Az etióp kormányfő kapta a Nobel-békedíjat

Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat – jelentették be pénteken Oslóban.

Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat az Eritreával elért békekötés érdekében tett erőfeszítéseiért – jelentették be pénteken Oslóban.

Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat.

Fotó: YouTube

Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy meghatározó szerepet töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában – állt a díjat odaítélő norvég bizottság indoklásában.

Egész Etiópia nagy büszkeséggel fogadta, hogy az ország miniszterelnökének, Abij Ahmed Alinak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat – reagált pénteken az etióp kormányfői hivatal a díjról határozó norvég bizottság bejelentésére.

Egész nemzetünk nagyon büszke – írta a hivatal Twitter-oldalán. Közleményükben kiemelték: a Nobel-békedíj elismerése mindannak a munkának, amelyet az etióp miniszterelnök végzett „az egységesség, az együttműködés és az együttélés” érdekében.

Az etióp miniszterelnök szeptember elején látogatott Izraelbe. Benjamin Netanjahu azt mondta Abij Ahmed Alinak:

„amióta másfél évvel ezelőtt hatalomra jutott, Ön vált Afrika egyik legfontosabb és legbefolyásosabb vezetőjévé. A bátorság, amivel országával nemzetközileg és regionálisan kiáll, példás.”

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át.  A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

Az idén beérkezett 304 jelölés 219 személyt és 85 szervezetet javasolt a kitüntetésre.

„Etiópiából is lehet mennyország” — etióp keresztények Budapesten

A Neokohn kerekasztal-beszélgetés keretében kérdezte a három vezetőt a radikális iszlámról, a menekültválságról és a magyar kapcsolatokról.