Bár Boris Johnson tegnap sikeresen megállapodott az EU vezetőivel, sokak szerint hazájában még mindig nem számíthat a képviselők többségének támogatására.
Mint arról hírt adtunk, csütörtökön aláírták az új megállapodást az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről a tagországok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján. Az új megállapodás szövegének túlnyomó része változatlan maradt a korábban Theresa May által képviselt változathoz képest, azért néhány lényegi változás is történt.
Miben más?
A legfontosabb kérdések között szerepel az ír határ ügye, ami mindeddig az első számú akadályt képezte, ezért jelentős fennakadásokat okozott a brit kiválás folyamatában.
Az új egyezségből most eltávolították az eredeti dokumentumban szereplő „tartalékmegoldást”, azaz backstop kifejezést. A törölt mechanizmus lényege (amiről bővebben korábban itt írtunk), hogy egy vámuniós rendszert vetített előre az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha nem sikerülne a kilépést követő két évnyi átmenet során olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely ennek a rendszernek az alkalmazását feleslegessé tenné.
A backstop helyére kerülő új protokoll értelmében vámellenőrzések lesznek bizonyos észak-írországi áruforgalmi beléptető pontokon, de az elfogadott megállapodás szerint nem lesz szigorú határellenőrzés a brit-EU határokon.
Jean-Claude Juncker az ülés első szakaszát lezáró sajtótájékoztatón azt mondta:
Az EU-csúcstalálkozón elfogadott módosított politikai nyilatkozat ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőben a felek között, zéró vámokkal és kvótákkal, egyenlő versenyfeltételekkel.
Az ír vámhatárt érintő kérdéseken túl az új kiválási megegyezés szintén tisztázza:
- az EU állampolgárok helyzetét az Egyesült Királyságban, valamint a brit állampolgárok helyzetét az EU-n belül (az eddigiekhez képest jelentős változás ezen a területen nem várható a következő időszakban)
- az Egyesült Királyság fizetési kötelezettségét az EU számára a kiválásért (közel 39 milliárd angol fontról van szó).
Szintén asztalra került a jövőbeni kapcsolatokra fókuszáló politikai nyilatkozat is, ami részben biztonságpolitikai kérdésekre igyekszik terveket adni.
Jövő év decemberéig az Egyesült Királyságnak alkalmazkodnia kell az EU-s jogszabályokhoz, és a közös kasszába is fizetnie kell, de több intézményének tagságát már megszüntetik az európai közösség köreiben.
Hogyan tovább?
A kiválási megállapodás ezután a londoni törvényhozás, illetve az Európai Parlament elé kerül majd jóváhagyásra. Bár Boris Johnson ugyan meggyőződését fejezte ki arról, hogy szombaton a brit parlament is szentesíti a megállapodást, a szavazás kimenetele közel sem biztos — sőt sokak szerint jóval valószínűbbnek tűnik az elutasítás.
Jeremy Corbyn és helyettese egyértelműen kifejezték, hogy pártjuk elutasítja majd a Johnson-féle megállapodást.
„Ez még annál is rosszabb, mint amiről Theresa May tárgyalt”
– olvasható a brit Munkáspárt vezetőinek véleménye a BBC oldalán.
Az Independent hangsúlyozza: várhatóan nem csak a brit Munkáspárt igyekszik majd megakadályozni Johnson tervének megvalósulását. A Skót Nemzeti Párt képviselői szintén előrevetítették ellenkezéseiket, és a megállapodással szemben még Nigel Farage, a Brexit Párt vezetője is egyértelműen elégedetlenségét fejezte ki.
Mindezeken túl a „legkeményebb diónak” az északír Demokrata Unionista Párt (DUP) tűnik, amely már csütörtök reggel kifejezte, hogy nem áll be Johnson mögé. Szerintük ugyanis a javaslat szeparálja őket a brit közigazgatásról, hátrányos az áfa-elszámolás tervezete, és a szöveg nem biztosít nekik elegendő beleszólási jogot a rendszer elfogadásában sem. A párt elnök-helyettese Nigel Dodds kijelentette:
„Ez a javaslat nem szolgálja Észak-Írország gazdasági jólétét, és aláássa az Unió egységét is.”
Amennyiben a DUP egésze tényleg kihátrál Johnson mögül, komoly nehézségekbe kerül: nemcsak a parlamentben ülő 287 konzervatív képviselők egységes támogatására lesz szüksége holnap, hanem azt a 23 korábbi párttagot is meg kellene nyernie, akik ma már függetlenként tevékenykednek. Mindezeken felül a Munkáspárt soraiból is szüksége lesz támogatásra (amire egyébként márciusban volt példa, amikor Theresa May vezette a vitát).
Johnson esélyei tehát meglehetősen csorbának mutatkoznak a szombati szavazást illetően és előfordulhat, hogy nem az általa előrevetített forgatókönyv szerint haladnak a folyamatok.
Amennyiben a képviselők részéről nem szerez holnap elég támogatást, a rendezetlen Brexit tilalmáról elfogadott törvény lép képbe, ami tovább nehezíti a megoldást.
Noha a bennmaradó tagállamok által jóváhagyott zárónyilatkozatban nincs szó az október 31-re tervezett kilépési határidő meghosszabbításáról,
a szeptemberben elfogadott szabály lényege az, hogy ha október 19-ig a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy az EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
