A National Review szerzője három pontban összegezte, miként tehet szert Kína vezető pozícióra hamarosan a világjárvány nyomán.
Ami Kína számára katasztrófaként kezdődött, egyre inkább stratégiai lehetőség pillanattá válik Kína számára, ritka fordulóponttá a történelem áramlásában – így jellemzi a jelenlegi helyzetet írásában Bruno Maçães, aki szerint a nyugati országokkal szemben a kínai Kommunista Párt jelentős előnyt tud kovácsolni a koronavírus terjedéséből. Miközben a nyugati államok – Peking legnagyobb riválisai – képtelenek megbirkózni a rendkívüli helyzettel, a szinte azonnal hadsereggé alakítható kínai társadalom kész engedelmeskedni a vezetés akaratának, és ezzel is hozzásegíti a hatóságokat ahhoz, hogy győztesként kerüljenek ki a krízishelyzetből.
A kínai diplomaták a legfelső szintű utasításokat követve mindenütt megragadják a lehetőséget, hogy a médiában rámutassanak Amerika kudarcára, és összehasonlítsák az amerikai városok és kórházak kaotikus állapotát azzal, amit Kína egyedülálló sikereként állítanak be a járvány megállításában.
Vannak, aki szerint a csatát Kína úgy nyerheti meg, hogy orvosi felszereléseket biztosít az érintett európai országok számára – miközben az Amerikai Egyesült Államok csak saját magára számíthat. Azonban számtalan esetben az történik, hogy a kínai segítség „falsnak” bizonyul, és Spanyolország mellett Hollandia, valamint Törökország is jelezte, hogy hibás termékeket kapott Kínától – ami nem kis haragot váltott ki.
„Felejtsük el a maszk-diplomáciát. Ez nem több, mint figyelemelterelés. Kínának más eszközei vannak arra, hogy a koronavírus járványát a fennálló világrend megváltoztatására használja. Ezeknek három alappillérét tudnám megkülönböztetni” – írja Maçães.
Az első az, amikor összehasonlítást végzünk Kína és más országok helyzete között. Szinte biztos, hogy az esetek és áldozatok számáról a kínai hatóságok nem a tényleges adatokat közlik, de az is igaz, hogy a normalitás viszonylag rövid időn belül visszaállt az országban. Ha az Egyesült Államok nem lesz képes ugyanerre, akkor jelentősen veszíthet a presztízséből, és az egész világ felfogását megváltoztathatja a hatalmak képességeiről.
A második kérdés az iparhoz kötődik. Az előző hónapban a General Motors mellett a Ford, és a Fiat Chysler is leállította gépjárműgyártó üzemeit az Egyesült Államokban és Kanadában. Ráadásul több más szektorban is hasonló történt. Mindeközben Kínának sikerült a legrosszabb járvány-helyzetet is egyetlen tartományába szorítani, így a gazdasági aktivitását megőrizhette. Friss statisztikák szerint az országon belüli árukereskedelem és a kínai partnerekkel történő kikötő-tevékenységek is megújultak. Ha az európai, valamint amerikai aktivitás továbbra is befagyott állapotban marad, könnyen megtörténhet, hogy helyükre kínai vállalatok lépnek majd.
Nemrég Kína bejelentette, hogy a várakozásokkal ellentétben márciusi termelése bővült.
Végül fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is: ha a gazdasági sokkot követően társadalmi és politikai összeomlások történnének a legjelentősebb országokban, akkor Kína bizony újabb különleges lehetőségekhez jutna, hogy közbeavatkozzon. Különböző segélyeken keresztül akár saját mintájára is elkezdheti átformálni az egyes államokat.
Ez a Marshall-terv egyfajta megismétlődése lenne, ami egykor, a második világháború után Amerika felemelkedését szolgálta – és ebben Indonézia mellett Dél-Ázsia, valamint Oroszország is érdekelt lehet.
Mindent összegezve: miközben eddig különböző érvek hangzottak el arról, hogy a jelenlegi világrendet csak egy hatalmas háború tudná megváltoztatni, amire ma nincs sok esély, előfordulhat, hogy a világjárvány – és mellette a klímaváltozás – hamarosan egy ilyen jellegű háborúnak megfelelő változásokat hozhat magával – írja zárógondolataiban Bruno Maçães.
Hát bizony volt egyszer -csak úgy hip-hop, mert a kutya sem számított rá- hogy egy novemberi hajnalon a háborús Péterváron eldördült egy hajóágyú, aztán lett valami, amit később elneveztek Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak.Meg később lett a CCCP .Ami mára már nincs.Mára van a Kínai Népköztársaság, ami igaz korábban is volt, de mára már NEM AKÁRMI. Igaz nagyon régen volt olyan is, hogy Mennyei Birodalom, akkor amikor még Európában csak az Urbs volt meg a limeseken túl a barbárok,és azt sem tudták, hogy ama távoli ország létezik..Aztán tudták, aztán majdnem gyarmatosították is.Mára meg mintha ÚJRA fordulna a kocka.
