Kína kész exportálni az orwelli megfigyelési rendszerét, Irán lenne a következő vevő

Egy új jelentés rávilágít egy olyan sötét iparágra, amelyben az autoriter államok lelkesen exportálnak megfigyelési technológiákat a világ elnyomó rezsimjei számára.

Az IPVM, egy megfigyeléssel foglalkozó kutatócsoport új jelentése szerint egy kínai vállalat az iráni Forradalmi Gárdának, rendőrségnek és hadseregnek adja el megfigyelési technológiáját. A Tiandy nevű cég a világ egyik legnagyobb videós megfigyelő vállalata, amely 2020-ban közel 700 millió dolláros forgalmat jegyzett. A vállalat kamerákat és a hozzájuk tartozó, mesterséges intelligenciát támogató szoftvereket értékesít, köztük arcfelismerő technológiákat is, amely állításuk szerint képes felismerni még a megfigyeltek faji hovatartozását is.

A jelentés ritka betekintést nyújt Kína és Irán stratégiai kapcsolatának néhány részletébe, valamint abba, hogy Kína milyen módon exportálj a megfigyelési technológiáit más külföldi autokráciáknak.

A Tiandy szoftvere vélhetően egyike annak a számos mesterséges intelligencia alapú rendszernek, amelyet a kínai kormány az ujgurok elnyomására használ az ország Hszincsiang tartományában, a Huawei arcfelismerő szoftverével, és más érzelemérzékelő mesterséges intelligencia technológiákkal együtt.

A Tiandy nyilvánosan elérhető közösségi médiás bejegyzései és webes marketinganyagainak elemzése alapján készült jelentésből kiderül, hogy a vállalat ötéves szerződést kötött Iránban, ahol nyolc helyi alkalmazottat tervez foglalkoztatni. A jelentés azt is részletezi, hogy bár a Tiandy magántulajdonban van, vezérigazgatója, Dai Lin a Kínában kormányzó kommunista párt nyilvános támogatója, és a vállalat a kínai kormány egyik fő beszállítója. Bár a Tiandy által Iránnak eladott megfigyelési képességek pontos csomagja nem világos, az IPVM megtalálta a Tiandy kamerákat, amelyeket az iráni Sairan cég – egy „állami tulajdonú katonai elektronikai szolgáltató” – és egy meg nem nevezett katonai bázis használ. A Tiandy számos iráni projektet is reklámoz nyilvános weboldalán, többek között az Iszlám Forradalmi Gárda egy részlegével és az északi Khomam város rendőrségével folytatott munkát.

A jelentésből kiderült, hogy a Tiandy hálózati videorögzítőit (NVR) az iráni hadsereg használja, és az amerikai Intel gyártó által gyártott chipek működtetik, ami felveti a kérdést, hogy a vállalat megsértette-e az Iránnal szembeni amerikai szankciókat. Penny Bruce, az Intel szóvivője az MIT Technology Review-nak elmondta: „Nincs tudomásunk a felvetett állításokról, és vizsgáljuk a helyzetet”.

Magyar politikusokat és egyházi vezetőket is megfigyeltek a kínaiak

Ez az első bizonyítéka annak, hogy Kína az egész világra kiterjedő információgyűjtést és megfigyelést folytat.

Egy bimbózó partnerség

Az új jelentés a kevés kézzelfogható bizonyíték egyike annak, amit a szakértők már régóta gyanítanak: Irán Kína mintájára és kínai eszközökkel próbálja kiépíteni a polgárai feletti digitális ellenőrzés rendszerét. Saeid Golkar, az iráni biztonsági ügyekben járatos szakértő, a chattanoogai Tennessee Egyetem professzora szerint

„Az Iszlám Köztársaság egy olyan internetet próbál létrehozni, mint Kína”.

Irán egy ideje már Kína nyomában jár a megfigyelés terén. Irán korán átvette a kínai „társadalmi kredit” rendszert, amely az állampolgárok pénzügyi, polgári és társadalmi tevékenységének átfogó pontozását jelenti. 2010-ben a sencseni székhelyű ZTE vállalat 130 millió dolláros szerződést kötött az iráni állami távközlési vállalattal (TCI), amely a ZTE felügyeleti rendszerét a kormány által kezelt telefon- és internet-infrastruktúrára helyezte.

Márciusban Kína és Irán 25 évre szóló stratégiai partnerségről állapodott meg, és bár számos részletét nem hozták nyilvánosságra, a megállapodás a két ország közötti fokozott katonai és kereskedelmi együttműködést tartalmazza. Az IPVM jelentése megerősít néhány ilyen részletet, és felvázolja, hogyan modernizálja Irán az állampolgárai nyomon követésére vonatkozó képességét.

A Golkar szerint a közelmúltig az iráni biztonsági apparátus nagy részét a közösségi oldalakat figyelő moderátorok és informátorok működtették, de ez gyorsan változik.

„Ahogy Irán digitalizálódik, biztos vagyok benne, hogy az elnyomás és a megfigyelés több digitális formáját fogjuk látni”

– mondja Golkar.

Iránban már többször bebörtönöztek és megkínoztak másként gondolkodókat, és a Tiandy termékcsaládja alkalmasnak tűnik az ilyen taktikák előmozdítására.

Golkar szerint nagyon fontos figyelni, hogy Kína mit próbál eladni más országoknak, különösen az autokráciáknak:

„Az autoriter rezsimek követik Kínát, mert Kína irányítja ezt a játékot. Mindent, amit Kína csinál, megveszik, vagy megpróbálják lemásolni”.

Kínának a tajvani chipgyárakra fáj a foga, az egész világ megégetheti magát emiatt

Tajvanon készül a világ összes chipjének 65%-a, ebből kifolyólag a globális ipar óriási árat fizetne a Kína bármilyen Tajvan elleni katonai akciójáért.

A techno-autoritarizmus exportálása

A Tiandy-Irán partnerség annak az aggasztó tendenciának az eszkalálódását jelzi, amelyben az autoriter államok egyre inkább a technológiát használják arra, hogy ellenőrzésük alá vonják polgáraikat. A partnerség összhangban van Kína diplomáciai stratégiájával. Kína agresszívan törekszik a közép-ázsiai, közel-keleti és afrikai országokkal való szorosabb kapcsolatokra. Azzal a szándékkal, hogy globális befolyását az Egy Övezet és Egy Út kezdeményezésén keresztül megszilárdítsa, a kínai tisztviselők és vállalatok nagyszabású fejlesztési projektek megvalósítására kötnek megállapodásokat a kikötőktől és autópályáktól kezdve a digitális infrastruktúráig. A Huawei például az afrikai kontinens 4G hálózatainak mintegy 70%-áért felelős.

Ezeknek a projekteknek része Kína elképzelése, hogy a technológiát a lakosság szoros megfigyelésére használja. A Huawei, az Alibaba, a ZTE és más kínai vállalatok úgynevezett „biztonságos városok” és „intelligens városok” programokat működtetnek, azt állítva, hogy az IoT és a vizuális technológiák használata segíti a rendőri szerveket. A Huawei szerint 2019-től több mint 700 városban használták eszközeit, főként Ázsiában és Afrikában.

Egyszerűen megfogalmazva, a megfigyelő rendszerek exportja Kína geopolitikai stratégiájának központi része.

High-tech kommunizmus: Kína rémisztő orwelli rendszere

A kínai pártgépezet a “társadalmi kreditrendszer” programjával a társadalom és gazdaság teljes kollektivizálását kívánja elérni. Gyenge Dániel publicisztikája.