Magyarország és Izrael is elítélte az ENSZ-ben Iránt

A világszervezet mindazonáltal figyelmen kívül hagyta Kína, Szaúd-Arábia, Törökország és Venezuela jogsértéseit. Az Amerikai Zsidó Bizottság mindeközben kitüntette Bogyay Katalint, Magyarország leköszönő képviselőjét az ENSZ-nél.

Hillel Neuer, a genfi ​​székhelyű független emberi jogi civil szervezet, az UN Watch ügyvezető igazgatója három pontban foglalta össze a véleményét az ENSZ Közgyűlésének az emberi jogok előmozdításáról és védelméről szóló, december 16-i szavazása kapcsán, amelyet a világszervezet mindössze öt ország (Irán, Észak-Korea, Krím, Szíria és Mianmar) helyzetére kiterjedő határozatok elfogadásával zárt le, miközben teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az emberi jogok rendszerszintű megsértését Kínában, Venezuelában, Szaúd-Arábiában, Kubában, Törökországban, Pakisztánban, Vietnámban, Algériában és további 175 országban. A megjegyzéseit Neuer az általa vezetett nem kormányzati szervezet honlapján tette közzé.

1.  Az iráni határozat 9 dicséretet is tartalmaz

Az ENSZ Közgyűlés Iránt elítélő határozata, amelyet Kanada, Izrael, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország mellett nagyon helyesen az összes többi EU-ország, így Magyarország is támogatott, ugyanakkor hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen teljesen indokolatlanul kilenc  helyen is dicséri az elnyomó rendszert.

Ennek ellenére fontos hangsúlyozni, hogy a szöveg többi része sorra veszi Teherán visszaéléseit.

A dicsérettel foglalkozó szövegrészek a következők:

  • Az állásfoglalás 5. bekezdésében dicséretet mondanak Irán „nagyszámú afgán befogadására irányuló (…) folyamatos erőfeszítései miatt”, figyelmen kívül hagyva azokat az eseteket, amikor az iráni határőrök több tucat afgán migránst kínoztak meg, majd fojtottak vízbe májusban.
  • A 6. bekezdés „üdvözli az iráni hatóságok által a nők helyzetének javítása érdekében tett kötelezettségvállalásokat”, annak ellenére, hogy a rezsim következetesen elnyomja a nőket a hidzsáb kötelező viselésére vonatkozó törvény alkalmazásával, nem beszélve arról, hogy a vezetés – a megromlott egészsége ellenére – éppen most küldte vissza a börtönbe Naszrín Szotudeh emberi jogi ügyvédet, hogy teljesítse 38 éves börtönbüntetését, amelyet azért szabtak ki rá, mert védelmébe vette azokat a nőket, akik nem viselték a fejkendőjüket.
  • A 8. bekezdés „üdvözli Irán elkötelezettségét” az ENSZ különböző emberi jogi testületeivel való együttműködésre vonatkozóan, miközben az ország vezetése egy évtizede megtagadja a belépést az emberi jogok helyzetével az Iráni Iszlám Köztársaságban foglalkozó különleges ENSZ-előadótól.
  • A 3. bekezdés dicséri Iránt „a kivégzések számának csökkentéséért”, annak ellenére, hogy szeptemberben kivégezték Navid Afkari birkózót a rendszer ellen való tiltakozása miatt, és éppen a múlt héten akasztották fel Ruhollah Zam másként gondolkodó újságírót. A tettet Franciaország „barbár” cselekedetnek nevezte.

Ez a túlzott dicséret különösen indokolatlannak tűnik alig néhány nappal azután, hogy az EU vezetői Ruhollah Zam meggyilkolása ellen tiltakozva elhalasztottak egy, az európai államok és Irán részvételével tervezett online üzleti fórumot.

Azok az országok, amelyek nemmel szavazták az ENSZ Közgyűlésében Irán emberi jogi visszaéléseinek elítélésére. Magyarország igennel szavazott.

2.  Az ENSZ Közgyűlése a Kína elleni fellépés nélkül zárta a 2020-as ülést

A december 16-i szavazatokkal a Közgyűlés anélkül zárta le az egyes országok helyzetével foglalkozó 2020-as jogalkotási ülésszakát, hogy akárcsak egyetlen határozatot is elfogadtak volna Kínának az emberi jogok durva és szisztematikus megsértésére irányuló politikájával kapcsolatosan.

