Kinyitnak a boltok, az iskolák, és indul a Bundesliga Németországban

A német szövetségi tartományok vezetői szerdán egyeztetnek Angela Merkel kancellárral a koronavírus miatt bevezetett korlátozások további enyhítéséről – írja a Reuters.

A miniszterelnökök a hírügynökség információi szerint várhatóan zöld utat adnak a nagyobb boltok újranyitásához, valószínűleg a következő héttől.

A kisebb boltok már korábban megnyithattak Európa legnagyobb gazdaságában, de a távolságtartás szabályainak betartására szigorúan ügyelniük kell. A tartományok a Bundesliga focimeccsek megtartását is megengedik, várhatóan jövő hét péntektől, de csak szigorú feltételek mellett, közönség nélkül.

Ezzel egyidőben a nem profik és a gyerekek számára is engedélyezik kültéri sportolást.

A tartományok várhatóan azt is jóváhagyják, hogy újranyisson az iskolák összes osztálya, de csak rotációs beosztásban, a tanulóknak így nem kell minden nap bejárniuk.

A vezetők azzal is tisztában vannak, hogy a napköziket és az óvodákat is újra kell indítani, minél több gyerek számára, hogy a szüleik visszatérhessenek a munkába.

Karantén: A berlinieknek is kezd elegük lenni

Közel ezer ember demonstrált a német fővárosban, akik azt követelték, hogy a kormány oldja fel a járvány miatt bevezetett korlátozásokat. 

Németországban már hétfő óta nyitva vannak a múzeumok, a fodrászatok, templomok,az autógyárakban is újraindult a termelés. Nagy a nyomás az üzleti szektor részéről a tartományi kormányokon, amelyek azon aggódnak, nehogy túl gyors ütemben indítsák újra a gazdaságot.

Több tartományban már bejelentettek helyi terveket. Alsó-Szászországban például május 11-től ismét fogadhatnak vendégeket az éttermek, kávézók és sörkertek, május 25-től pedig a szállodák is működhetnek, egyelőre legfeljebb 50 százalékos kihasználtsággal.

Bajorországban május 18-tól nyithatnak az éttermek, de a vendégek csak teraszon, kertben, szabad ég alatt foglalhatnak helyet, a hotelek, panziók és kempingek pedig május 30-án nyithatnak, ha alkalmas erre a járványhelyzet.

Második, sőt, haramdik hullám is jöhet

Közben Angela Merkelt és a tartományi vezetőket is figyelmeztette a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI), hogy a fertőzések első hullámának levonulásával nem ér véget a koronavírus-járvány, második és harmadik hullámmal is számolni kell Németországban.

Lothar Wieler, az RKI elnöke keddi berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy „nagyon jó hírek” érkeztek a járványhelyzet németországi alakulásáról.

A helyi egészségügyi hivataloktól kapott jelentések alapján az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) 685 ember szervezetében mutatták ki az utóbbi 24 órában. Az előző héten még a 700-1600 közötti sávban volt a napi új igazolt fertőzések száma.

A 163 860 igazolt fertőzött több mint 80 százaléka, 135 100 ember már legyőzte a kórokozót, a gyógyultak száma egy nap alatt 2300-zal emelkedett.

Tartósnak tűnik a járvány lassulása Németországban

A nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina javaslata szerint húsvét után fokozatosan vissza lehet vonni a társadalom és a gazdaság működését érintő korlátozásokat.

A vírus egyre inkább visszaszorul, úgynevezett reprodukciós rátája (R0) 0,71-en áll, ami azt jelenti, hogy minden 100 fertőzött már csak átlagosan 71 embernek adja tovább. Egy nappal korábban 0,74 volt az R0.

Mindez nem a járvány végének kezdetét jelenti, hanem csak az első hullám enyhülését. A legtöbb szakértő szerint formálódik majd egy második hullám, és sok szakember egy harmadik hullámmal is számol – húzta alá az RKI vezetője,

rámutatva, hogy védőoltás hiányában egy járvány akkor ér véget, ha a népesség 60-70 százaléka átesik a fertőzésen.

Azonban Németország jól felkészült az újabb megpróbáltatásokra. Növelték az intenzív kórházi ellátási kapacitást, és az ágyfoglaltság alakulásának nyomon követésére kifejlesztettek egy országos nyilvántartási rendszert, amely „szinte egyedülálló a világon”. Jelentősen bővítették a tesztkapacitást is, a járvány kezdete óta mintegy 2,4 millió koronavírus tesztet végeztek el, és a fejlesztések révén már naponta 142 ezer tesztet tudnak elvégezni az ország 133 laboratóriumában.

Teherbíró képesség kérdése

Lothar Wieler kiemelte, hogy a politikának kell dönteni a további járványügyi lépésekről, az RKI csak ajánlásokat tehet, elveket, szempontokat mutathat be a döntések mérlegeléséhez.

Kifejtette, hogy az első hullám enyhülésével kialakuló „új normalitás” alapjává kell tenni a társas távolságtartás szabályát, és a térségi eltéréseknek megfelelően regionális szinten kell meghatározni a járvány feltartóztatását szolgáló intézkedéseket, illetve a korlátozások enyhítését. A döntésekhez három területen kell szemmel tartani a fejleményeket.

  • Az első a járvány dinamikája, ami azt jelenti, hogy figyelni kell az R0 érték, a napi új igazolt fertőzések száma és az úgynevezett incidencia – a százezer lakosra jutó igazolt fertőzések számaként meghatározott fertőzésgyakoriság – alakulását.
  • A második a járvány súlyossága, vagyis a tünetmentes fertőzöttek és a vírus által okozott betegség (Covid-19) enyhe lefolyású esetei, valamint a kórházi kezelésre és az intenzív ellátásra szoruló betegek arányának alakulása.
  • A harmadik terület az egészségügyi rendszer, méghozzá nemcsak az ellátórendszer kapacitása. A kórházak betegfogadó képességének alakulása mellett azt is folyton számon kell tartani, hogy mekkora a fertőzési láncolatok feltárásával és megszakításával foglalkozó helyi egészségügyi hivatalok teherbíró képessége. Így tudni kell, hogy a hivatal egyszerre mennyi góc felszámolásával tud törődni, és ismerni kell a helyi tesztelési kapacitást is – mondta Lothar Wieler.

A vírus kiváló ürügy a szabadságjogok megkurtítására

A szabad országok polgárai csak magukat hibáztathatják, ha béketűrő módon feladják azt, amivel egykor rendelkeztek.