Juval Steinic izraeli energiaügyi miniszter szerint Iránnak mintegy fél évre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen atombombát előállítani – jelentette a Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság internetes kiadása kedden.
Az izraeli miniszter majdnem kétszer annyi időt becsült az első atombombához szükséges hasadóanyag létrehozásához, mint amire a Joe Biden elnök vezette amerikai kormány külügyminisztere, Anthony Blinken számít.
Izrael tisztában van a Biden-kormány szándékával, hogy ismét érvényesítsék a 2015-ben Iránnal megkötött nemzetközi nukleáris megállapodást, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mindig is ellenzett.
Washington azzal érvel, hogy az előző, Trump-adminisztráció kilépése az egyezményből visszaütött, mert arra késztette Teheránt, hogy hagyjon fel nukleáris tevékenységének korlátozásával.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt hónapban, a hivatalba lépése előtti napon azt mondta, hogy a „kitörési idő” – azon időszak, amelynek során Irán a bombakészítéshez megfelelő tisztaságúra dúsíthatja a rendelkezésére álló uránt – az egyezményben meghatározott egy évről mintegy három-négy hónapra csökkent. Blinken a nyilvánosan elérhető jelentésekre alapozta ezt a véleményét.
Steinic szerint a Trump-kormány súlyos károkat okozott Irán nukleáris projektjének és arzenálja kiépítésének. „A dúsításban fél évre van szükségük az áttöréshez, ha mindent elkövetnek érte” – nyilatkozta a Kan közszolgálati rádiónak, közel kétszer annyi időre becsülve ezt a időtartamot, mint Blinken. „Ahhoz, hogy több nukleáris fegyverük legyen, egy vagy két évre van szükségük” – tette hozzá.
Teherán tagadja, hogy nukleáris fegyverek gyártására törekedne, de a közelmúltban felgyorsította urándúsítással az egyezmény megsértését. A megállapodást 2019-ben kezdte áthágni, miután az Egyesült Államok 2018-ban visszalépett az alkutól és ismételten szankciókat vezetett be az iszlám köztársaság ellen.
Irán kedden bejelentette, hogy sikeresen tesztelt egy műholdhordozó rakétát, amelyet Mohamed próféta unokája, Huszein imám lováról neveztek el, Zuldzsánának.
A védelmi minisztérium szerint a rakéta akár egy 220 kilogrammos műholdat is pályára tud állítani 500 kilométeres magasságban. A hordozórakéta három fokozatból áll, az első szilárd hajtóanyagú, a többi vegyes – részletezte a tárca.
A tesztről felvételeket közölt az IRIB iráni állami hírügynökség, amely azonban nem szolgált részletekkel a helyszínre és a pontos időpontra vonatkozóan.
A dpa német hírügynökség felidézi, hogy Irán 2020 áprilisában felbocsátotta Núr-1 nevű műholdját, amelyet sikeresen pályára állított 425 kilométeres magasságban.
Teherán szerint műholdjai adatokat gyűjtenek az időjárással, a természeti csapásokkal és a mezőgazdasággal kapcsolatban, de semmilyen katonai célt nem szolgálnak. Az Egyesült Államok és Izrael azonban attól tart, hogy Irán nagy hatótávolságú rakéták kialakítására használja fel az űrtechnológiát.