Októberben ugyanez a testület a kommunista Kínát abszurd módon az Emberi Jogi Tanácsba választotta, amelyhez a délkelet-ázsiai ország január 1-jétől szavazó tagként formálisan is csatlakozik.

Az ENSZ Közgyűlése a saját emberi jogi nyilatkozatát is figyelmen kívül hagyja, hiszen következetesen félrenéz Kína több mint egymillió ujgurt táborokba kényszerítő eljárása kapcsán. Ugyanakkor skrupulusok nélkül biztosítja a kommunista rezsim helyét az Emberi Jogi Tanácsban, jóllehet ez utóbbi elfojtja a szabadságot Hongkongban, illetve Dr. Li Ven-lianghoz hasonlóan letartóztatott és eltüntetett mindenkit, aki megpróbálta felhívni a közvélemény figyelmét a koronavírus veszélyeire.

Még azután is, hogy az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottsága hiteles jelentéseket tett le az asztalra Kína az ujgurok kulturális és vallási életét korlátozó politikájáról, valamint az őket célzó tömeges megfigyelésről, önkényes fogva tartásokról és kényszerített eltűnésekről, a Közgyűlés 2020-ban minden további nélkül úgy döntött, nem emel szót Peking gyakorlatával kapcsolatosan, ehelyett nemes egyszerűséggel az ENSZ legmagasabb emberi jogi testületébe ültette a kommunista Kínát, amely január 1-jén meg is kezdi működését e fórum tagjaiként.

Gratulálunk: Kína, Oroszország és Kuba is bekerült az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába

Lesöpörték a jogvédők aggályait, akik szerint ezek az országok nem kezelik megfelelően az emberi jogokat.

3.  Az ENSZ Közgyűlése világszerte elfordítja a tekintetét a durva visszaélésekről

Az ENSZ Közgyűlése az „emberi jogok előmozdítása és védelmére” vonatkozó december 16-i napirendjében végül mindössze öt ország helyzetével foglalkozott, figyelmen kívül hagyva az emberi jogok megsértését a világ több mint 175 országában.

Míg az ENSZ Közgyűlés 17 Izraelt elítélő határozata közül 13-at szinte az összes EU-s tagállam támogatta, egyetlen határozatot sem sikerült előterjeszteniük a Szaúd-Arábiában börtönbe vetett és megkínzott nőjogi aktivisták, a Kubában letartóztatott rendszerkritikus művészek, a Törökországban rács mögé juttatott újságírók, a pakisztáni vallási kisebbségek elleni erőszak, vagy éppen a venezuelai ellenzék üldözése kapcsán. A dél-amerikai országban egyébként több mint ötmillió ember menekült el a kormányzati elnyomás, az éhség és a gazdasági összeomlás elől.

A szíriai jogsértéseket mindenesetre Izrael és Magyarország is elítélte.

A fenti országok nem szavazták meg azt az ENSZ-határozatot, amely elítéli Bassár el-Aszad rezsimjét a kórházak és iskolák támadása, illetve a szíriai polgárok ellen elkövetett népirtás miatt. Magyarország ezúttal is igennel szavazott.

Zsidó szervezet tüntette ki Bogyay Katalint

Az Amerikai Zsidó Bizottság (American Jewish Committee – AJC) kitüntette Bogyay Katalint, Magyarország leköszönő állandó képviselőjét az ENSZ-nél.

A diplomata Twitter bejegyzésében

gazdagító élménynek és inspirálónak nevezte az elmúlt időszakot, amikor együtt dolgozhatott a szervezettel a vallásszabadság előmozdítása érdekében, miközben együttes erővel harcoltak az antiszemitizmus, illetve a terrorizmus ellen, valamint ünnepelték a zsidó kultúrát.

Ambassador Bogyay on Twitter: „It is my honor to receive @AJCGlobal recognition as concluding my term as Hungary’s PR. It has been an enriching&inspiring time working together with this noble organization for religious freedom, standing up against antisemitism, fighting terrorism, celebrate Jewish culture! pic.twitter.com/dOb7iqLwlE / Twitter”

It is my honor to receive @AJCGlobal recognition as concluding my term as Hungary’s PR. It has been an enriching&inspiring time working together with this noble organization for religious freedom, standing up against antisemitism, fighting terrorism, celebrate Jewish culture! pic.twitter.com/dOb7iqLwlE