Hongkongban a járványra hivatkozva elhalasztják a választásokat

A koronavírus-járványra hivatkozva Hongkongban egy évvel elhalasztják a szeptember 6-ra kitűzött törvényhozási választásokat — jelentette be Carrie Lam kormányzó. Az ellenzék alkotmányos válságtól tart.

Lam a fertőzöttek emelkedő számával indokolta döntését egy, a brit gyarmati időkből származó, csaknem százéves különleges jogrendi törvény alapján.

A hétmilliós Hongkong eleinte sikeresen kordában tartotta a koronavírus terjedését, de júliusban az esetek száma erőteljes növekedésnek indult. Újabban 100-150 új fertőzöttet regisztrálnak naponta. A metropoliszban több mint 3100 fertőzöttje és 27 halálos áldozata van a járványnak.

A voksolást 2021. szeptember 5-én tartják Carrie Lam bejelentése szerint. A kormányzó lépése ugyanakkor jogi kérdéseket vet fel, mert hosszabb halasztásra csak a pekingi törvényhozás engedélyével van lehetőség. A kínai parlament legfelsőbb fóruma, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága a nyári szünet ellenére összeül augusztus 8-a és 11-e között.

A hongkongi demokráciapárti törvényhozók alkotmányos válságtól tartanak.

Huszonkét képviselő közös közleményben azt írta, hogy az elmúlt évben tapasztalt megmozdulások után kiemelten fontos lenne megtartani a törvényhozási választásokat.

Szerintük a vezetés csak ürügyként használja a koronavírus-járványt. Ted Hui ellenzéki törvényhozó szerint a kormányzót valójában egy esetleges vereség jobban aggasztja, mint a koronavírus.

Carrie Lam hongkongi kormányzó. Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre

A 2014-es esernyős forradalom egyik vezéralakja, a választásból kizárt Joshua Wong szerint a szavazást fokozott óvintézkedések mellett meg lehetett volna tartani, ahogy arra más országokban is volt példa.

Az amerikai kormány is követelte a voksolás menetrend szerinti megrendezését. „A hongkongi nép rászolgált arra, hogy választott képviselőkön keresztül hallathassa hangját” — mondta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Carrie Lam bejelentése szakértők szerint újabb jelentős csapást mérhet a demokráciapárti ellenzékre, amely a tavaly kezdődött tüntetéshullámot és a kínai kormányzat által júniusban életbe léptetett szigorú nemzetbiztonsági törvény népszerűtlenségét meglovagolva abban reménykedett, hogy többségbe kerülhet a város törvényhozási tanácsában, jóllehet tizenkét jelöltjüket kizárták a választásokból.

A tüntetésekre válaszul június végén Peking új nemzetbiztonsági törvényt léptetett életbe, amely alapján már fel is állítottak egy nemzetbiztonsági irodát Hongkongban.  A fő feladata az, hogy felügyelje a hongkongi kormányzat nemzetbiztonsággal kapcsolatos munkáját.

Az új törvény egyúttal tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadatását Kínának. A jogszabály emellett azt is engedélyezi, hogy kínai biztonsági erők járjanak el a volt brit koronagyarmat területén.

A törvényt hevesen bíráló külföldi kormányok és nemzetközi szervezetek szerint a jogszabály nagyon komolyan csorbítja Hongkong autonómiáját, és a valódi célja a demokráciapárti mozgalom elfojtása.

Hongkong 1997-ben került vissza a brit korona fennhatósága alól Kínához. Az átadási egyezményben 50 évre garantálták a város számára, hogy az egy ország két rendszer elve alapján Kína különleges közigazgatási területeként széles körű autonómiát élvezhet és fenntarthatja kapitalista gazdasági rendszerét.

Véres kezű biztonsági főnököt küld Kína Hongkongba

Az új nemzetbiztonsági törvény szigorúan bünteti az „elszakadásra, felforgatásra” irányuló tevékenységet, amiért életfogytiglani börtön is járhat.