Egy polgárháborús törvénnyel akadályoznák, hogy Trump újra elnök legyen

A legújabb valószínűtlen demokrata bajnok, Liz Cheney képviselőnő hangosan kimondta a csendes részt: a január 6-i bizottságának egyetlen célja, hogy 2024-ben már a szavazás előtt legyőzzék Trumpot – írja Peter van Buren a Spectator World oldalán. 

„Ahogy egyre világosabbá válik, hogy a január 6-át „vizsgáló” bizottság kudarcot vall a propagandakampányában, hogy a republikánus vezetők dobják Trumpot, és ahogy egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a bizottság nem fog olyan bizonyítékokat találni, amelyek alapján Trump ellen hivatalos büntetőeljárást indítanának lázadás, hazaárulás vagy felkelés miatt, egyre kétségbeesettebbek a demokraták. A legújabb? Szándékosan félreértelmeznek egy homályos mondatot egy polgárháború utáni alkotmánymódosításból” – kezdi a szerző.

Cheney azt mondta: „Azt hiszem, az egyik igazán fontos dolog, amit a bizottságunknak tennie kell, hogy ezeket a tényeket az amerikai nép elé tárja, hogy azokból tájékozódhassunk a további jogalkotási tevékenységünk során”.

„Cheney a 14. kiegészítés egy mondatáról beszél, amelyet kétségtelenül egy gyakornok mutatott neki, aki a „lázadás” kifejezésre a Control+F keresővel keresett rá az alkotmány online szövegében. Ez egy ismerős stratégia a demokraták számára, akik négy éven keresztül célzottan kiragadtak mondatokat a 25. kiegészítésből, hogy megpróbálják Trumpot hivatalából kiszorítani” – írja van Buren.

„Senki sem tölthet be polgári vagy katonai tisztséget az Egyesült Államok vagy bármely állam alatt, aki korábban esküt tett az Egyesült Államok alkotmányának támogatására, de lázadásban vagy lázadásban vett részt az alkotmány ellen” – így szól a kiegészítés. A 14. cikk azt is előírja, hogy a kongresszus a büntetőjogi szankció helyett törvényhozás útján szerezzen érvényt a rendelkezéseknek, és Cheney szerint ez a demokrata siker kulcsa.

A szándék 1868-ban az volt, hogy megakadályozzák a konföderációs vezetők visszatérését a hatalomba – írja van Buren.

A január 6-i bizottság valamiféle olyan törvényt fontolgat, amely Trumpot lázadónak minősíti, és így megtiltja, hogy újra hivatalba lépjen, még akkor is, ha megnyerné a választást.

Cheney nincs egyedül: Jamie Raskin marylandi demokrata képviselő szintén „élő javaslatnak” nevezte a 14. cikkely 3. szakaszának alkalmazását.

A cikk szerint a 3. szakasznak nincs különösebben dicsőséges története. A rekonstrukció korában az ügyészek megkerülték, hogy polgári pereket indítsanak a konföderációval kapcsolatban álló tisztviselők eltávolítására, bár a kongresszus néhány esetben intézkedett a képviselők mandátumának megtagadásáról. A 3. szakaszt utoljára 1919-ben alkalmazták egy szocialista képviselő ellen, akit azzal vádoltak, hogy az első világháború alatt Németországnak nyújtott segítséget és támogatást.

„Képzeljük el, hogy Cheney vagy bárki más megpróbál egy kongresszusi kézfeltartással lázadónak bélyegezni valakit, akire az amerikaiak nagyjából 50 százaléka szavazott. Egy ilyen törvénynek mindkét házon át kellene mennie, és az elnöknek alá kellene írnia, ami több mint esélytelen” – szögezi le van Buren.

A 3. szakasz szövegezői világosan a cikk szerint meglehetősen világosan fogalmaztak: nem önmagában a múltjukért akarták megbüntetni a konföderációsokat, hanem megakadályozni, hogy a jövőben ismét hatalomra kerüljenek. Ez nem büntetés volt, hanem önvédelmi intézkedés, és a mércét nagyon magasra tették: az Egyesült Államok elleni tényleges háborúban való részvétel az Unió felbomlasztása érdekében.

„A 3. szakasz megtiltja, hogy valaki tisztséget vállaljon, nem pedig azt, hogy induljon a választáson. Képzeljük el, hogy Trump teljes kampányt folytat, megnyeri a versenyt, majd néhány 1868-as szó okos értelmezése miatt eltiltják a hivatalba lépéstől, amit nyilvánvalóan teljesen más célra szántak” – írja a szerző, aki szerint nincs reális lehetőség arra, hogy a kiegészítést valóban bevessék.

Van Buren felteszi a kérdést, hogyha a dolog nem működhet, akkor miért csinálják az egészet. Szerinte azért, hogy a demokrata érintettségű tévékben azt szajkózhassák, hogy „Trump megválasztását az alkotmány tiltja”.

A cikk szerint a demokraták kétségbeesését jelzi a lépés. Mivel nem tudták Trumpot felelősségre vonni, nem maradt más hátra, mint üldözni őt, a New York-i adóügyi bíróságokon, a január 6-i bizottságban, a Capitoliumot megrohanók végtelen hajtóvadászatán és hasonlókon keresztül.

„Ahhoz képest, hogy a demokraták folyamatosan arról sírnak, hogy a demokrácia veszélyben van, egyre inkább úgy viselkednek, mint egy banánköztársaságban a gengszterek, akik megpróbálják ellenfeleiket választásokon kívül megbuktatni” – zárja Peter van Buren.

Amerikai politikai színház — A Capitolium „ostromának” következményei

Ki veszélyezteti jobban az amerikai demokráciát, a feldühödött tömeg, vagy a rendszert lebontó politikusok? Hajdú Tímea publicisztikája.