Véres kezű biztonsági főnököt küld Kína Hongkongba

Alighogy életbe lépett az új nemzetbiztonsági törvény Hongkongban, Kína máris új biztonsági hivatalt állít fel a különleges közigazgatású területen. A hivatal élére azt a Zseng jan-Sziongot nevezték ki, aki korában keményen leszámolt a tüntetőkkel egy kínai faluban.

Még csak szerdán lépett életbe a drákói szigoráról hírhedtté vált új nemzetbiztonsági törvény, amelyet a pekingi parlament Hongkong megkerülésével fogadott el, de a kommunista Kína máris létrehoz egy új biztonsági hivatalt a korábbi brit gyarmaton.

A közvetlenül Peking alá rendelt hivatal élére Zseng jan-Sziong kerül, aki 2011-ben a dél-kínai Vukan faluban erőből rendezte le a falusi lakosság tiltakozását.

Ennél a történetnél érdemes megállni, valószínűleg kiolvashatjuk ugyanis belőle, mi vár a hétmilliós, virágzó városállamra, a világ egyik pénzügyi központjának számító Hongkongra.

Kilenc éve azért törtek ki tüntetések Vukanban, mert a korrupt vezetők ingatlanfejlesztőknek adtak el földterületeket anélkül, hogy érdemben kárpótolták volna a lakosokat. A helyiek elűzték a korrupt kommunistákat, emiatt mintegy ezer rendőr valósággal ostrom alá vette a falut, még élelmet sem vihettek be a lakosok a településre,.

A tüntetések szervezőit börtönbe vetették, volt, aki ott halt meg. Az interneten pedig cenzúrázták a Vukanra vonatkozó híreket.

A kommunista párt végül engedményt adott. Jóváhagyta, hogy egy népszerű helyi vezetőt válasszanak meg a falu élére, akit azonban öt évvel később — amikor újabb tüntetéshullám indult el — börtönbe vetettek korrupció vádjával.

A kommunista pártnak ekkorra lett elege a vukani demokratikus „kalandból”,

Zsenget küldte a helyszínre, aki kemény kézzel lépett fel. Több száz rendőr jelent meg ismét a területen, akik tömeges letartóztatásokat hajtottak végre és átvették az irányítást. A vukani demokratikus változásoknak egy csapásra véget vetett.

Zseng akkor amiatt bírálta a helyi lakosokat, hogy „rohadt külföldi sajtóorgánumoknak nyilatkoztak” ahelyett, hogy a kormánynak mondták volna el a sérelmeiket. „Ezek a sajtóorgánumok csak akkor lesznek elégedettek, ha szocialista hazánk szétesik” — mondta akkor Zseng, aki mostanáig Kuangtung kínai tartomány kommunista pártbizottságának a főtitkára volt.

A másik új kinevezett Luo huj-Ning, aki a hongkongi kormányzó mellett lesz tanácsadó az új jogszabály alkalmazásával kapcsolatban. Emlékeztetőül:

az új nemzetbiztonsági törvény szigorúan bünteti az elszakadásra, felforgatásra, terrorizmusra irányuló tevékenységet, amelyért a vádlottak akár életfogytiglani börtönt is kaphatnak.

A világ minden táján valóban súlyos bűncselekménynek számító tételek Hongkongra vonatkoztatva azért lehetnek kétélűek, mert az ellenzékre könnyen rá lehet fogni ezeket a vádakat. Ráadásul az új hivatal munkáját senki nem ellenőrzi majd, lényegében mindenfajta jogi korlátozás nélkül működhet.

Vége Hongkongnak? Új kínai tövény az ellenzék elfojtására

A „javítás” álcája alatt valójában hatalmas rombolást hajthat végre a hegemóniáját féltő kommunista hatalom Hongkongban. Eperjesi Ildikó elemzése.

