Az ellenzéki-előválasztás Márki-Zay–Dobrev párharccá szűkülésével nagyobb figyelmet kapnak mind a bal-, mind a jobboldali médiában a jelöltek korábbi kijelentései és megnyilvánulásai, amelyek között van pár igazán problémás. Dobrev Klára botrányos kiállását az ózdi karlendítős jobbikos alpolgármester mellett már megírtuk, ezúttal azonban itt az ideje szemügyre venni a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének korábbi nyilatkozatait is.
Márki-Zay Péter egy csaknem ismeretlen civilből, az ellenzéki pártok támogatásával lett hódmezővásárhelyi polgármester. Mint később kiderült, a jelöltségre a Jobbik akkori elnöke a karlendítős-botrányba (is) keveredett Sneider Tamás kérte fel, akivel Márki-Zay vidáman fotózkodott választási győzelme után:
Sneiderrel való találkozása után aztán teljes képzavarral élve Márki-Zay a Magyar Gárda újjáélesztéséről kezdett egy meglehetősen nyakatekert és értelmezhetetlen okfejtésbe, miszerint a
„A Jobbikba kellenek zsidók és cigányok is, de radikálisnak kell lenni, mert igenis a tisztességes és becsületes magyarságért ki kell állni valakinek, igenis kell egy Magyar Gárda, amiben ott vannak a zsidók, a cigányok és a baloldaliak is”.
Azt, hogy mégis, a híresen zsidó- és cigánygyűlölő Magyar Gárdában miként masíroztak volna együtt a „közös ügyért” a rasszista szkinhedek az általuk gyűlölt csoportok tagjaival, már nem fejtette ki Hódmezővásárhely polgármestere.
Márki-Zay szoros kapcsolata az „ez már nem ugyanaz a Jobbik”-kal, továbbá megrögzött összefogás-pártisága miatt gyakran ragadtatta el magát, és állt ki olyan jelöltek mellett is, mint a vállalhatatlan módon „Judapestező” és „tetűcsúzdázó” Bíró László.
Mint ismert, Bíró az MSZP, a Momentum, az LMP, a Jobbik, a DK és a Párbeszéd közös jelöltjeként indult a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os választókerületben megtartott, tavaly október 11-ei időközi országgyűlési választáson (ahol aztán csúfos vereséget szenvedett Fideszes ellenfelétől, Koncz Zsófiától).
Bíró antiszemita botrányáról itt, itt és itt is írtunk.
Márki-Zay, amikor annak idején a Bíró-ügyről kérdezték, azt mondta, hogy
„nagyon nehéz rávenni zsidókat és cigányokat is arra, hogy egy akár jobbikos jelöltre szavazzanak, akit jogosan lehet, abszolút jogosan lehet bírálni a korábbi megnyilvánulásaiért”.
Márki-Zay tehát maga is elismerte, hogy Bíró zűrös jelölt, támogatását mégsem vonta meg tőle (ahogy jobbikos politikus mögött álló pártok sem) és arra buzdította a választópolgárokat, hogy a „cél szentesíti az eszközt” alapon az antiszemita jelölt mellett voksoljanak.
A nyáron Márki-Zayék, amikor Orbán Viktort a Pegasus-ügy kapcsán lemondásra szólították fel, ízléstelen módon a miniszterelnök mögötti hátteret egy menórával illusztrálták, ahogy azt korábban mi is megírtuk:
Legutóbb pedig három héttel ezelőtt, a 24.hu-nak adott terjedelmes interjújában Márki-Zay sajnálatos módon sokadjára borzolta a kedélyeket. Az ellenzéki jelölt, amikor a sokak által kritizált módszereiről kérdezték, visszás módon azzal védekezett, hogy
„Akik engem a módszereimért elítélve finnyáskodva támadnak, azok olyanok, mint akik nem tettek meg mindent a zsidóság megmentéséért a holokauszt alatt”
– mondta sokak megrökönyödésére a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje.
Az, hogy ellenzéki választópolgárok hogyan döntenek arról, hogy ki legyen Orbán Viktor kihívója a ’22-es választásokon, pár nap múlva a választási eredmények kihirdetésével fog világossá válni.
