Szudánban a hadsereg megpuccsolta a kormányt, a civil lakosság ellenáll

Szudánban totális katonai puccs zajlik, amelyet a népnek meg kell akadályoznia, a hadsereg őrizetbe vette a kormány legtöbb tagját és több kormánypárti pártvezetőt – közölte hétfőn az ország tájékoztatási minisztériuma.

A szudáni népnek meg kell akadályoznia, hogy a hadsereg megakassza a demokratizálódási folyamatot – áll a tárcának a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében.

A minisztérium megerősítette az Abdullah Hamdok miniszterelnök őrizetbe vételéről szóló korábbi jelentést, és a puccs elleni tiltakozásra szólította fel az embereket.

    A miniszterelnöki iroda vezetője az al-Arabíja hírtelevíziónak azt mondta: a hadsereg kihasználta, hogy belpolitikai válságban van az ország, sőt, további feszültséget szított az ország keleti részén.

Kelet-Szudánból hetek óta tüntetéseket jelentenek, október elején pedig az emberek elfoglalták az ország egyik legfontosabb kikötőjét, Port-Szudánt is.

A tájékoztatási minisztérium később arról tett bejelentést, hogy katonák megszállták az állami rádió- és tévé székházát a Kartúmmal átellenben, a Nílus másik partán lévő Omdurmán városában, és letartóztatták az ott dolgozókat.

Jóllehet a tárca mindezt a Facebookon közölte, a világháló forgalmát figyelő Netblocks civil szervezet szerint „komoly zavarok” vannak a szudáni internetforgalomban, hírügynökségek pedig a telefonszolgáltatás leállásáról számoltak be.

Mit csinál a Moszad Szudánban?

Veszélyeztetheti-e az Izrael és Szudán közötti helyzet normalizálását az izraeli kémszervezeten belüli rivalizálás?

Az afrikai országban hétfőre virradóan fegyveresek őrizetbe vették az átmeneti kormány több civil tagját, köztük Abdullah Hamdok miniszterelnököt is, akit ismeretlen helyen tartanak fogva. A tájékoztatási minisztérium szerint Hamdokot azért hurcolták el, mert megtagadta egy olyan közlemény kiadását, amely a puccs támogatásáról szól.

    A 2019-es kormányellenes tüntetéseket megszervező Szudáni Szakmai Szövetség (SPA) ugyancsak tiltakozásokra és általános sztrájkra és tüntetésre szólított fel.

Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió és a Reuters hírügynökség helyszíni beszámolókra hivatkozva arról tudósított, hogy egyre többen vannak Kartúm utcáin, az emberek autógumikat gyújtanak fel, és zászlókat lengetnek, a Reuters szerint pedig a katonaság mellett félkatonai egységeket is az utcákra vezényeltek.

    Az események miatt mély aggodalmát fejezte ki az Arab Liga, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Jeffrey Feltman, az amerikai kormány „Afrika szarvával” foglalkozó különmegbízottja is.

Nabila Massrali, az Európai Bizottság szóvivője sajtótájékoztatóján kijelentette: a vérontást minden áron el kell kerülni, a feleknek pedig be kell tartaniuk az ország alkotmányából és a szomszédos Dél-Szudán fővárosában, Jubában, tavaly októberben kötött békemegállapodásból fakadó kötelezettségvállalásait az ország stabilitása, gazdasági fejlődése, valamint lakóinak jóléte érdekében.

Hangsúlyozta: az EU meggyőződése szerint csak egy demokratikus, legitim, civil vezetésű kormánnyal rendelkező Szudán garantálhat békét, szabadságot és igazságot a szudáni lakosságnak, illetve biztosíthat stabilitást az ország és az egész régió számára. Az unió ezért a demokratikus folyamatokhoz való visszatérésre, valamint minden őrizetbe vett azonnali szabadon bocsátására szólít fel – tette hozzá a szóvivő.

Szudán is aláírta az Ábrahám-egyezményt

Donald Trump amerikai elnök két hónapja jelentette be, hogy Szudán is rendezi kapcsolatait a zsidó állammal.

Jeffrey Feltman éppen szombaton megbeszélést tartott Kartúmban több szudáni civil és katonai vezetővel, köztük Hamdokkal. Ennek során a különmegbízott hangsúlyozta: Washington támogatja a szudáni demokratizálódási folyamatot, Kartúm pedig azt közölte, hogy a tárgyaláson egyezség született Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok, a szudáni katonai-civil „szuverén tanács” (kollektív államfői testület) vezetője és a miniszterelnök között. Ennek értelmében a hadseregnek néhány hónapon belül egy civilre kellett volna ruháznia a tanács vezetői tisztségét.

Moussa Faki Mahamat, az Afrikai Unió elnöke szintén az őrizetbe vettek szabadon engedése és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett állt ki, közleményében pedig hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát az átmeneti kormány tagjai között.

    Az ENSZ szudáni különmegbízottja, Volker Peters ugyancsak azt mondta, a világszervezet aggódik a fejlemények miatt, Heiko Maas német külügyminiszter pedig „a puccs azonnali leállítására” szólított fel.

Az országot harminc éven át Omár el-Besír elnök irányította kemény kézzel. Besírt tömegtüntetések nyomán a hadsereg 2019-ben megbuktatta. Ezt követően a civilek a katonasággal karöltve átmeneti kormányt hoztak létre, amelyet világszerte üdvözöltek.

Besír megbuktatása óta az úgynevezett szuverén tanács vezeti Szudánt, amely a civilek és a hadsereg közötti törékeny hatalommegosztási egyezményen alapul. Terv szerint 2024-ben tartanának választásokat az országban.

Szudán megfizet a terrorizmus támogatásáért

335 millió dollár kártérítésért, és az Izraellel való kapcsolatok normalizálásáért cserébe Trump leveheti Szudánt a terrorizmust támogató országok feketelistájáról.