Bár India lemondta a résztvételt, hamarosan indul a „Kaukázus 2020” hadgyakorlat, amelynek keretében orosz, kínai és fehérorosz katonák fognak együtt tréningezni Oroszországban. Közben Moszkva és Peking a diplomácia területén is szorosabbra veszi a viszonyt.
Oroszország és Kína megállapodott a szoros együttműködés folytatásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja csúcstalálkozójának összehívása ügyében — derült ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és kínai hivatali partnere találkozóján Moszkvában. A csúcstalálkozót eredetileg Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezte a nemzetközi biztonság és stabilitás kérdéskörének áttekintésére.
Az orosz-kínai katonai és diplomáciai közeledés különös éberségre intheti Washingtont. Nem véletlen, hogy az amerikai hírcsatorna, a CBS News is terjedelmes cikkben taglalja a két ország között az utóbbi időben szövődött szálakat.
Szeptember végén egyhetes közös katonai hadgyakorlatot rendeznek Dél-Oroszországban, ahol a kínai és a házigazda ország hadserege mellett többek között Örményország, Irán, Pakisztán és Fehéroroszország is képviselteti magát
— idézik a kínai védelmi minisztérium közleményét.
A gyakorlaton lánctalpas járműveket és könnyűfegyvereket vetnek be, amelyeket Kína legújabb katonai teherszállító repülőgépei visznek majd a helyszínre. A hivatalos tájékoztató szerint szeptember 21-e és 26-a között „védelmi taktikákat fognak gyakorolni”, továbbá hadszíntéri irányítást és bekerítést.
Kína és Oroszország több mint 20 éve írt alá „átfogó stratégiai együttműködésről” szóló egyezményt, ennek szellemében tartanak közös hadgyakorlatokat.
Most azonban különösen feszült politikai környezetben esedékes a legújabb, hosszú ideje tervezett kiképzés — emlékeztet a CBS.
A tavaly télen Kínából indult kornavírus-járvány az egész világon érezteti hatását. A Fehér Házban a pandémiát sokszor csak „kínai vírusnak” nevező Donald Trump nincs a legjobb viszonyban a kínai vezetéssel. Ennek már több ízben is világos jelét adta, legutóbb például a TikTok-afférral kapcsolatban.
Az amerikai elnök többször hangoztatta: információik vannak arról, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetése szorgalmasan munkálkodik azon, hogy megpróbálja befolyásolni az idei amerikai elnökválasztás kimenetelét. Ezzel kapcsolatban Lavrov orosz külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy amerikai politikusok szerint ma már Kína aktívabban avatkozik be az amerikai elnökválasztásba, mint Oroszország.
„Nekünk természetesen rosszul esik, hogy a második helyen állunk. Megszoktuk, hogy mindig elsők vagyunk” — fogalmazott a diplomata nem minden él nélkül.
A jelenlegi kínai-orosz „összeborulás” oka lehet az is, hogy a két fél világosan érzi, nagy szükségük van a másik segítségére — elsősorban az Egyesült Államokkal (és vélhetően Izraellel) szemben.
Oroszország és Kína együtt utasította el az iráni atomalku lebontását célzó amerikai törekvéseket és Washington Teheránnal szembeni „illegitim egyoldalú akcióit” — ezt is a pénteki moszkvai sajtótájékoztatón nyomatékosították a felek.
Oroszországnak a Nyugattal, főként Amerikával fenntartott kapcsolatai újabb mélypontra kerültek a napokban, miután a nyugati fővárosokban egyértelműnek tartják, hogy Putyin legnagyobb politikai riválisát, Alekszej Navalnijt, a Kreml megbízásából mérgezték meg.
Azt is roszallják a nyugati országok, hogy orosz katonai repülőgépek rendszeresen megsértik a légterüket.
Az amerikai-kínai viszony is mélyrepülésben van és nem csak a kereskedelmi háború miatt: Mike Popmeo amerikai külügyminiszter nemrég bejelentette, hogy több ezer kínai állampolgártól vonják vissza az amerikai vízumot, vélhetően kémkedés gyanúja miatt.
Washingtonban az sem arat osztatlan sikert, ahogy Kína az utóbbi időben rendszeresen erődemonstrációt tart Hongkonggal kapcsolatban, illetve keményen lép fel a közel egymillió muszlim hitű kisebbségi állampolgárával szemben a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.
Az amerikai-kínai kapcsolatokban megmutatkozó feszültségeket jól jellemzi, hogy egyes véleményformálók a héten egy kommunista pártközeli kínai lapban már felvetették a nukleáris opciót is, vagyis azt, hogy Peking betiltaná a létfontosságú kínai gyártmányú gyógyszerek szállítását az Egyesült Államoknak.