A londoni Imperial College legújabb tanulmánya szerint túlterhelődhet az egészségügyi rendszer és milliók halhatnak meg, amennyiben nem léptetünk életbe azonnal új intézkedéseket a katasztrófa elkerülésére.
Március 16-án több tucat szakértő tájékoztatta a brit és amerikai vezetőket egy koronavírussal kapcsolatos modell előrejelzéseiről, rámutatva: az élet folyását alapjaiban megváltoztató, új intézkedéseket magába foglaló járvány elleni küzdelem akár másfél évig is eltarthat — írja a The Jerusalem Post.
A sokkoló tanulmány úgy tűnik elérte, hogy Donald Trump amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is irányt változtasson, növelje a tesztelést és szigorítson a védekezést szolgáló rendeleteken.
Izraelben annak ellenére, hogy a vírusfenyegetést sokkal korábban vették komolyan, a megbetegedők száma átlépte az ötszáz főt. A kórházak nagyon korlátozott kapacitása mellett Izrael abszolút jogosan aggódik az Imperial College modellje miatt, ami azonban nem csak a zsidó államot, hanem az egész Közel-Keletet érinti. Jordánia katonai zárlatot léptetett életbe az utakon, az Öböl-menti országok leállították a légiközlekedést, iraki Kurdisztán pedig kijárási tilalmat rendelt el.
Izrael igyekszik a modell javaslatai szerint eljárni, remélve, hogy enyhítheti a kórházak túlterheltségének és a halálesetek megugrásának esélyét abban az esetben, ha a vírus túl gyorsan terjedne az országban.
A jelentés lényegében arra mutat rá, hogy a kormányok nem igazán a háborút akarják megnyerni a láthatatlan ellenséggel szemben, inkább megpróbálják fékezni, és igyekeznek megakadályozni, hogy a kórházak összeomlása estén hatalmas társadalmi lázadás törjön ki, többek között azzal, hogy
nem tudatják velük, előreláthatólag meddig kell elzárkózniuk, meddig is fog tartani a válsághelyzet.
Mindennek fényében irreálisnak tűnnek az élet közeljövőben bekövetkező normalizálódásáról, és a gazdaság feltámadásáról szóló optimista előrejelzések. Ha a repterek egy évre bezárnak, és az utazást is korlátozzák hasonló időtartamra, napi életvitelünk nagyjából visszavetődik a 18. századba.
Azonban továbbra is rengeteg az ismeretlen a képletben.
A tesztelés kimutatja, ki fertőződött meg, de képtelenség elég gyorsan tesztelni ahhoz, hogy megállítható legyen a vírus terjedése, vagy legalább beazonosíthatóak legyenek a gócpontok.
Ironikus módon a vírus bizonyos értelemben inkább fenyegeti a fejlett országokat, mint a gyenge vagy nem létező egészségügyi rendszerekkel rendelkező országokat. Mindennek az az oka, hogy a gazdagabb országok hajlamosabbak az összeomlásra, ha az élet folyása megváltozik, és az emberek elvárnak egy bizonyos szintű ellátást.
A rossz állami struktúrákkal küzdő szegényebb országoknak már eddig is olyan egészségügyi krízisekkel kellett megbirkózniuk, mint a malária, vagy az éhezés, így jobban fel vannak készülve egy újabb válsághelyzetre is.
Izrael kormánya kifejezetten aggódik a vírusfenyegetés miatt, mert érzékeli, hogy már kényes helyzetben van, nem csak a közel-keleti biztonsági kihívások miatt, hanem az érzékeny társadalmi egyensúly miatt is, ami már így is egy pattanásig feszült demokrácia alapját képezi.
A zsidó állam egyszerűen nem engedheti meg magának azt, hogy Olaszország halálozási rátájáig eljusson, viszont a Kína által használt eszközöket sem vetheti be ez ellen. Ehelyett a vírus elleni küzdelmet nemzetbiztonsági kérdéssé teszi egy olyan országban, ahol a hadsereghez hasonló intézményeknek nagy presztízsük van.
A demokráciák népei eredményeket követelnek, azonban az Imperial College tanulmánya szerint ezekre még hónapokat kell várni.
A kormányok általában a gyors megoldásokat részesítik előnyben, ezért is kerül szóba annyi helyen a teljes bezárkózás. A jelentés szerint azonban a beavatkozásnak négy ezt megelőző eleme van: szociális távolságtartás, eseti elszigetelés, házi karantén és iskolabezárások, amik a legnagyobb hatást fejthetik ki az emberek munkáját ellehetetlenítő teljes zár előtt.
A tanulmány és a kormányzati politikai döntések végső célja most a rendszer túlterhelésének megakadályozása. A kérdés az, hogy melyik rendszer fog előbb megtörni: az orvosi, a gazdasági vagy a kormányzati és biztonsági?