Nem fordul semmi.
Ők lopják a technológiát nyugatról, és ezen a járvány semmit sem változtat.
A hegemónia pedig repülőgép-hordozókon alapszik, és a korona nem falta fel az amerikai flottát és nem növesztett egy újat Kínának.
Hát lopni az európaiak is tudtak.Mert a selyemhernyó petéit bambuszrúdban csempészték ki misszionáriusok, aztán lett mifelénk is selyem.Bizony LOPNI TUDNI KELL! Ha akarom, Világszép Helénát is „ellopta” Páris, rá is csesztek a trójaiak..
Jól van, érted a lényeget.
A „lopás” azaz másolás egyidejű az emberiséggel. Ez nem más, mint mások munkájának eltulajdonítása. Legálisan szabadalmat lehet venni, vagy licenszet.
Hát szerintem ez civilizált és művelt mai világunkra igaz. Ami példákat hoztam, azok korábbiak, .Az egyikről Homérosz firkált, a másikat meg olyan keresztény papok követték akit hitüket terjeszteni voltak azok között, akiket pogányoknak véltek.Meg azért ” ” jeleket is használtam.
Marco Polo nem volt pap. Egy velencei kalmár volt és azért utazta körbe a világot, hogy seftelésre alkalmas helyeket keressen. Szerencséjére akkor éppen Dzsingisz Kán (Temüdzsin) megszállása alatt volt Kína és ő engedte be Marco Polo-t. Ellopni sem kellett semmit, mert mindent odaadtak neki jószívvel. Fejedelmi ellátásban volt része, mint Dzsingisz Kán vendégének. Amúgy anno a tatárok rendes diplomáciai kapcsolatot tartottak a Vatikánnal is, követük volt itt Európában.
Én úgy tudom, a selyemhernyót nem ő hozta Európába,, de lehet, hogy tévedek.Egyébként Temüdzsin és népe MONGOL volt, csak mifelénk hívjuk „tatárjárásnak” az erre jártukat( Batu kán,a „MUHI GYŐZŐ” unokája volt Dzsingisz Kánnak). Ha lehet hinni a nyugaton készült filmecskéknek .M. P. Kubiláj Kán alatt járt arra felé,(aki már Dzsingisz lemenőként a Kínában uralkodó mongol eredetű dinasztia császára volt).
A kockanak mindenkeppen fordulnia kell! A ‘nyugat’ barhogyan is nezzuk, ellustult, ontelt lett, es fektelenul gogos. Az emberek meg azt hiszik el, amit eppen jobban csomagolnak, es a termeszetukhoz mindig is kozelebb allt a szocialista-liste-lusta allamforma, mint a kapitalizmus sokak szamara elerhetetlen szolgaltatasi rendszere, ami ketsegtelenul magas minosegu, de irracionalisan draga. A kapitalizmus azoknak jo, akik nem kozepszeruek, vmiben atlagon feluli kepessegekkel rendelkeznek, es kepesek elni a lehetosegekkel.
A technologiakat kina valoban lopja, es ha olyan jok lennenek, mint ahogyan azxt sokakkal elhitetik, akkor nyilvan erre nem lenne mar szuksege. DE! Ha egyszer vmit ellopott, akkor azt visoznt kepes igen magas hatekonysaggal tovabb-fejleszteni, es ebben bizony beerte a fejlett techcegeket, es ezt nem lehet figyelmen kivul hagyni.
Ha a nyugat nem valtoztat radikalisan, akkor ohatatlanul is beledol a sajat kardjaba, es kina ehhez asszisztal, meglehetoseg hatekony modon.
A haditechnologiank bizonyos teruleteken magasan fejlett, ez ketsegtelen, de egy haborout millo modon meg lehet vivni! Ha arrol van szo, hogy egy orszagot lerohanjunk, vagy megsemmisitsunk, ebben kivaloak vagyunk. De ez a technologia teljesen ervenytelen, ha egy orszagot meg akarunk szallni, mivel az amerikai katonak rendkivul fegyelmezetlenek, es a kondiciojuk is erosen kerdojeles, foleg, hogyha ezt pl a kinai katonakkal akarjuk osszevetni. Nem sztarolok senkit, de a kinaiakat vetek lebecsulni, mert igenis, van amiben felelmetesen jok! Es ha oszintek akarunk lenni, elkepeszto valtozxason mentek at, az elmult 20 ev alatt, az eletuk bermely teruletet is vesszuk figyelembe. Persze vannak lemaradasaik, de ettol meg az eredmenyeiket erdemes tisztelni.
