Elektrosokkal kínozhatott anarchista fiatalokat az orosz titkosszolgálat

Megdöbbentően szigorú ítéletet hozott a bíróság hét orosz antifasiszta, illetve anarchista fiatal ellen. Terrorizmus vádjával hattól tizennyolc évig terjedő szigorított büntetőtáborra ítélték őket gyaníthatóan azért, mert politikailag aktívak voltak. Négyen közülük azt állítják, hogy az FSZB kínzással csikarta ki belőlük a vallomást.

„Tartsatok ki, veletek vagyunk!” – ezt kiáltotta egy maroknyi tüntető annak a hét fiatalnak, akiket a hét elején ítéltek el Penzában, Moszkvától 630 km-re délkeletre belföldi terrorizmus vádjával. A fővádlott, Dmitrij Pcselincev azt kiáltotta vissza: „Nem, mi vagyunk tiveletek!”

A volgai városban 2017 őszén vették őrizetbe Jegor Zorint, a Penzai Állami Egyetem hallgatóját. Mint kiderült, Zorin vádalkut kötött a hatóságokkal, így házi őrizetbe helyezték. Már a második napon „bizonyítékokkal” szolgált csoporttársa, Ilja Sakurszkij, egy helyi antifasiszta és környezetvédő aktivista ellen. Sakurkszij erről mit sem tudván barátja keresésére indult. Éppen szállt volna le a buszról, amikor a hatóságok elfogták.

A nyomozók jól célzott ütései a lábára, veséjére és tarkójára megtették a hatásukat: Sakurszkij megadta a mobiltelefonja jelszavát. Sakurszkijnál házkutatást tartottak. Állítólag találtak nála egy pisztolyt és házilag készített robbanószereket. Sakurszkij azt állítja, hogy semmi nem az övé.

Ugyanezen a napon őrizetbe vették Vaszilij Kukszovot, egy garázszenekar énekesét. Az ő kocsijában is találtak egy pisztolyt.

Néhány nappal később fogták el Dmitrij Pcselincevet. A 27 éves lövészeti oktató lakásán legálisan vásárolt vadászpuskákat és pisztolyokat találtak más fegyverekkel és airsoft munícióval együtt. A kocsijában pedig állítólag volt két kézigránát.

Hattól tizennyolc évig terjedő szigorított büntetőtáborra ítélték őket

Pcselincev és Sakurszkij arról számoltak be, hogy megkínozták őket. A testük több pontjába áramot vezettek, még a nemi szerveikbe is. Pcselincev elmondása alapján fejjel lefelé lógatták, nyugtatót is adtak neki.

„Levették az alsóneműmet. Fejjel lefelé feküdtem. A vezetékeket a nemi szerveimhez kapcsolták. Kiabálni kezdtem és könyörögtem nekik, hogy hagyják abba. Azt mondták: te vagy a vezér. Erre én, hogy véget vessek a kínzásnak, azt mondtam: én vagyok a vezér” – juttatta el az üzenetét Pcselincev a MediaZona független portálnak.

Pcselincev összetörte a wc-tartályt és a darabjaival összevagdosta magát, hogy valahogy véget vessen az ügynek. Később ugyancsak erőszakkal arra kényszerítették, hogy vonja vissza a kínzásokról adott nyilatkozatát.

Andrej Csernov autószerelőt már 2017 novemberében vették őrizetbe a műhelyben, a kollégái szeme láttára. A többiekhez hasonlóan napokig nem adtak hírt róla a családtagjainak. Az édesanyja elmondása szerint borotvapengét rejtettek el nála a nyomozók azért, hogy külön cellába dughassák.

Ilja Szaginbajev ismert politikai aktivistát Szentpéterváron vették őrizetbe. A lakásán állítólag alumíniumport és időzítőt találtak. Bevallotta, hogy robbanószerkezetet akart készíteni. Az édesanyja azt mondta: a fia súlyos krónikus betegségben szenved, de a biztonsági szolgálatok nem adják neki oda a gyógyszerét, sőt őt is megkínozták.

Viktor Filinkov számítógépes programozót, aki egyébként kazah állampolgár, már 2018. januárjában kapcsolták le a szentpétervári Pulkovo repülőtéren, amikor éppen Kijevbe indult volna a feleségéhez Minszk érintésével. Őt is áramütésekkel kínozták. A tarkójába, a hátába, a nemi szerveibe vezettek áramot. Az ő lakását is átkutatták, később pedig az FSZB arra kényszerítette, hogy tanulja meg az előre elkészített vallomást. Saját hazája képviselőit nem engedték oda hozzá.

Még ugyanabban a hónapban tartóztatták le Igor Siskin szentpétervári antifasiszta aktivistát. A bírósági per idejére a biztonságiak letakarták a fejét. Emberi jogi aktivisták azonban látták a zúzódásokat a szeme környékén és az égési sérüléseket, amelyek az áramütések következtében keletkeztek.

Megfigyelt orosz ellenzék: kémkamera a hálószobában

Hozzászoktak, hogy az utcán figyelik őket. Az viszont, hogy kamerát helyeznek el egy hálószobában, sokakat megdöbbentett. Eperjesi Ildikó írása.

Szentpéterváron több baloldali aktivista lakásán is házkutatást tartottak. Egyikük, Ilja Kapusztyin elmenekült és Finnországban kért politikai menedékjogot.

