Az afrikai ország lenne a harmadik állam, aki ilyen módon is kiáll Izrael történelmi, Jeruzsálemhez fűződő jogai mellett. Netanjahu ugandai látogatása során a nagykövetség ügye mellett a szudáni normalizációról is tárgyalt.
Az Egyesült Államok és Guatemala után Uganda is fontolgatja, Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét — jelentette be hétfőn az Ugandába látogató izraeli miniszterelnök — írja az Arutz7.
A tervek szerint Izrael Uganda fővárosában, Kampalában nyitna követséget, cserébe Jeruzsálemben pedig az afrikaiak nyitnának kirendeltséget létesíteni. Netanjahu a napokban Ugandába utazott, hogy tárgyaljon a kérdésről Yoweri Museveni államfővel.
Az izraeli miniszterelnöki iroda megerősítette, hogy útja során a miniszterelnök Sudán vezetőjével Abdel Fattah al- Burhannal is találkozott, és megegyeztek, elindítják országaik között a normalizációs folyamatot. Izrael és Szudán között jelenleg nincsen hivatalos diplomáciai kapcsolat.
Netanjahu mégis hiszi, hogy az ország egy új, pozitív irányban halad, és vezetője az elszigeteltségből a modernizáció felé vezeti azt.
Az ugandai Entebbe neve sokak számára ismerősen csenghet, itt történt ugyanis, hogy Joni Netanjahu, a jelenlegi izraeli miniszterelnök testvére 1976-ban mentőakciót vezetett le az entebbeinemzetközi repülőtérre eltérített Air France 139-es utasszállító járat izraeli, zsidó túszainak kiszabadításáért. Izraeli részről egyedüliként vesztette életét, miután egy ugandai katona lesből lelőtte. A „Villámcsapás” névre hallgató hadműveletet tiszteletére utólag Jonatan hadműveletre nevezték át.
A Neokohn is beszámolt róla tavaly februárban, hogy Benjamin Netanjahu egy ideje már készült politikai és gazdasági nyitásra Afrika felé. Úgy tűnik elérkezett a megfelelő pillanat.
Mint azt megírtuk, Izraelnek jelenleg 56 országgal vannak diplomáciai kapcsolatai, tíz államban van nagykövetségük, és tucatnyi más országgal keresik a hivatalos kapcsolatok felvételének lehetőségét.
„Négyszer jártam Afrikában az elmúlt két évben, ez elég beszédes. (…) Hatalmas változás van abban, hogy ki miképp tekint Izraelre manapság”
– fogalmazott az izraeli miniszterelnök az ugandai, ötödik afrikai útja előtt, még tavaly amerikai és izraeli gazdasági szereplőkkel folytatott megbeszélésen, akiket tájékoztatott az „afrikai nyitás” javaslatáról.
Mint ismert, amióta Donald Trump 2017-ben a világ politikusai közül elsőként ismerte el Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosának, különös jelentőséget kapott, hogy ki és miként viszonyul a város történelmi-politikai státuszához.
Mindez az amerikaiak múlt héten ismertetett béketervével kapcsolatban különösen is aktuális. Eddig mindössze egy ország követte az Egyesült Államok példáját, igaz, kisebb diplomáciai kirendeltségek — például kereskedelmi kirendeltség vagy kulturális intézet — formájában több más állam is igyekezett jelezni miként viszonyul Trump sok éves hagyományokkal szakító, Izrael-barát tettéhez.
Magyarország például tavaly tavasszal nyitotta meg külgazdasági képviseletét Jeruzsálemben.
