Iráni újságírónő üzenete: ne dőljetek be az iráni propagandának!

„Ne dőljön be senki az iráni propagandának arról, hogy gyászolták volna Szulejmáni tábornokot” – üzeni Masih Alinejad, az ismert iráni újságírónő a The Washington Post hasábjain.

A cikk szerint a főáramú liberális média azt állította, hogy az irániak „egységesen” álltak az Egyesült Államokkal szemben Szulejmáni halálát követően, azonban az újságírónő és aktivista szerint tévedtek.

Az iráni hidzsáb (fejkendő) ellenes nőmozgalom alapítójaként is ismert Alinejad azzal kezdi cikkét, hogy felidézi: Szulejmáni tábornok irániakat mészároltatott le, akik a rezsim ellen tiltakoztak.

„A Reuters szerint több mint 1500 embert öltek meg a biztonsági erők, beleértve Szulejmáni Forradalmi Gárdáját, és legalább hétezer embert letartóztattak. Az internetet lezárták öt napra. Teherán még nem adta ki hivatalos adatait, így lehetséges, hogy a halottak száma még nagyobb”.

A meggyilkoltak családjainak fizetnie kellett, hogy visszakapják a testeket, és nem tarthattak nyilvános temetéseket. Egyes temetéseket a katonaság zavart meg, nyilván mert túl nagy tömeg verődött össze.

„Egyes irániak ahhoz hasonlítják Szulejmáni temetését, amikor Reinhard Heydrich náci vezetőt, a »prágai mészárost« temették el”.

Az újságírónő több ezer üzenetet, hangüzenetet és videót kapott számos iráni városból, amelyben örültek Szulejmáni halálának. A hétköznapi irániak arról is írtak, hogy nyomást gyakoroltak rájuk: vegyenek részt a gyászoló meneteken.

Fotó: Freedom House.

Azok az irániak, akiknek szeretteit ölte meg Szulejmáni, videókat küldtek Alinejadnak arról, hogy táncolnak, vagy tortát esznek.

Alinejad szerint a nyugati fősodratú média nem szólaltatta meg Szulejmáni kritikusait, és helyette az iszlamista rezsim üzenetét ismételgette.

„Sok iráni gondolja, hogy Szulejmáni háborús bűnös volt, de a nyugati újságírók ritkán keresik meg az ilyen egyéneket.

Ironikus módon a nyugati média szkeptikusabb az effajta, állami szervezésű eseményekkel, ha Oroszországról vagy Észak-Koreáról van szó, de valamiért feladja kritikus elveit, amikor az Iráni Iszlám Köztársaságról kellene írnia.

Noha igaz, hogy a nyugati újságírók nehéz körülményekkel néznek szembe, amikor az igazat kell írniuk Iránról, de ez nem menti fel őket amiatt, hogy sokszor naivan hisznek az események hivatalos verzióinak”

— írja cikkében az iráni újságírónő.

Kendőbe burkolt női jogok

A nyugati feminista mozgalmak jó része, ahelyett, hogy kiállna a közel-keleti nők jogai mellett, indirekt módon támogatja a politikai iszlámot. Hajdú Tímea írása.

Közben az iszlám köztársaság külügyminisztere azzal fenyegetőzött: országa „arányos választ” fog adni arra, hogy az Egyesült Államok meggyilkolta Kászim Szulejmánit, a Forradalmi Gárda elitegységét vezető tábornokot.

Mohamed Dzsavád Zaríf a CNN hírtelevíziónak adott interjújában „állami terrorizmusnak” nevezte a múlt heti, Irakban végrehajtott amerikai légicsapásokat, amelyekben többek között Szulejmáni is életét vesztette.

„Mi nem cselekszünk törvénytelenül, mint Donald Trump” – fogalmazott a tárcavezető az amerikai elnök vasárnapi bejelentésére emlékeztetve, miszerint az Egyesült Államok „talán aránytalan mértékben” fog visszavágni, és kulturális helyszíneket is bombázni fog, amennyiben Irán megtorolja Szulejmáni likvidálását.

Zaríf kijelentette: Trump ezzel tanúbizonyságot tett arról, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, és kész „háborús bűncselekményeket” is elkövetni.

„Az amerikai elnöknek fel kell ismernie, hogy hamis információkkal látták el, fel kell ébrednie, bocsánatot kell kérnie, és változtatnia kell az irányvonalán” – mondta.

Trump és a Pentagon vitája: bombázzanak-e iráni kulturális célpontokat?

Mark Esper védelmi miniszter szerint a fegyveres konfliktusba nem fér bele kulturális jelentőségű helyszínek bombázása.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.