Sírgyalázás – kiket zavartak a zsidó temetők Szlovákiában?

A szélsőjobb politikai térnyerésétől és újabb temetőgyalázástól tartanak szlovákiai zsidók, akik állítják: inkább az általános politikai frusztráció, mintsem a növekvő antiszemitizmus lehet az elmúlt napok sírkert-vandalizmusának hátterében.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, tavaly év végén alig 168 óra alatt két szlovákiai zsidó temetőben mintegy 80 sírt rongáltak meg az alig 3000 zsidó otthonául szolgáló északi szomszédunknál.

Bár a világ és benne a magyar zsidóság számára is nyilván sokkolóbb volt a hanuka ünnepét beárnyékoló, amerikai erőszakos antiszemita támadássorozatról érkező híradás, nem mehetünk el amellett a tény mellett sem, hogy a szlovákiai esetek igencsak szokatlanok. Vagy legalább is elsőre annak tűnnek.

Amennyiben az okokat próbáljuk taglalni, felettébb összetett kép rajzolódik ki, és nem alaptalan azoknak a véleménye, akik szerint a bűncselekmények a februári parlamenti választásokkal vannak összefüggésben.

Újabb zsidó temetőt rongáltak meg Szlovákiában

Húsznál is több sírkövet találtak megrongálva a rajeci zsidó temetőben.

A Neokohn pozsonyi és komáromi zsidó szervezetek — szlovák és magyar ajkú — prominenseinél próbálkozott a kérdésekre válaszokat találni.

„Bár elsőre nekem is érthetetlennek tűntek az egymást követő sírgyalázások, hosszas töprengés után egy magyarázatot találtam az esetekre. Ez pedig szorosan összefügg a jelenlegi populista politikai légkörrel”

— fogalmazott lapunknak a Komáromi Zsidó Hitközség alelnöke.

Novák Tamás úgy vélte, hogy „bár az online antiszemitizmus világtrendjét érti”, Szlovákiában még sincs olyan fenyegető és életveszélyes antiszemitizmus, mint például több nyugati országban is. „Itt nem kell rendőröknek őrizni a temetőket mint Franciaországban” – tette hozzá.

Novák szerint évek óta tapasztalható egyfajta demokratikus keretrendszeren belüli, vagyis következményekkel és felelősséggel járó „zsidózás”, amely után például egy uszító szöveget megjelentető lapkiadó pénzbüntetést fizetett, vagy egy radikális országgyűlési képviselőnek felfüggesztették a mandátumát.

Fotó: Neokohn

„Csak arra tudok gondolni, hogy a két mostani incidens mögött olyan emberek lehettek, akik felültek egy régimódi propagandának, amely szerint a zsidók – akiknek a 95 százalékát a háborúban sikeresen deportálták  – minden rossz okozói.

És mivel gyakorlatilag nem lehet velük találkozni sehol, az egyetlen kontaktus az ő 150-200 évvel korábban élt rokonaiknak a sírköve lehet.”

— mondta Novák, aki a hanuka első napján történt második, rajeci vandalizmus kapcsán azt hiányolta leginkább, hogy a keresztény egyházak nem adtak ki egy elítélő nyilatkozatot sem. Azt azonban hozzátette, hogy felemelőnek érzi, ahogy közösségi kezdeményezésre már közel 200 ezer forintnyi adakozás gyűlt össze a námesztói sírkert rendbetételéért.

„Nem gondolom, hogy Szlovákiában olyan növekvő antiszemitizmus lenne, mint Európa más országaiban. Itt van állami holokausztnap, oktatják a történelmet az iskolákban, sőt, az utóbbi időkben egyre több zsinagóga-felújításról is lehetett hallani”

— tette hozzá a komáromi alelnök, aki szerint azonban elgondolkodtató, hogy a közelgő választások előtt

ma egy olyan párt élvezi a 30 év alatti fiatalok mintegy 20 százalékos támogatottságát, amelyiknek a vezetője és a párt eszmeisége a Jobbik 10-15 évvel ezelőtti rasszista, agresszív narratíváját idézi. Olyanok, mint ma a magyar Mi Hazánk mozgalom.

A Mi Szlovákiánk Néppártból (LSNS) alig 10 év alatt mára az egyik legnépszerűbb parlamenti párt lett. 2016-ban jutottak be először a törvényhozásba, akkor az ötödik legtöbb szavazatot kapták, valamivel több mint 8 százalékot. Marian Kotleba, az egykori számitástechnikai gimnáziumi tanárból lett pártvezető azóta élesen migránsellenes retorikájának is köszönhetően csak fokozta népszerűségét.

A radikális mozgalom vezetője évekkel ezelőtt elsőként azzal robbant be a köztudatba, hogy a második világháborús fasiszta bábkormány vezetőjéről, a háborús bűnösként kivégzett Jozef Tisóról hősként emlékezett militarista rendezvényein, amelyen gyakran cigányellenes uszításoknak is teret adtak.

