Izrael elég jó helyzetben lehet ahhoz, hogy megállítsa Irán nukleáris programját.
Vannak kétségek azzal kapcsolatban, hogy Biden figyelembe veszi-e Izrael érdekeit az iráni nukleáris egyezményhez való visszatéréskor. Az elnökváltás most jó időpont lehet arra, hogy vessünk egy pillantást a Joszi Cohen vezette Moszad sikereire, és feltegyük a kérdést, vajon mit hoz számukra a jövő – írja Yonah Jeremy Bob.
A The Jerusalem Postban közölt cikke szerint Izrael vezetése elégedett a Moszad munkájával. Ezzel kapcsolatban adódik a kérdés: ugyanaz lenne-e ma Izrael és az USA helyzete a régióban, ha Trump nem hagyta volna ott a nukleáris egyezményt 2018-ban? Források szerint Izrael most jobb helyzetben van, mintha ez máshogy történt volna. Sőt, többek szerint Ali Hamenei ajatollah elkötelezett abban, hogy egyezségre jusson Bidennel, hogy jobb helyzetbe kerüljön országa.
Ha ez igaz, felesleges arról vitázni, hogy mennyire szükségesek a gyors tárgyalások csupán azért, mert Irán 2021-ben esetleg egy szélsőséges elnököt választhat.
Így Bident is segítheti a Moszad, hogy ne szaladjon bele túl nagy sietséggel a tárgyalásokba. Őt olyan, az elmúlt években szerzett információkkal is támogathatják, amiket Obamának a megegyezés tárgyalása idején még nem tudtak biztosítani. Bident és tanácsadóit segítheti a szervezet, hogy tisztábban lássanak – véli a cikk.
Meg kell említeni azt is, hogy Irán nagyon gyorsan tudott ekkora nukleáris kapacitásra szert tenni. Habár nagy az aggodalom amiatt, hogy 20%-os tisztaságúra dúsítják az uránt, az eddig szerzett titkosszolgálati források nem elegendőek ahhoz, hogy megelőző csapást lehessen mérni Iránra. Az országot tovább figyeli Izrael, és igyekszik meggyőzni Bident, hogy csak egy jelentősen feljavított egyezménybe menjen bele.
Cohen öröksége
Kétségkívül az fogja kontextusba helyezni Cohen öröksége, hogy mit tesz most Biden. Viszont nem ő dönti el, ki az amerikai elnök, vagy hogy mi Amerika hozzáállása a régióhoz. Szóval a sikerét az alapján kell megítélni, hogy mit hozott ki a helyzetből, amit kezelnie kellett. Ez ügyben Cohen és a Moszad dicséretet érdemel: Cohen azért is, mert sikeresen rátette a kezét Irán titkos nukleáris aktáira, valamint az iráni nukleáris program vezetője, Mohsen Fakhrizadeh elleni sikeres merénylet miatt is, amit nagy valószínűséggel a Moszad hajtott végre. Ezenfelül a Szolejmáni elleni merényletben is segíthette az USA-t.
Ezen kívül a Hamász több vezetőjének eltávolításában is szerepe volt.
A műveleteket két hullámban hajtották végre. Az elsőt azután, hogy a Moszad nyilvánosságra hozta Irán nukleáris titkait 2018-ban, ami hozzájárult ahhoz, hogy Trump kilépjen az egyezségből. Ezután is számos dolgot tudtunk meg az ország atomprogramjáról Cohennek köszönhetően.
A második hullám Szolejmáni 2020-as megölése után jött el, és része volt a natanzi robbanás, valamint Fakhrizadeh eltávolítása is. 2020 decemberéig Irán nem beszélt arról, hogy további pontokon sértette volna meg a megállapodást. A Moszad műveletei mellett Trump szankciós nyomásgyakorlásának is szerepe volt abban, hogy védekező helyzetbe kényszerítették az országot. Fakhrizadeh megölésével pedig egy évtizedes cél vált valóra: őt már a 2009 előtti miniszterelnök, Ehud Olmert idejében is el akarták távolítani.
Habár utódja is veszélyes, Fakhrizadeh mindenképp pótolhatatlan Irán számára.
Beszélni kell viszont arról is, hogy Hamenei védekezésének is megvolt a maga két hulláma. 2019 májusától 2020 januárjáig többször is megsértették a nukleáris egyezséget.
A második hullám Natanz és Fakhrizadeh megölése után jött: a natanzi létesítményt a föld alatt építették újjá, hogy nehezebb legyen megtámadni. 2020 decemberében az urándúsítást 20%-osra emelték fel.
Mit fog tenni Biden?
Térjünk hát vissza a nagy kérdéshez: mit tesz Biden?
- Visszatér az egyezményhez anélkül, hogy foglalkozna azokkal a problémákkal, amiket Izrael veszélyesnek tart?
- Csupán néhány problémával foglalkozik?
- Új megállapodást köt, és megoldja az összes problémát?
A Post elemzése szerint a második verzió valószínű, és részleges kompromisszum fog születni. Azért lehet probléma, mert Cohen szerint tévednek azok a nyugati megfigyelők, akik szerint Irán csak az elrettentés miatt tart fent nukleáris programot: szerinte az ország ténylegesen bevethető atomfegyvereket akar fejleszteni.
Izraeli védelmi források szerint két módon lehet megállítani Iránt: az egyik az, hogy az egész világ kivétel nélkül fellép ellene, és diplomáciai, valamint gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítik a program megszakítására.
A második út az erőé. A világ korábban Irak és Líbia nukleáris fenyegetését iktatta ki így. A nyomásgyakorlásra példának az Észak-Korea ellenes intézkedéseket nevezik meg.
Források szerint egy ponton Cohen és Netanjahu rájöttek, hogy a küzdelem az egyetlen út. Ezért tervezett ilyen sok akciót a Moszad Irán ellen, és ezért van egyre nagyobb befolyásuk arra, hogy hogyan halad Irán a programjával.
Minden akciót aprólékosan úgy terveztek meg, hogy az egy kritikus időpontban történjen, és az eredménye ütőkártyaként szolgálhasson egy olyan jövőbeli időszakra, amikor egy nukleáris patthelyzet alakulhat ki. Így amit a Moszad tett, az több volt sima nyomásgyakorlásnál. Most pedig a 20%-os urándúsítás ellenére is sikerrel győzhetik majd meg Bident, hogy tegyen kemény lépéseket Irán ellen. Ha pedig olyan egyezség születik, amiben nem valósulnak meg Cohen céljai, az már nem az ő hibája lesz. Senki sem veheti el tőle azt, hogy teljes szívével azon munkálkodott, hogy Izraelt védelmezze ebben az ügyben.
