Bocsánatot kért az orrhosszal újraválasztott lengyel elnök

Lengyelország várhatóan folytatja az EU-val szembeni konfrontatív politikáját, a varsói főpolgármester pedig az ellenzék vezérévé nőheti ki magát – így kommentálta Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő a Neokohnnak a vasárnapi lengyel elnökválasztás eredményét.

Ha hajszállal is, de a nemzeti konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott lengyel elnök, Andrzej Duda nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját Varsó liberális főpolgármesterével, Rafal Trzaskowskival szemben a rendszerváltás utáni legélesebb, és legnagyobb részvétel mellett tartott, antiszemitizmustól sem mentes küzdelemben.

Duda azonban békülékeny hangot ütött meg a választás estéjén.

„Ha bárkit megsértettem azzal, amit tettem vagy mondtam az elmúlt öt évben, és nem csak a kampány alatt, akkor bocsánatot kérek. Biztosítani akarom önöket, hogy mindenkit tisztelek, az összes honfitársamat függetlenül attól, hogy milyen nézeteket vall”

– fogalmazott az újraválasztott államfő, aki a kampány során valóban keményen kritizálta a szexuális kisebbségeket és a független sajtót.

Az ellenzéki liberális Polgári Platform (PO) által támogatott Rafal Trzaskowski szerint a kormánypárt tagjai azt gondolták, hogy minden hatalom az övék, túlságosan magabiztosak voltak, de aztán hirtelen kiderült, hogy félelem csillog a szemükben. A főpolgármester úgy vélte: a vasárnapi jó eredmény még csak a kezdet.

„Meg fogjuk változtatni Lengyelországot. Most, hogy felébredtünk, senki nem fog újból elaltatni bennünket. Folytatjuk a harcot az eredménytől függetlenül”

– fogadkozott Trzaskowski.

A két jelölt között egyébként mindössze félmillió szavazat döntött a 38 milliós országban. Ilyen szoros eredmény nem született, amióta a kommunizmus 1989-ben összeomlott. A részvétel 68 százalék fölött volt, ami szintén példa nélküli.

Ennek ellenére a PO korábbi vezetője, Grzegorz Schetyna kijelentette: „a különbség elég nagy ahhoz, hogy el kelljen fogadnunk az eredményt”.

A sors iróniája, hogy a Trzaskowski által begyűjtött szavazatokkal az 1990 utáni elnökválasztásokat mind megnyerhette volna.

Tényleg Andrzej Duda nyerte az elnökválasztást Lengyelországban

A választási bizottság hétfő reggel, a szavazatok 99,97 százalékának összeszámlálása után közölte, hogy Andrzej Duda, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje a voksok 51,21 százalékát szerezte meg a vasárnapi második fordulóban, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a szavazatok 48,79 százalékát gyűjtötte össze.

A kampányt főleg kulturális témák jellemezték, a két tábor között ugyanis gazdasági kérdésekben nincs nagy különbség (Lengyelországban erről már a rendszerváltás után kialakult a nemzeti minimum, emiatt is lehetett sikeres az ország gazdasági téren.) Az állami média és a Lengyelországban hagyományosan nagy befolyással bíró katolikus egyház Duda mellett állt ki.

Az államfő a rendkívül kiélezett kampányban a hagyományos értékek és bőkezű állami támogatások fenntartását ígérte a választóknak, a voksolás közeledtével pedig a homoszexuálisokat támadta, mondván, hogy az LGBT+ mozgalom olyan „ideológia”, amely „rosszabb, mint a kommunizmus”.

Duda kampánya nem volt mentes antiszemita felhangoktól sem.

Az államfő azt pedzegette, hogy Trzaskowski zsidó érdekeknek szolgáltatná ki a lengyel családokat.

Mint ismert, Lengyelország adott otthont a legnagyobb zsidó közösségnek a vészkorszak előtt.

„A PiS politikusain látszott vasárnap este, hogy nagyon izgulnak, mert egy éjszaka alatt összedőlhetett volna a kormányzásuk”

– mondta a Neokohnnak Mitrovits Miklós, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Lengyelország-szakértő, aki szerint az volt a voksolás tétje, hogy az emberek akarják-e azt a rendszert, amelyet Jaroslaw Kaczynski és a Jog és Igazságosság képvisel, vagy sem. (Lengyelországban sokan készpénznek veszik, hogy Kaczynski az ország valódi vezetője.)

Az AJC is nekiment a „gyűlölködő hangvételű” lengyel köztévének

Egy nagy zsidó érdekvédelmi szervezet is kritizálta a lengyel állami televíziót, amiért kedvezőtlenül és antiszemita kliséket felsorakoztatva ábrázolta a liberális elnök-aspiránst.

A szakértő elmondta: főleg világnézeti különbségek osztják meg a lengyel társadalmat, ami leképezhető a vidék–város ellentétre, de van egy generációs törés is: az ötven éven felüliek, illetve aluliak tábora.

„Egyértelműen látszik, hogy az ötezer főnél kisebb települések döntő többsége a Kaczynski vezette tábort támogatja. A másik tábor, ha közel is van hozzá, de nem elég erős ahhoz, hogy a vidéki Lengyelországot legyőzze”

– érvelt a szakértő.

