A zsidó állam és az amerikai demokrata párt viszonyának megromlásáért sokan Benjamin Netanjahut teszik felelőssé – írja véleménycikkében a The Jerusalem Post.
„Könnyebb olyasvalakivel harcolni, aki az ellenséged” – mondta vasárnap Izrael jobboldali táborának egyik magas rangú tagja azt a bejelentést követően, hogy Joe Biden demokrata párti jelölt megnyerte az elnökválasztást.
Biden – magyarázta – Izrael régi barátja. De – tette hozzá – a volt alelnököt szükség esetén könnyebben lehet ellenségként ábrázolni. „Trump annyi mindent adott Izraelnek, hogy sokkal nehezebb volt megküzdeni vele például az olyanok miatt, mint egy palesztin állam létrehozása” – mondta. Bidennel ez szerinte könnyebb lesz.
A beszélgetés sokatmondó volt — írja az angol nyelvű izraeli lap elemzője, Yaakov Katz. Először is megmutatta, hogy a jobboldali körökben milyen a választások utáni narratíva. Tzachi Hanegbi, a Likud veterán minisztere vasárnap este már komoly aggodalmának adott hangot Biden választásának Iránra gyakorolt esetleges hatása miatt, figyelmeztetve, hogy az izraeli-iráni konfliktushoz is vezethet.
Aztán volt egy mém, amelyet a 20-as hírcsatorna közölt: a képen egy Hamász-terrorista ölel át egy Netanjahu-ellenes tüntetőt. A rajzon mindkét figura Biden-Harris zászlókat lenget. Az üzenet világos – a Hamász és a Netanjahu-ellenes tüntetők örülnek Biden győzelmének.
Fontos megjegyezni, hogy a 20-as hírcsatorna Netanjahu kedvenc csatornája, a Fox News egyfajta izraeli verziója. A Fox közismerten Trump kedvenc csatornája volt, egészen addig, míg nem Bident nevezte meg Arizona állam győzteseként. A 20-as hírcsatorna gátlástalanul jobboldali, és teljesen igazodik a miniszterelnökhöz és pártjához. Ez az egyetlen tévécsatorna, melynek Netanjahu rendszeresen ad interjúkat.
Miért fontos ez? Azért, mert ha Netanjahu úgy akarja, akár válságot is képes kiváltani Biden megválasztott elnökkel. A kérdés pedig az lehet: Ön mit tart fontosabbnak – egy olyan vezetőt, aki ki tud állni egy ellenséges elnökkel szemben, vagy az izraeli-amerikai kapcsolatok megőrzését?
De ha a napi politikát ki is vennék a képletből, Izraelnek akkor is komoly problémája lehet a Biden-kormánnyal. Ez nem azért van, mert Biden vagy Kamala Harris Izrael-ellenes volna. Mindez valami sokkal mélyebben gyökerező okra vezethető vissza: Izraelnek elvi problémája van a Demokrata Párttal.
Izraelnek a demokratákkal fennálló problémája nem titok, két irányból is ered – Izraelből, és az Egyesült Államokból egyaránt. Számtalan elemzés, közvéleménykutatás és szimpózium íródott a probléma megvitatására, de a lényeg abban foglalható össze, hogy Izraelt manapság progresszív körökben jobboldali, nacionalista, populista, rasszista és túlságosan vallásos országnak tartják.
Elég azt megnézni, hogy az amerikai zsidók túlnyomó többsége (70–75%) Bidenre szavazott, míg Izraelben az elsöprő többség inkább Trumpot részesítette előnyben.
Az amerikai kongresszus bármelyik demokrata tagjával beszélve az embert kritikát hall azzal kapcsolatban, hogy Netanjahu túl jó viszonyban volt Trumppal, hogy Izraelben patthelyzet alakult ki a palesztinokkal való tárgyalás kérdésében, és hogy a progresszív zsidókat vallási és államügyi kérdésekben diszkriminálják Izraelben.
Bárkivel beszélne is az ember, mindenki felemlegetné Netanjahu 2015-ben a kongresszus előtt mondott beszédét az iráni nukleáris egyezmény ellen, amelyet mindenki Barack Obama elnök elleni személyes támadásnak tekint — írja a The Jerusalem Post szerzője.
Ezért, amikor majd hivatalba lép a Biden-kormány, Izraelnek azonnal el kell kezdenie a kapcsolatok javítását és az új kommunikációs vonalak létrehozását. A legfontosabb tényező az idő, ennek elmulasztása alááshatja Izrael biztonságát a Közel-Keleten.
Izrael számos azonnali lépést tehet. Az első az, hogy már most fel kell venni a kapcsolatot a Biden-kormánnyal és megpróbálni hatást gyakorolni arra, hogy tisztviselői hogyan viszonyuljanak a közös érdekű témákhoz.
Miután Trumpot 2016-ban elnöknek választották, Ron Dermer izraeli nagykövetet látni vélték a Trump Towerben, és nem sokkal a választások után találkozott is a megválasztott elnökkel és csapatával.
Izraelnek mindezt most újra el kell kezdenie. Talán volna értelme felgyorsítani Gilad Erdan volt miniszter ENSZ-nagyköveti kinevezését, írja a publicista, hogy posztját mihamarabb elfoglalva elkezdhesse a kapcsolatfelvételt. A leköszönő Dermernek ugyanis komoly része volt Netanjahu 2015-ös beszédjének megszervezésében, így a demokrata párt szemében szinte vállalhatatlan figurává vált.
Emellett Izraelnek el kell kezdenie elérni a progresszív zsidóságot. Ha Izraelnek rendes kormánya lenne, Gabi Askenázi külügyminiszter tökéletes választás volna ehhez. A probléma az, hogy Izraelben számos más kérdéséhez hasonlóan a kormány sem egyszerűen jön össze.
Vannak más lépések, amelyeket Izrael megtehet, de ezek feltételezik a stratégiai gondolkodást és a tervezést. Ilyenek a különböző kommunikációs stratégiák, az eltérő narratívák és a teljesen más megközelítés a kisebbségi közösségekhez — emlékeztet Katz.
Dani Dayan, aki tavaly nyáron tért vissza Izraelbe, miután Izrael főkonzulja volt New Yorkban, és ideje nagy részét a progresszív közösségekkel való kapcsolatok javítására fordította, azt mondta, Izraelnek meg kell tanulnia a „demokrata nyelvet”.
„Meg kell mutatnunk, hogy tudjuk, hogyan lehet kapcsolódni a liberális értékekhez az Egyesült Államokban” – mondta. „Szükségünk van egy nemzeti tájékoztató projektre a latin közösség számára, és esélyünk van arra, hogy sikeresek legyünk.”
Dayan szerint az izraeli diplomatáknak jobban meg kell érteniük a mai Amerikát alkotó különféle etnikumokat. „Az izraeliek és különösen a politikusaink ezt nem teszik meg, mert az izraeli politikai kultúra konzervatív és jobboldali” – állította. De ami a legfontosabb, mondta Dayan, nem elég, hogy Izrael csak tettesse a kétpártiság iránti nyitottságát, hanem valóban nyitnia kell mindkét párt irányába.
