Nem Oroszország okozta Európa jelenlegi energiaválságát, amelynek következtében a földgáz ára tavalyi ára ötszeresére emelkedett, de Vlagyimir Putyin úgy tűnik, hogy ezt a válságot a maga javára akarja fordítani – írja az Axios.
A gázárak Putyin szavaival együtt ingadoznak (csütörtökön például csökkentek, miután jelezte, hogy a kínálat a következő hónapban növekedni fog).
A mostani energiaválság kellemetlen emlékeztetője Európa orosz energiától való függőségének, egyúttal pedig Putyin elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint Moszkva kihasználja a mostani válságot, mint „teljes képtelenséget, sületlenséget és politikai indíttatású fecsegést”.
A Kreml szerint a magas árak valójában kockázatot jelentenek Oroszország számára, mert az országok más alternatívák, mint például a szén felé fordulhatnak.
Putyintól azonban nem idegen, hogy a földgázt geopolitikai célokra használja, többek között arra, hogy növelje a szomszédos országok Oroszországtól való függőségét, vagy hogy megbüntesse azokat, akik a Nyugat felé közelednek.
Putyin arra ösztönözte az uniós országokat, hogy hosszabb távú szerződésekben állapodjanak meg vele, amelyek révén továbbra is függnének az orosz gáztól, de – állítása szerint – cserébe biztosítanák a folyamatos ellátást.
Azt is állította, hogy az ellátási nehézségek enyhítésének egyik módja az lenne, ha Németország és az EU felgyorsítaná az Ukrajnát megkerülő, sokat vitatott Északi Áramlat 2 vezeték jóváhagyását (a folyamat meggyorsítása érdekében, hogy nyomást gyakoroljon, az orosz gázóriás, a Gazprom már eddig is kevesebb gázt szállított az ukrán vezetékeken keresztül).
Amos Hochstein, az Egyesült Államok energiabiztonsági különmegbízottja elutasította ezt a javaslatot, és hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy ha Oroszország képes növelni a kínálatot, akkor ezt a meglévő vezetékek segítségével is megteheti.
Mikulska szerint nem egyértelmű, hogy Oroszország valóban képes lenne-e eléggé növelni a kínálatot ahhoz, hogy „jelentős mértékben csökkentse Európa fájdalmát”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy
„Oroszország megpróbálja kihasználni a mostani a körülményeket, hogy a saját érdekeit keresztülvigye”.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország fegyverként használja-e az energiát, Hochstein azt mondta:
„Úgy gondolom, hogy közel járunk ehhez, amennyiben Oroszországnak valóban van földgáza a szállításhoz, és úgy dönt, hogy nem szállítja le mégse.
Hozzátette:
„Az egyetlen beszállító, amely valóban nagyban befolyásolhatja Európa energiabiztonságát ezen a télen, az Oroszország”.
Az orosz gáz továbbra is jelentős részét képezi számos európai ország energiamixének. Németországban például 2018-tól a földgázimport kétharmada Oroszországból származott, és az orosz gáz az összes energiafogyasztás 16%-át tette ki. Több kelet-európai országban a földgázszállítások 100%-a Oroszországból származik.
Az energiaválságnak számos olyan oka van, amelyeknek kevés köze van Oroszországhoz.
A kínálat a hideg tél és a forró nyár miatt szűkült. Az EU gáztermelése már régóta csökkenőben van, a megújuló energiaforrások pedig részben az alacsony szélerősség miatt szenvedtek el visszaesést.
Az ázsiai kereslet elszívta a cseppfolyósított földgáz globális kínálatának nagy részét, ami korlátozta az uniós országok potenciális beszállítóit.
A Baker Institute munkatársa, Mikulska szerint Európa a kapacitás, a közelség és a meglévő infrastruktúra miatt továbbra is kénytelen majd továbbra is Oroszországra támaszkodni, mint bármely más forrásra.
Borítókép: Global Panorama/Flickr
