Az amerikai külügyminiszter nagy vihart kavart nyilatkozatára válaszul az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte: változatlanul törvénytelennek tekintik az izraeli településpolitikát a „megszállt palesztin területeken”.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: az unió álláspontja „világos és változatlan” a „megszállt palesztin területekkel” kapcsolatos izraeli településpolitikáról.
Az amerikai külügyminiszter hétfői nyilatkozatára reagálva Federica Mogherini hangsúlyozta: a nemzetközi jog alapján bármifajta telepes tevékenység illegális, árt a kétállami megoldásnak és a tartós béke megteremtésének, ahogy azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2334-es határozata is megfogalmazza. (A 2334-es határozat szerint az izraeli telepépítésnek „nincs jogi alapja, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot”.)
„Az EU ezért felszólítja Izraelt, hogy fejezze be minden telepes-tevékenységét, összhangban megszálló hatalomkénti kötelezettségeivel” – hangoztatta Mogherini.
Az uniós politikus nyilatkozatában arról is szól, hogy az EU továbbra is segítené a kétállami megoldás előremozdítását, ami szerinte az egyetlen realista és járható út mindkét fél legitim törekvéseinek teljesítéséhez.
Az Európai Bíróság épp egy hete tette közzé állásfoglalását, amely szerint megkülönböztető jelzéssel, „Izraeli településen készült” címkével kell ellátni azokat a termékeket, amelyek Júdea és Szamária, a Golán-fennsík vagy Kelet-Jeruzsálem területéről származnak.
Mint arról beszámoltunk, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn közölte, hogy Washington nem tekinti a nemzetközi joggal ellentétesnek a júdeai és szamáriai (ciszjordániai) zsidó telepeket.
“Miután alaposan áttanulmányozta a jogi vita mindkét oldalát, a kormány arra jutott, hogy Reagan elnökkel ért egyet az ügyben. Izraeli polgári települések létesítése a Nyugati Parton önmagában nem összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal”
— jelentette be Pompeo.
Az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: Ciszjordánia leendő státuszával nem kíván foglalkozni, az az izraeli-palesztin béketárgyalások témája, és a kérdést a két tárgyaló félnek kell megoldania. Úgy fogalmazott: a nemzetközi jog egyébként önmagában nem fog békét teremteni.
Pompeo sietett leszögezni, hogy természetesen továbbra is lehetnek olyan specifikus települések, amik specifikus jogi kérdéseket vetnek fel a jövőben, azonban ezen esetek elbírálása teljességgel az izraeli jogrendszer kompetenciája.
Izraelben nem „megszállt”, hanem hivatalosan „vitatott státusú” területeknek tekintik Júdeát és Szamáriát, hiszen a nemzetközi jog okkupáltnak csak a más szuverén államtól elfoglalt területet tekinti. Itt viszont semmi ilyesmi nem történt. Ahogy publicistánk megfogalmazta, „Izrael Ciszjordániába és Gázába nem hódítóként érkezett, hanem azokat a rátámadó arab államok veszítették el.
Ezeken a területeken soha nem létezett szuverén arab állam, azokat az arab megszállók mindenféle nemzetközi felhatalmazás nélkül foglalták el 1948-49-ben. Bár minden eszköz rendelkezésükre állt, 1967-ig eszük ágában sem volt bármiféle szuverenitást létrehozni a megszállt területeken, azokat csak előretolt állásnak tekintették Izrael teljesen leigázásához.
A palesztin nép, és a palesztin állam ötlete csak azután merült fel, hogy kénytelenek voltak szembenézni a ténnyel, hogy képtelenek megsemmisíteni a zsidó államot.”
| Netanjahu megköszönte Trumpnak
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon megköszönte Donald Trump amerikai elnöknek, hogy az Egyesült Államok immár nem tekinti jogszerűtlennek a zsidó telepek építését a palesztin igazgatású Ciszjordániában – jelentette az izraeli média kedden. A Trumppal folytatott telefonbeszélgetésben Netanjahu azt mondta, hogy a lépés „történelmi igazságtalanságot javított ki”, miután Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn, egy sajtótájékoztatón ismertette az amerikai kormány új álláspontját. „Valakinek ki kellett mondania az igazságot, és Trump elnök ezt megtette, amiként a Golán-fennsíkkal és az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésével is megtette”- írta Netanjahu Twitter-üzenetében. (MTI) |
Izrael számtalan alkalommal hívta fel a figyelmet arra, hogy kész lenne tárgyalni a területek státusáról. „Izrael ténylegesen visszaadta az 1967-es háború során elfoglalt területek legtöbbjét, majd közvetlenül a háború után felajánlotta, hogy akár az összes területet visszaadja – a békéért és a kapcsolatok normalizálásáért cserében. Az ajánlatot azonban a palesztinok elutasították.
Az 1978-as Camp David-i megállapodások eredményeképp – mikor is Egyiptom elismerte Izrael állam létjogát, és egyidejűleg a kapcsolatok is normalizálódtak a két ország között – Izrael visszaadta a Sínai sivatagot, amely az ország területének mintegy háromszorosa, valamint ugyancsak visszaadta az 1967-es háború során elfoglalt területek 91 %-át is.”
