Az amerikai külügyminiszter megvédte a Trump-adminisztráció észak-szíriai csapatkivonásra vonatkozó döntését, de azért hozzátette: bár „a békét preferálják”, akár katonai akcióra is készek a török erők ellen.
Mike Pompeo-t a CNBC amerikai csatorna kérdezte hétfőn arról, mennyire összeegyeztethető a kormány döntése Barack Obama volt elnök intézkedéseinek korábbi kritikájával. A külügyminiszter a múltban számos alkalommal támadta Obamát, amiért nem reagált a saját maga által meghúzott vörös vonal Basar Aszad általi megsértésére, azaz vegyi fegyverek bevetésére — írja a The Jerusalem Post.
Az újságíró Pompeo egy korábbi beszédéből is idézett, melyben elhangzott: „a West Point (katonai akadémia – a szerk.) a hiteles cselekvés egyik alapelvére tanított meg: ha Amerika tekintélyét latba vetjük egy ügy mellett, az arra kötelez minket hogy kitartsunk szövetségeseink mellett.”
Pompeo szerint ez a helyzet „alapvetően más”.
„Az ország, amit Törökország megszállt, ahova betörtek, Szíria szuverén ország. Együttműködtünk kurd barátainkkal, az SDF-fel az Eufrátesz folyó egész vidékén,”
— válaszolta.
„Együtt megszüntettük az ISIS kalifátusának veszélyét. Ez mind az SDF-nek, mind az Amerikai Egyesült Államoknak kedvezett, és természetesen az egész világ előnyére vált. Feléjük tett kötelezettségeinknek, hogy együttműködünk velünk ebben, teljes mértékben eleget tettünk.”
Pompeo hozzátette, az Egyesült Államok továbbra is eleget tesz azon feladatának, hogy fellépjen az ISIS ellen az egész világon.
Törökország október 9-én indította el offenzíváját a szír-török határ menti térségben, saját bevallása szerint azért, hogy egy durván 30 kilométeres biztonsági zónát hozzon létre a 440 kilométer hosszú határ mentén, visszaszorítva a kurd erőket, és visszatelepítve mintegy kétmillió jelenleg Törökországban vendégeskedő szír menekültet a térségbe.
Az offenzíva jelenleg, mintegy 120 óráig szünetel, de ez kedden estefelé lejár, és folytatódik a két határmenti város, Tel Abjad és Ras al Ain elleni harc.
Kurd hatóságok szerint a harcok eddig több, mint 215 civil életet követeltek, köztük számos gyermek vesztette életét az összecsapásokban.
Pompeo leszögezte: a török hadművelet Trump szándékával teljesen ellentétesen történt, illetve Amerika azonnal tárgyalást kezdett Ankarával, hogy „csökkentse az általunk úgymond elhagyott emberekre veselkedő veszélyt”.
Amikor arról kérdezték, hogy ha a kurdok nem szuverén nemzet, az vajon azt jelenti-e, hogy feláldozhatóak, a külügyminiszter azt válaszolta, az Amerika által végzett munka pont ennek az ellenkezőjét szolgálta, és teljes mértékben meg van róla győződve, hogy tevékenységük életeket mentett meg a térségben.
„Nem csak a Szír Demokratikus Erők harcosait, de a régió etnikai kisebbségeit is,”
— tette hozzá Pompeo.
A külügyminiszter nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban, pontosan mi kellene ahhoz, hogy Washington katonai erőt vessen be NATO partnere, Törökország ellen, azt azonban leszögezte, országa a gazdasági, és diplomáciai utat preferálja. Ez viszont nem jelenti azt, hogy szükség esetén ne vetnének be katonai erőt.
„A békét preferáljuk a háborúval szemben, de ha egy kinetikus, vagy katonai akcióra lesz szükség, tudhatják, hogy Trump elnök teljesen felkészült erre is” – közölte Pompeo, hozzátéve, a NATO-partnerség nem jelenti azt, hogy mindenben konzisztensek Amerikai szándékaival. Erre Iránt és az atomalkut hozta fel példaként.
„Láthatjuk hogy az iráni atomalkuval kapcsolatban bizonyos NATO-partnerek nagyon különböző álláspontot képviselnek. Ez nem jelenti azt, hogy megszakítanánk velük a kapcsolatot.”
Emlékezetes, hogy Donald Trump egy hete még teljesen elzárkózott a veszélyeztetett kurdok melletti fellépéstől. Az Egyesült Államoknak nem kellene szerepet játszania a kurdok megvédelmezésében az Északkelet-Szíriában indított török offenzívával szemben, de Washington üdvözöl bármely államot, amely volt szövetségese segítségére kel – jelentette ki.
„Hadd védje meg Szíria és Bassár el-Aszad szíriai elnök a kurdokat, és harcoljon a saját földjéért Törökországgal szemben” – hangsúlyozta az elnök egyik Twitter-bejegyzésében.
„Részemről rendben, ha valaki segíteni akar Szíriának megvédeni a kurdokat, legyen az Oroszország, Kína vagy Bonaparte Napóleon. Remélem, jól megy majd nekik, mi 7000 mérföldre vagyunk!”
A török offenzíva miatt a kurdok Aszad szír elnökhöz és Moszkvához fordultak segítségért. Több százan a szomszédos Irakba menekültek. A lépés nyomán a szír és az orosz haderő járművei olyan falvakba érkeztek, melyeket korábban amerikaiak védtek.
Közben az iraki hadsereg közölte: a Szíriából Irakon keresztül kivonuló amerikai katonáknak nincs engedélyük arra, hogy Irakban maradjanak. A közlemény szerint a Szíriából az iraki Kurdisztán felé távozó amerikai alakulatok csak arra kaptak engedélyt, hogy áthaladjanak az országon, ám nem maradhatnak ott.
Korábban az Egyesült Államok védelmi minisztériuma azt közölte, hogy a Szíriából kivonuló alakulatok Irakban maradnak, ahol segítik az arab ország hadseregét az Iszlám Állam terrorszervezet rejtőzködő fegyveresei ellen. Később egy magas rangú amerikai minisztériumi tisztségviselő a sajtónak azt mondta, „a tervek még változhatnak”.
