Optimista nagykövet, fekete Izrael, konfrontatív államfő, jakobinus terrorállam, osztrák dilemma, disztópikus járványkezelés, antifasiszta antiszemitizmus. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Seres László Izrael budapesti nagykövetével, Yacov Hadas-Handelsmannal beszélgetett többek között arról, hogy mi ment mellé az izraeli koronavírus megfékezésében, és mi szükség van az annektálásra.
Burger Berzi Eszter bemutatta a Black Lives Matter mozgalom izraeli változatát, az etióp zsidók szerveződését, és megállapította, hogy bár hoztak különféle intézkedéseket a zsidó államban a falassák elleni diszkrimináció visszaszorítására, mégsem mondható, hogy átütő változás történt volna.
Lengyelország várhatóan folytatja az EU-val szembeni konfrontatív politikáját, a varsói főpolgármester pedig az ellenzék vezérévé nőheti ki magát – így kommentálta Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő a Neokohnnak a vasárnapi lengyel elnökválasztás eredményét, mely Andrzej Duda hivatalban maradását hozta.
Gyenge Dániel a francia forradalom romantikus emlékezetét helyezi kontextusba, amikor rámutat, hogy bár utópista szocialista, egalitárius eszmék nyertek teret, azonban valójában nem az önkény korlátozása volt az elsődleges cél, hanem az állam hatalmi monopóliumának erőszakos kiterjesztése. A „Szabadság, egyenlőség, testvériség” triumvirátusából ” az egyenlőség Octavianus-a került ki győztesen.
Richard Molnar a szomszédos Ausztriából sajátos osztrák dilemmáról tudósított, mely szerint heves viták dúlnak a közbeszédben arról, hogy átnevezzék, vagy inkább magyarázzák-e a náci utcaneveket. Ugyanis az ottani települések hemzsegnek az olyan közterületektől, amelyek enyhén szólva vitatott személyiségek nevét viselik, viszont a helyi lakosok és önkormányzatok nincsenek elragadtatva az ötlettől, hogy átnevezzék őket.
Kárpáti Iván attól tart, hogy a globális járványkezeléstől egyenes út vezet a totális digitális megfigyelés felé, mivel az emberek a XXI. században 100 százalék biztonságot és garanciákat várnak mindenre, ezért soha nem látott mértékben hajlandóak alávetni magukat azoknak, akik ezt ígérik. Cserébe nem vár rájuk más, mint rabság és bizonytalanság.
Pelle János ezen a héten azt a feledés homályába tűnt skandalumot elevenítette fel, hogy miként uszítottak a kommunisták a „zsidó” kapitalizmus ellen 1945 nyarán, amikor az MKP azzal a dilemmával nézett szembe, hogy hogyan egyeztesse össze az antifasizmust az antiszemita paraszti tömegek megnyerésével.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