Marian Kotleba. Fotó: The Times of Israel

Marian Kotlebát eddigi politikai karrierjének csúcsaként — és mindez idáig a legnagyobb sokkot okozva ellenfeleinek — 2013-ban a besztercebányai (Banska Bystrica) régió kormányzójává választották. Igaz 2017-ben nem tudta megtartani pozícióját, ám a vereség dacára tavaly már az elnökválasztáson is indult. Végül csaknem negyedmillió szavazatot begyűjtve, a liberális színekben győzedelmeskedő politikai outsider, Zuzana Čaputová mögött a negyedik lett.

Azt, hogy ma pontosan milyen támogatottságot élvez szélsőjobboldali pártja, egy furcsa törvény miatt nem lehet pontosan meghatározni.

Szlovákiában ugyanis – Európában egyedülálló módon – Honduras, Kamerun és Tunézia példáját követve (!) megtiltották a közvélemény-kutatóknak, hogy 50 nappal a választások előtt adataikkal úgymond befolyásolják a választókat.

Egyáltalán nincs kizárva tehát, hogy februárban ez a párt ismét sokkolja majd a világot, és benne a zsidó közösséget is. Az biztos, hogy a temetőgyalázások miatt most a Neokohn által megkérdezettek úgy vélik, a zsidó temetőkben rombolók magatartására nagy hatással lehet majd a választások kimenetele. Nem mintha nem egy régóta zajló eseménysorozatról lenne szó.

Szlovákiában évtizedek óta megszentségtelenítésnek vannak kitéve a zsidó temetők. A mintegy 850 temetőből mázsaszámra lophattak el sírköveket 1945 óta. 

Peter Werner, a B’nai B’rith zsidó szervezet elnöke, aki a pozsonyi zsidó hitközség tagjaként évek óta foglalkozik az ország zsidó temetőinek feltérképezésével, úgy véli, hogy most mindössze annyi történt: a két meggyalázott temetőt az elmúlt években tisztességes munkával, önszorgalomból felújító civilek most egységes és éles hangon fordultak a nyilvánossághoz.

„Azt eddig is tudtuk, hogy a többnyire elhagyatott temetők sírköveit építkezéseken hasznosítják újra. Most viszont egyértelmű antiszemita indíttatásról lehetett szó. Ebben pedig igenis nagy szerepe van Kotleba szellemiségének és fertőző antiszemitizmusának”

— fogalmazott lapunknak Werner, aki osztja Novák azon vélekedését, hogy csalódást keltően alacsony volt a szolidaritását kifejező politikusok és közszereplők száma.

„Attól tartok, ez a zsidógyűlölettől szított vandalizmus a jövőben meg fog ismétlődni. Különösen akkor, ha ez a szélsőséges párt jól fog szerepelni a februári választásokon”

— tette hozzá Werner, aki szerint a Szlovák Köztársaság 1993-as létrejötte óta akadtak ugyan neonáci stílusú, rasszista és antiszemita politikai formációk, azonban ennyire populáris státuszba még egyikük sem jutott, mint Kotleba szervezete.

Werner nem kívánt mélyebb elemzésbe bocsátkozni a februári voksolással kapcsolatban, azt azonban elismerte, az utóbbi pár évben fokozódott a bizonytalanság a választók körében.

Novák Tamás és Peter Werner. Fotó: Nagy Beáta

Jelenleg kiszámíthatatlannak tűnnek az erőviszonyok az utóbbi évtizedet meghatározó baloldali párt, a Smer és a fej-fej mellett feljövőben lévő szélsőjobboldaIi, illetve liberális erők között.

Ennek egyik fő oka egy közelmúltbeli, nagy nemzetközi visszhangot kiváltó tragédiához köthető. Két évvel ezelőtt Ján Kuciak oknymozó újságíró és menyasszonyának meggyilkolása olyan belpolitikai frusztrációt váltott ki, amelynek hatását a mai napig érezni. A bűncselekmény közfelháborodást váltott ki egész Szlovákiában, példátlan tüntetéssorozathoz, és olyan politikai válsághoz vezetett, amely az akkori kormány több tagjának távozásához és Robert Fico kormányfő lemondásához vezetett.

Mind Novák Tamás, mind pedig Peter Werner egy dologban egyetért: nagyon várják és bíznak a rendőrség vizsgálatában. Szlovák törvények szerint akár 2-től 5 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható abban az esetben, ha a rendőrség megtalálja a tetteseket, és az elkövetők ellen bizonyítékokkal is tudnak élni.

Mert a füstnek nincs sírköve – Emléktábla avatás Bátorkeszin

Mintegy 100 zsidó emléke előtt tisztelegtek azzal az emléktábla avatással, amelyet a szlovákiai Bátorkeszin rendeztek vasárnap.