Mitrovits Miklós emlékeztetett arra, hogy Duda negatív kampányt folytatott: azzal riogatott, hogy ha nyer Trzaskowski, akkor az azonos nemű párok fogják Lengyelországot uralni, illetve örökbe fogadhatnak majd gyerekeket. Ezt hiába tagadta az ellenzék jelöltje, a vidéki lakosságot ezzel mobilizálni lehetett. A szakértő szerint ma világnézeti kérdésekben nincs lehetőség párbeszédre, kompromisszumra Lengyelországban.

A PO egyébként jelezte: több szabálytalanság is történt a voksolás során, például a külföldön élő nem kevés számú lengyel nem kapta meg időben a szavazólapokat ahhoz, hogy leadhassa a voksát.

Mitrovits Miklós szerint azonban bár valóban voltak szabálytalanságok, ötszázezer szavazatot nem lehet behozni, még akkor sem, ha száz százalékban Trzaskowski kapná meg a külföldi voksokat, hiszen ennél kevesebben regisztráltak a határon túli szavazásra.

A szakértő ugyanakkor biztos abban, hogy lesznek elhúzódó politikai csatározások.

„Egyrészt nagyon nagy volt a várakozás az ellenzék részéről miután nagyon jó jelöltet találtak Trzaskowski személyében, aki mindössze egy hónappal a választások előtt szállt be. Előtte Malgorzata Kidawa-Blonska volt a Polgári Platform jelöltje, akit végül visszaléptettek látva a közvélemény-kutatásokat. A varsói főpolgármester szállt be helyette, ami nagyon jó húzásnak tűnt. Egyrészt mint vitára és kampányra alkalmas politikus sokkal jobb volt Kidawa-Blonskánál, másrészt egy hónap alatt nem tudtak komoly lejárató kampányt indítani ellene, divatos szóval nem tudták lekaraktergyilkolni”

– érvelt a szakértő.

Nemzeti konzervatív-liberális párharc várható a lengyel elnökválasztás második fordulójában

Nem dőlhet hátra a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a vasárnapi elnökválasztás után. Eperjesi Ildikó elemzése.

Mitrovits Miklós szerint a PO számára az lett volna az igazi áttörés, ha Trzaskowski megnyeri a választást, mert akkor ugyanaz a társadalmi pszichózis játszódhatott volna le, mint öt évvel ezelőtt, amikor is Andrzej Duda váratlanul elnyerte az elnöki posztot. Ennek a sikernek köszönhetően megfordult a választói hangulat, a PiS végül be tudta húzni az azt követő parlamenti választást is, amire nem is számítottak. Ez most nem sikerült, másrészt még soká lesz a parlamenti választás, 2023-ban.

Addig is a PiS folytathatja a megkezdett reformokat, amelyeket az EU élesen bírál. A nemzeti konzervatív párt befejezheti a bírósági reformot, további médiumokra teheti rá a kezét, és nem lesz lazítás az abortusszal és a meleg jogokkal kapcsolatos szigorú szabályozás terén sem.

Duda egyébként 2015-ben került hatalomra. Első ciklusa alatt 67-ről 65-évre csökkentette a férfiak számára a nyugdíjkorhatárt, a családokat pedig gyerekenként 500 zlotys támogatással látta el.

Regnálása alatt Lengyelország megerősítette kapcsolatait a NATO-val, az EU-tól viszont távolodott. A feszült viszony valószínűleg megmarad a közösséggel.

Mint emlékezetes: 2017-ben Brüsszel az uniós alapjogok megsértése miatt megindította az EU alapszerződésének hetedik cikke alapján az eljárást Varsó ellen, amelynek eredményeként akár fel is függeszthetik az autoriter irányvonallal vádolt ország szavazati jogát.

„Ha Trzaskowski nyert volna, valamiféle változás állt volna be Lengyelország és az EU viszonyában, leginkább abban, hogy az elnöki vétónak és törvénykezdeményezési jogának köszönhetően a kormány nem tudta volna továbbvinni a jogállam lebontására irányuló politikáját, a bírósági rendszer további átalakítását, a média birtokba vételét”

– mondta a szakértő a Neokohnnak.

Mitrovits Miklós szerint Lengyelországban a média még viszonylag heterogén, szabad. Komoly külföldi, főleg amerikai tulajdonú médiavállalatok, tévétársaságok működnek. Mindez még lehet a kormány egyik célpontja, ami tovább erősítheti a konfliktust az EU-val. Másrészt pedig jelenleg az önkormányzatok is többnyire ellenzéki kézen vannak. Ha a kormány megindítja a támadást az önkormányzatok ellen, az is okozhat további problémákat az EU-val.

Az elemző szerint a lengyel kormány eddig úgy politizált, hogy nem különösebben vette figyelembe az ellenzék vagy az EU szavát. Várhatóan ez az irány folytatódik függetlenül attól, hogy Trzaskowski közel tízmillió szavazatot kapott, és varsói főpolgármesterként valószínűleg továbbra is hangot fog adni ellenvéleményének.

Trzaskowski egyébként személységéből és életkorából adódóan lehet az ellenzék vezére – emelte ki a Lengyelország-szakértő a Neokohnnak.