Új éra köszöntött ránk, melyben Izrael információ-exportja jelentős szerephez jutott a diplomáciában, valódi, az európai politika terén is kézzelfogható eredményeket hozva.
Németország közelmúltban hozott döntése arról, hogy beadja derekát a hosszas unszolásnak, és hajlandó a Hezbollah iráni támogatást élvező libanoni síita terrorszervezet egészét, nem csak az úgynevezett „katonai szárnyát” terrorcsoportként kezelni, csak egy példa a sok közül, amikor az izraeli kémszervezet működése jelentősen inspirált egy nemzetközi súlyú döntést – írja a The Jerusalem Post elemzése.
„A lépés a német pártok több hónapos munkájának köszönhető. A titkosszolgálatok azzal tudják segíteni a folyamatot, hogy közvetlen, és jogilag megfelelő bizonyítékot szolgáltatnak, ami a szervezetet egyértelműen terrorista tevékenységhez köti, mi is ezt tettük”
– nyilatkozta egy nevét elhallgatni kívánó izraeli tisztviselő a 12-es csatornának az eset kapcsán.
Nemcsak a politikusok több hónapos munkája kellett tehát a sikerhez, ami igazán a célegyenesbe helyezte a dolgokat, a Moszad szintén sok hónapon keresztüli összetett művelet keretében gyűjtött és kielemzett információinak összessége, melyet aztán megosztottak európai partnerszervezeteikkel is.
A hírszerzési anyag számos terhelő részletet tartalmazott német földön tevékenykedő Hezbollah-ügynökökkel kapcsolatban, mivel a szervezet németországi feketelistára helyezéséhez a
Közel-Keleten elkövetett terrorcselekmények önmagukban nem lettek volna elegendőek.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a Moszad számlájára írható az is, hogy egy sor dél-németországi Hezbollahhoz köthető raktáron tudtak rajtaütni a hatóságok, melyek több száz kilogrammnyi bombagyártáshoz használt ammónium nitrátot tároltak, illetve lelepleződött több síita üzletember, akik pénzmosásban vettek részt, illetve több millió eurót utaltak a libanoni terrorszervezet számlájára.
Nem Németország azonban az első európai nemzet, ahol izraeli hírszerzési információk a Hezbollah, vagy más ellenséges ország, például Irán elleni fellépéshez, valamint Izrael és az adott ország közötti diplomáciai kapcsolatok javulásához vezettek.
2019 decemberében kiszivárgott, hogy a Moszad áll azon dán erőfeszítések mögött, melynek során egy húsz terroristából álló, támadási hullámot tervező sejtet sikerült lekapcsolni. A dán biztonsági erők a letartóztatásokat, illetve számos fegyver lefoglalását Izrael elit kémügynökségének tippjei segítségével tudták abszolválni.
Szintén izraeli információk tették lehetővé, hogy Bulgária megoldjon egy nyolc éve, 2012-ben izraeliek ellen irányuló terrortámadási ügyet, és az érintett bolgár, illetve Hezbollah ügynököket elítélhessék – osztották meg névtelen források a The Jerusalem Posttal.
2019 elején Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, illetve Josszi Kohen, a Moszad igazgatója nyilvánosság elé tártak bizonyos részleteket arról, milyen szerepet is játszott az ügynökség egy sikeresen meghiúsított ISIS terrorakcióban, melynek során egy Sydney és Abu Dhabi között közlekedő utasszállító gépen robbantott volna a szervezet.
Ugyan Netanjahu nem fedhetett fel minden információt, annyit azonban megosztott, hogy Izrael legalább 50 terrortámadás meghiúsításában nyújtott segítséget világszerte fejlett kiberhírszerzése révén.
További jelentések utaltak arra, hogy a Moszad többek között Törökországnak, Hollandiának, Dániának, Svédországnak is segítséget nyújtott iráni, és bábszervezeteihez köthető támadások elkerülésében, illetve leleplezésében.
„Egy Bécsben tartózkodó iráni diplomata bombatámadást tervezett Franciaországban. Jelenleg mind ő, mind a sejt többi tagja letartóztatásban van Belgiumban”
– hozott fel egy példát a Moszad-vezér, hozzátéve: az izraeli hírszerzői közösség tagjai mély szerepet vállalnak ezen veszélyek meghiúsítására tett erőfeszítésekben, mielőtt még ártatlan életek vesznének oda.
A fentiek közül számos esetben az izraeli kémszervezet a nukleáris patthelyzetben az európai országok Irán elleni megtorlását segítette.
Voltak olyan helyzetek, melyekben eleinte bizonyos európai országok nyomást gyakoroltak az Egyesült Államokra vagy Izraelre az atomalku kapcsán, majd Moszad információk segítettek felfedni bizonyos tényeket Iránnal kapcsolatban, melyek nyomán némelyikük jobban szimpatizált az izraeli állásponttal.
A legnagyobb változás természetesen ezen a téren akkor következett be, mikor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) számonkérte Iránt be nem jelentett nukleáris anyagok és üzemek miatt az izraeli kémügynökség 2018 januári művelete során megszerzett információk alapján – állítja a Post névtelen forrásokra hivatkozva.
„Vállvetve dolgozunk az országokkal, hogy minél több halálesetet előzhessünk meg”
– szögezte le Kohen.
Az EU országai komoly erőfeszítéseket tesznek az izraeli hírszerzéssel való együttműködés érdekében, mert „elismerik képességeinket” – teszi hozzá, Haim Tomer volt Moszad ügynök.
Tomer a TEVEL-en, azaz az izraeli kémügynökség szövetséges kormányokkal terrorelhárításban együttműködő osztályán tevékenykedett. Állítása szerint az EU és Izrael különböző politikai célkitűzései nem akadályozzák a hírszerzési együttműködést.
S bár még az izraeli hírszerző szervek sem tudják rávenni Európát hogy Izrael minden politikai irányvonalát támogassa, ha a Hezbollahról, Iránról vagy más ellenségeiről van szó, sokoldalúságuk, találékonyságuk, és növekvő globális profiljuk jelentős segítséget nyúlt Izraelnek mind biztonságát, mind diplomáciai kapcsolatait tekintve.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.