2018 január végén vették őrizetbe az utolsó gyanúsítottat. Julij Bojarsinov szentpétervári ipari alpinista anarchista újságokat olvasott, fesztiválokat szervezett, ahol ingyen osztott ételt és ruhákat. 40 deka fekete puskaport találtak nála, amelyet tűzijátékokhoz használnak.

Pcselincev az ügyvédjének azt írta, hogy a folyosón belebotlott Szaginbajevbe, akit szemmel láthatóan megvertek. A férfi bocsánatot kért tőle, amiért vallott a többiek ellen.

Egyedül Kukszov nem vallott be semmit. Pcselincev és Sakurszkij is azt mondta később, hogy csak a kínzások hatására vallottak saját maguk ellen. Csernov pedig teljesen vissza is vonta a vallomását.

A kínzást irányító FSZB-tiszt egyébként díszoklevelet kapott „különleges szolgálataiért” a szentpétervári parlamenttől.

A hét elején hirdettek ítéletet a penzai anarchisták ellen. Az volt a vád ellenük, hogy Szety (Hálózat) néven „terrorszervezetet” hoztak létre és merényletekre készültek a 2018-as oroszországi elnökválasztás, illetve futball-világbajnokság ellen. A bíróság azonban részletekkel nem szolgált az állítólagos tervezett támadásokkal kapcsolatban. Annyit tudni még, hogy a fiatalok „anarchista államot” akartak létrehozni, ami finoman fogalmazva oximoron.

A vádak szerint 2014-től léteznek a Szety penzai, moszkvai és szentpétervári sejtjei, de állítólag Fehéroroszországban is van egy csoportjuk. Minden tagnak megvolt a maga szerepe. Volt köztük kommunikációs szakember, utász és ideológiai „tisztviselő” is. Internetes üzenetküldőn értekeztek, de személyesen is találkoztak Moszkvában, illetve a Leningrádi területen rendezett konferenciákon. Fontos szál volt az ügyben az állítólagos „ukrán kapcsolat” is.

Putyin végképp két vállra fekteti a demokráciát?

A jövő évi parlamenti választások előtt Putyin szinte örök időkre bebetonozhatja a hatalmát. Eperjesi Ildikó elemzése.

Sakurszkij ügyvédje, Mihail Grigorjan a BBC-nek azt mondta, hogy a KGB utódszerve, az orosz Szövegségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nyilvánvalóan el akarja titkolni az ügyet. Ennek érdekében a penzai vádlottak ügyvédjeinek titoktartási kötelezettséget kellett aláírniuk. Grigorjan viszont nem írt alá, tőle lehet tudni, milyen lábakon áll a vád a fiatalok ellen.

Felvételek készültek ugyanis arról, hogy együtt airsoftoztak, és Molotov-koktélok dobálását is gyakorolták. A beszélgetéseiket is rögzítették, és van egy szabálykönyv is, amelyben azt fektették le, hogy ki lehet tagja a csoportnak.

Pcselincev kapta a legsúlyosabb büntetést a katonai bíróságon. 18 év szigorírott büntetőtáborra ítélték. A többiek hattól 16 évig terjedő büntetőtábort kaptak. Emellett elkobozták a náluk talált fegyvereket, lövészeti tankönyveket, Karl Marx A tőke című kötetét, és több anarchista kiadványt.

A fiatalok elismerték, hogy kapcsolatot tartottak fenn egymással – bár nem mindenki – azon az alapon, hogy hasonló a zenei ízlésük, mindannyian antifasiszta, baloldali politikai elveket vallanak, és hétvégente együtt airsoftoztak.

Grigorjan szerint egyébként 2016-ban váratlanul új arcok bukkantak fel közöttük, akik arra tanították őket, hogyan kell profin késsel harcolni és Molotov-koktélt dobni.

A jogvédők és az ügyvédek szerint a Szety egyszerűen nem is létezik. A fiatalok is tagadják, hogy bármilyen szervezetet alkottak volna. Szerintük az állítólagos bizonyítékokat egyszerűen meghamisították az orosz hatóságok, amelyek viszont azt állítják, hogy az airsoftos hétvégéken treníroztak a fiatalok a támadásokra.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet a terrorvádakat az orosz biztonsági szolgálatok „koholmányának” nevezte, amelyek csak el akarták hallgattatni ezeket az aktivistákat.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető mikroblogján „borzalmasnak” nevezte a büntetéseket, a Szety csopotot pedig „kitalált terrorszervezetnek” nyilvánította.

Vlagyimir Putyin szóvivője közölte: az elnök tud az ügyről, és arra utasította a hatóságokat, hogy „a törvény alapján járjanak el”, de nem szándékozik közbeavatkozni.

Az anarchista szervezetek világszerte beszámoltak az ügyről, így a világ több városában voltak szolidaritási akciók az elítéltek támogatására. Cseljabinszkban ismeretlenek egy plakátot tettek ki az FSZB helyi irodája elé, ezután az orosz hatóságok helyi aktivistákat kínoztak meg, illetve helyeztek nyomás alá. Az ügyben felvonultatott tanúk egyébként arról számoltak be, hogy szinte vádlottakként kezelték őket a hatóságok.

Házkutatások voltak egyébként az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben egyoldalúan elcsatolt Krím-félszigeten is baloldali aktivistáknál, akiket meg is vertek.

Húsz év Putyin: a hatalommegtartás elve

Az oroszok stabilitás és birodalmi erő után vágytak, amit az új elnök kiválóan megérzett, és igyekezett is megteremteni. Eperjesi Ildikó elemzése.