Emellett törvényszegésnek számít majd a kínai központi kormányzat, illetve a hongkongi regionális kormányzat elleni gyűlöletkeltés. A törvény ráadásul lehetővé teszi, hogy zárt ajtók mögött tartsanak pereket. A gyanúsítottakat minden további nélkül lehallgathatják, illetve a szárazföldi Kínában hallgathatják ki.

Terrorcselekménynek nyilváníthatják a tömegközlekedési eszközök, megállók megrongálását, ami gyakran megtörtént a tavalyi tüntetések alatt.

Az internetszolgáltatóknak is külön felhatalmazás nélkül át kell adniuk a felhasználók adatait, ha azt a rendőrség kéri.

Nem véletlen, hogy a hongkongi ellenzék több vezetője is lemondott a törvény hatására, köztük a legismertebb, Joshua Wong. Nathan Law egykori diákvezér pedig elmenekült a területről. Law szerint az új törvényt kifejezetten a jelenlegi hongkongi ellenzékre szabták. Wong viszont kijelentette, hogy marad Hongkongban.

Az ENSZ emberi jogi hivatala aggodalmát fejezte ki pénteken az új nemzetbiztonsági törvény alapján indított hongkongi letartóztatási hullám miatt, mondván, hogy a jogszabály rendelkezései „nagyon homályosak és tágan értelmezhetők”, ami a tüntetők üldöztetéséhez vezethet, megsértve a gyülekezés- és véleménynyilvánítás szabadságát.

„Riasztó, hogy a törvény értelmében azonnali hatállyal megkezdődtek a letartóztatások, miközben nem állnak rendelkezésre teljes körű információk a jogsértésekről” – mondta Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője genfi sajtótájékoztatóján.

Százakat vettek őrizetbe a kínai hatóságok a szerdai tüntetéseken egy nappal a nemzetbiztonsági törvény hatályba lépését követően. Legalább tíz aktivista ellen vádat is emeltek a jogszabály alapján. (MTI)

Peking szerint csak az új törvény vethet véget a demokráciát követelő tüntetéseknek, amelyek 2019-ben hónapokon át tartottak Hongkongban.

Hongkong 1997-ben került vissza Kína fennhatósága alá az Egyesült Királyságtól. Peking ígéretet tett, hogy a terület ötven évig szabad marad az „egy ország két rendszer” elve alapján. Az új törvény ellen a világ számos állama tiltakozott, a leghangosabban London és Washington.

Az amerikai törvényhozás egyhangúlag fogadott el büntetőintézkedéseket Kína ellen. Nancy Pelosi képviselőházi elnök szerint az új törvény „brutális, elsöprő leszámolás a hongkongi néppel szemben, amelynek célja, hogy lerombolja az ígért szabadságjogokat”.

Boris Johnson brit kormányfő pedig kijelentette, hogy az új nemzetbiztonsági törvény „egyértelmű és súlyos megsértése” az 1985-ben megkötött kínai-brit közös nyilatkozatnak, amelyben Peking ígéretet tett arra, hogy a terület visszatérése után legalább ötven évig marad a kapitalizmus Hongkongban, vagyis nem akarják majd ráerőltetni a szocializmust.

Az Egyesült Királyság egyébként felajánlotta, hogy akár hárommillió hongkonginak is állampolgárságot ad.

Peking azonban elutasította a bírálatokat mondván, hogy senki ne avatkozzon be a belügyeibe. Kuba pedig — 52 másik ország nevében — üdvözölte az új jogszabályt.

A törvény ellen még szerdán tüntetések robbantak ki Hongkongban. A rendőrség több száz embert őrizetbe vett, közülük tízet már az új törvény alapján. Az elsőt azért, mert függetlenségi zászlóval a kezében ment ki demonstrálni.

A hongkongi kormányzat egyébként illegálisnak minősítette azt a szlogent is, hogy „Szabadítsuk fel Hongkongot, forradalom a mi időnkben”.

Amerika keményebb fellépést várna az európaiaktól Kínával kapcsolatban

A Politico szerint az európai vezetők valójában azt remélik, hogy az amerikai választók kiebrudalják Donald Trumpot a Fehér Házból.