Az Egyesült Államok több mint ezer vízumot vont vissza kínai állampolgároktól

Az Egyesült Államok több mint ezer vízumot vont vissza kínai állampolgároktól az idén – közölte az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője szerdán.

Leszögezte: Washington továbbra is szívesen látja mindazon kínai diákokat és kutatókat, akik „nem segítik a Kínai Kommunista Pártot a katonai fölény megszerzésében”.

Az amerikai kormányzat eddig több kínai diáktól és kutatótól vonta meg a vízumot, azt feltételezve, hogy kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel. Több amerikai egyetemi oktatót is felelősségre vontak, mert nem fedték fel, hogy anyagi támogatást kaptak Kínától.

Chad Wolf ügyvezető belbiztonsági miniszter szerdán, egy washingtoni rendezvényen mondott beszédében kiemelte: Kína ipari és üzleti hírszerzést folytat, megpróbálja eltulajdonítani például a koronavírussal kapcsolatos kutatások eddigi eredményeit is, s mindehhez felhasználja a diákvízummal az Egyesült Államokba érkezett kínaiakat is.

A tárcavezető leszögezte, hogy az amerikai vízumlehetőséggel ily módon visszaélők előtt lezárják az utat.

„Egyes, posztgraduális képzésre vízumot kérő kínai diákoknak és a kínai hadsereggel kapcsolatban álló kutatóknak nem adunk ki vízumot, hogy így akadályozzuk meg az érzékeny amerikai kutatások eredményeinek ellopását, vagy bármilyen módon történő kisajátítását” – hangoztatta Wolf.

Pompeo újabb korlátozásokat jelentett be kínai diplomaták ellen

William Barr, az igazságügyi tárca vezetője pedig arról nyilatkozott újságíróknak, hogy Peking agresszívabb az amerikai választási folyamat befolyásolásában, mint Moszkva.

Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője politikai üldözésnek és faji alapú diszkriminációnak nevezte az amerikai akciót.

A két ország csütörtökön pengeváltásba keveredett annak kapcsán is, hogy a Zsenmin Zsipao kínai állami lap visszautasította a pekingi amerikai nagykövet írásának leközlését. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerda esti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a lépés újabb bizonyíték arra, hogy a Kínai Kommunista Párt fél a szólásszabadságtól és a komoly intellektuális vitától. Pompeo emellett képmutatásnak nevezte azt, hogy Peking esetenként a méltányos és kölcsönösségre alapuló bánásmód hiányáról panaszkodik más országokat illetően.

A Zsenmin Zsipao egy csütörtöki nyílt levélben azzal indokolta Terry Branstad amerikai nagykövet vezércikkének visszautasítását, hogy a nagykövetség kérése szerint az írást változtatások nélkül kellett volna leközölniük, ám a cikk a lap megítélése szerint számos, a tényeknek ellentmondó elemet tartalmazott.

Májusban a China Daily című kínai pártlap cenzúrázva közölte le a Kínában állomásozó európai uniós (EU) nagykövetek cikkét, kihúzva belőle egy mondatot, amely utalást tartalmazott arra nézve, hogy az új koronavírus Kínából ered.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a kínai állampolgárok vízumának visszavonására vonatkozó, szerdai bejelentés után egy nappal, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) tagországaihoz intézett videóüzenetében kijelentette, hogy Washington a délkelet-ázsiai államok mögött áll a vitatott hovatartozású Dél-kínai-tenger ügyében. Egyúttal határozott fellépésre szólította fel az érintett országokat Peking „megfélemlítő magatartásával” szemben.

„Ne hagyják a Kínai Kommunista Pártot átgázolni rajtunk és a népeinken! (…) Folytassák, amit elkezdtek! Ne csak beszéljenek, cselekedjenek is!”

– szólította fel a tagországokat csütörtökön a külügyminiszter, akinek szavait később az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője úgy magyarázta, hogy Pompeo a vitás kérdések békés úton való rendezésére gondolt.

A videóüzenetben Pompeo azért is bírálta Kínát, mert szerinte az ázsiai ország nem tartja tiszteletben sem a demokratikus értékeket, sem más országok szuverenitását.

Noha az Egyesült Államoknak nincs területi követelése a térségben, a Trump-adminisztráció nemrég szankciókat vezetett be olyan kínai tisztségviselőkkel szemben, akiket felelősnek tart Peking fokozódó fegyverkezéséért a térségben. Feketelistára tett továbbá több kínai céget is, amelyek szerinte segítettek a Kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren. Washington katonai provokációként értékeli a szigetek létrehozását, amelyeken a kínai hadsereg támaszpontokat hoz létre.

Az Egyesült Államok egyúttal hadihajókat és harci repülőgépeket is küldött a térségbe azzal az indokkal, hogy biztosítsa a szabad hajózást a tengeren.

Kína magának követeli a fontos kereskedelmi útvonalnak számító, és a tenger alatt feltételezhetően jelentős kőolaj- és földgázkincset rejtő Dél-kínai-tenger nagy részét, amelyre azonban az ASEAN országai közül Brunei, Malajzia, Vietnam és a Fülöp-szigetek, valamint Tajvan is igényt tart.

Pompeo szavait a kínai külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta.

Korábban Peking hangsúlyozta, meg fogja védeni érdekeit a térségben, s azt rótta fel Washingtonnak, hogy beavatkozik a régió ügyeibe.

Pham Binh Minh vietnami külügyminiszter, akinek országa idén helyt ad az ASEAN csúcstalálkozójának, kedvezően reagált Pompeo szavaira, leszögezve: a szervezet és a Washington közti jó kapcsolat mindkét oldal előnyére váltak.

„Bátorítjuk az Egyesült Államok részvételét a térség békéjének, stabilitásának és biztonságának a megőrzésében” – jelentette ki a vietnami külügyi tárca vezetője.

Elemzők rámutatnak arra, hogy az 1967-ben létrehozott, tíz tagországból álló ASEAN a fennállása során igyekezett távol maradni Peking és Washington rivalizálásától, többször hangsúlyozva semlegességét.

Gazdasági gyarmatosítás: hogyan ássák alá a kínai kommunisták a nyugati világrendet?

Az aggasztó kínai terjeszkedést csak Amerika tudja megállítani, amely morális és gazdasági értelemben is különbözik Kínától. Gyenge Dániel elemzése.