” címkével lettek ellátva. Az elnök már kampánya alatt is ígéretet tett az amerikai „rendszerszintű rasszizmus felszámolására”, valamint a kisebbségek jogainak kiterjesztésére.

A demokraták egy fontos törvénytervezete az úgynevezett Equality Act, amely az LMBT-jogokat szeretné kiterjeszteni. A tervezet az 1964-es polgárjogi törvény védett csoportjává nyilvánítaná a szexuális orientációt és a nemi identitást. A törvény a progresszív gender-nézeteket az iskolai tanagyag részévé tenné. Az Alliance Defending Freedom nevű szervezet szerint a tervezet potenciálisan arra kényszerítheti a keresztény egyházakat, hogy ne csak olyan embereket alkalmazzanak, akik elfogadják az adott egyház értékrendjét.

A törvényt a demokraták már évek óta szeretnék átvinni, de eddig nem volt meg a többségük hozzá. Ha sikerül elérniük, hogy egyszerű többséggel lehessen törvényt alkotni a szenátusban, akkor viszont lehetőségük nyílik a megszavazására.

A tervezet legnagyobb ellenzői a keresztény csoportok, amelyek szerint a törvény rákényszerítené őket arra, hogy szembe menjenek a saját értékrendjükkel és perelhetővé teszi őket olyan esetekben, amikben korábban a vallásszabadság miatt védve voltak.

Egy másik fontos átalakítást is megkezdett az új demokrata adminisztráció, ami leginkább Amerikában kap nagy visszhangot. Ez pedig a katonaságban zajlik. Az amerikai hadsereg az egyik utolsó konzervatív bástyája az Egyesült Államoknak. Azonban az utóbbi évek alatt jelentős szakadék alakult ki a Pentagon politikai kinevezettjei és a katonák között. Az új honvédelmi miniszter bejelentette, hogy megkezdik a katonaság „ideológiai átvilágítását”, hogy kiszűrjék a radikálisokat. A Federalist egy cikkben idézi, hogy egy nyugdíjazott tábornok aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy túl sok katona Trump-szavazó. A katonaság több ága már ki is adta a maga „sokszínűségi” tervezeteit.

Az elmúlt négy évben az Obama-adminisztráció által elindított folyamatok szinte kivétel nélkül fel lettek függesztve. Biden néhány hét alatt újraindította a gépezetet. A republikánusok a 2016-os győzelemmel ugyan megakasztották Amerika átalakítását, de túlságosan megosztottak voltak ahhoz, hogy visszafordítsák a folyamatot.

A társadalmi és kulturális változások megállíthatatlannak tűnnek. A Biden-adminisztráció azonban a politikai rendszer megváltoztatását is szeretné megvalósítani. Amerikában a kétpárti rendszer alapja a kompromisszum, amely lelassítja a törvényalkotás folyamatát. Ez biztosítja, hogy csak széleskörű konszenzusra épülő döntéseket lehessen hozni. Ha a demokraták úgy döntenek, hogy megszüntetik a filibustert, vagy egyre több törvénynél iktatják ki a háromötödös többséget, azzal a mindenkori kis többség kezébe adják a hatalmat. Ez pedig visszaüthet, amint elvesztenek egy választást. Ha azonban sikerül az államok számának növelése, és szavazási reform átvitele, akkor huzamos időre biztosíthatják a hatalmukat.

Fotó: EPA/OLIVER CONTRERAS

Eltékozolt szabadság — Hogyan adja fel a jogait a Nyugat az egyenlőség nevében

„Sokan elismerik a PC elnyomó jellegét, de azt mondják, hogy ez egy átmeneti fázis, amelyre már nem lesz szükség, ha mindenki toleráns lesz”