Ha masra nem is jutnak, de a tovabbi megosztast elmelyithetik a szovetsegesek kozott. Az emerikaiak gyulolete, itt most beerni latszik, es ezt sem lenne erdemes kihagyni a szamitasokbol. A vilag gazdasaga rogyadozik, ’85 ota vadul eljuk fel a gyermekeink jovojet, es a hagyomanyos gazdasagi modellek rendre becsodolni latszanak. Magyaran a zene meg ugyan szol, de a bulinak reg vege. Elegendo egyetlen szikra, es robban-hat ez a merhetetlen eladosodasi folyamat, ami szinte mindenkit maga alat fog temetni.
Egy veges terben mozgunk, de ez minket kicsit sem tart vissza attol, hogy ugy eljunk es gondolkodjuk, mintha mar meghoditottuk volna az egesz vilagegyetemet, mintha a fak siman az egig nohetnenek, es a gazdasagosan kitermelheto javak meg mindig korlatlanul allnanak az emberiseg rendelkezesere. Ez nyilvanvaloan egy zsakutca, es a kiaiak ezt valoszinuleg jol tudjak, ezert is kebeleztek be jofoman mindent, es mindenkit, az elmult evtizedben pl az afrikai kontinensen, es meg sok mas helyen.
Zarszonak csak annyit, hogy vannak olyan teruletek, ahol a kinaiak borsot tudnanak torni az amik orra ala. Van olyan terulet, ahol partiban tudnanak lenni az amerikai hadsereggel, es egyszeruen keptelenek lennenk barmit is tenni az esetleges kinai agresszio ellen.
Gondold at, mi lenne, ha lerohannak pl Japant? Ez most persze kepetelen feltetelezes, de a ket orszagnak vannak a multban gyokerezo merges elszamolnivalojuk, ami barmikor a felszinre torhet. Ha a kinai kommunistak veszelyben fogjak erezni a hatalmukat, teljesen kiszamithatatlanna fognak valni, es barmire kepesek lehetnek. Attol meg, hogy a vegen mi maradunk felul, a pusztulas meg letre fog jonni. A kinai nep pont ugyanolyan befolyasolhato, mint barki mas a nepek kozul.
Tisztelettel és barátsággal, de szinte mindenben vitatkoznék:)
A nyugat lehet, hogy lusta és gőgös, de nem ismerek olyan mechanizmust a javak globális szétosztásában, mely egyes kontinensek vagy rasszok tulajdonságait tenné patikamérlegre és érdemeik szerint juttatna nekik. A fehér ember azért tudta kizsákmányolni a többi kontinensen élő egyéb fekete, sárga, és réz színű embereket, mert technológiája volt. Hajója és navigátori képessége, hogy odamenjen. Szervezeti és vezetési ismeretei, hogy megszervezze a hatékony kizsákmányolást, kirablást. Fegyvere, hogy letörje az ellenállást. Nincs igazság.
A háborúkban egyre kevésbé érdekes, hogy hány fekvőtámaszt tudsz. Drónokat vezetnek túlsúlyos kislányok, és lőnek ki jemeni törzsfőnököket és velük esetleg még 30 civilt járulékosként. Aztán mennek pszichológushoz. Nem kell erőnlét, nem kell hősiesség. Hátország kell, termelőkapacitás és technológia. Már a II VH-ban láttuk ezt. A németek fegyelmezettebb, jobban vezetett haderővel rendelkeztek. De gyártási kapacitással nem. Csak ezen úszott el a háború számukra.
A kapitalizmus pont hogy az átlagembernek is csodálatos. Láttuk egymás mellett a két Németországot. Ugyanolyan átlagemberek miként éltek az egyikben, miként a másikban. Én csodálkozom, ha valaki nem tud dönteni, melyikben élne szívesebben.
Nem értem mi ért véget ’85-ben.
Ez az Auróra mese felejtős!
Hát bizony manapság mifelénk nem illik nagy szeretettel emlékezni rá, ámbár vannak, akik teszik.Meg a várost, ahol lőtt sem Leningrádnak hívják már(Én csak abban jártam, Szentpéterváron nem)
Az Auróra nem lőtt és a Téli Palotát sem foglalták el, mert nyitva volt a kapuja. Az egész „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” egy színjáték volt, előre megrendezett koreográfiával.
Bizony, ami a filmet illeti így igaz.De Eizenstejn csinált effélét odesszai lépcsős jelenetekkel is, bár a filmeseknek is meg kell élni valamiből, ráadásul azért jobban, mint az ukrajnai parasztoknak mert azokra az éhenhalás volt jellemző.Igaz nem akkor, amikor a Téli Palota gazdát cserélt. Ámbár mifelénk meg illett ünnelpeni a NOSZF napját, igaz kisiskolásként nem értettem, hogy ha valami októberi, azt miért novemberben, de hát vannak máig megválaszolatlan kérdések sokfelé.is foglalták.
Ez is egy elég naiv cikk. Kína mindenképp előbbre ment volna, előbbre is megy. Ez független a koronavírustól. Kína gazdasági ereje a lényeg. Demokrácia? Ugyan már. A „demokratikus” országokban is fügefalevél ami eltakarja az érdekcsoportok harcát.