„Etiópiából is lehet mennyország” — etióp keresztények Budapesten

A vezetők az üldözött keresztényekről szóló előadáson vettek részt Budapesten. A Neokohn kerekasztal-beszélgetés keretében kérdezte a három vezetőt a radikális iszlámról, a menekültválságról, és arról, hogy a 10 milliós Magyarország hogyan segíthet a 100 milliós Etiópián.

Távol Afrikától, Budapest belvárosában három egészen más háttérrel rendelkező keresztény vezető tartott előadást. A rendezvény a Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság szervezte és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) biztosította a helyszínt.

Etiópia azóta, hogy 1974-ben megbukott a császárság átélt egy kommunista diktatúrát, több nagy éhséget, több háborút Szomáliával és Eritreával, az Al-Shabaab betöréseit és más szélsőséges iszlamista csoportok támadásait. Az ország lakossága meghaladja a 100 millió főt. Etiópia a világ egyik legrégebbi keresztény állama, aminek kezdete a negyedik századra nyúlik vissza. Az elmúlt évtizedek területi, vallási és politikai konfliktusai után most Etiópia igyekszik a stabilitásra törekedni. Ez nem könnyű, mert a gyorsan növekedő lakosság és a kiújuló konfliktusok a muszlim közösségekkel újabb kihívások elé állítják Afrika második legnépesebb országát.

A budapesti előadás címe a „Az etióp egyházak összefogása az otthonmaradásért” volt. A PPKE jogi karának dísztermében az íves ablakok alatt tartották meg a rendezvényt. A köszöntőt Tristan Azbej államtitkár mondta, aki Etiópiában tett látogatása során találkozott először a meghívott vezetőkkel. Az államtitkár az elején elmondta, külön örül az etióp egyházi vezetők látogatásának mert:

„ha megakarjuk érteni a világban tapasztalható temérdek szenvedést és üldöztetést, és ennek a súlyát, akkor nem elégethetünk meg azzal, hogy internetes kereséseket végzünk el. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy íróasztal mögül elméleti fejtegetésekbe bocsátkozunk”.

Azbej Tristan
Azbej Tristan államtitkár. Forrás: Neokohn

Később azt is hozzátette, hogy mindenkinek a saját otthonában kell biztosítani az emberi méltóságot és az életet.

A három vendég közül először a katolikus Berhaneyesus Demerew Souraphiel, Addisz-Abeba érseke szólalt fel.

Az érsek azzal kezdte beszédét, hogy nem érti, hogy a keresztény gyökerekkel rendelkező Európa miért nem volt képes Isten nevét beletenni az Európai Unió alkotmányába.

Beszédében kitért az etióp kereszténységet ért üldöztetésre, hogy az Iszlám Állam hogyan rabolt el és fejezett le etióp hívőket, akiknek a holttesteit csak az elmúlt hónapokban találták meg a sivatagban.

A második felszólaló  Samson Bekele Demissie az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház, Gyermek és Családügyi Szervezetének vezérigazgatója volt. Az ortodox egyház a legrégebbi keresztény etióp egyház több, mint 1500 éves. Demissie elmondta, hogy 19 országból érkeztek hozzájuk menekültek, csak Dél-Szudánból félmillióan.

A beszédében kitért arra, hogy a harc az iszlám és a kereszténység között több évszázadra nyúlik vissza. A 16. században már megpróbálták elfoglalni a muszlimok az etióp magasföldeket. Az elmúlt 15 évben tért vissza a fenyegetés, de ma már nem kívülről, hanem belülről jön a támadás. Az elmúlt néhány évben több, mint 100 templomot romboltak le az iszlamisták.

Az utolsó felszólaló  Girma Borishie Bati, az Etióp Evangélikus Egyház Közép-Etiópiai Szinódusának alelnöke volt. Ő kiemelte, hogy azért fogtak össze a különböző egyházak vallási vezetői, mert „ha megosztottak vagyunk, akkor könnyű minket megtámadni.” A lutheránus Bati azt is kiemelte, hogy újabban nem csak az iszlám fenyegetés okoz nagy kihívást, hanem az animista tradicionális afrikai vallások követői is egyre többször támadják a keresztény közösségeket.

Egy lutheránus, egy katolikus és egy ortodox egy asztalnál. Forrás: Neokohn

*

Mindannyian más egyházhoz tartoznak: mégis mi az, ami összeköti önöket? Mi vitte rá önöket, hogy összefogjanak?

Samson Bekele Demissie ortodox pap: Először is mindannyian emberi lények vagyunk, akiket a Mindenható Isten teremtett. Másodszor pedig tudjuk, hogy kötelességünk van az emberek felé, a társadalom felé, hogy utat mutassunk nekik. Az emberek jólétén munkálkodunk. S ebbe beletartozik a gazdasági jólétük is. Erről szól az ökumenizmusunk, hogy lényegében ugyanabba az irányba haladunk.

Girma Borishie Bati lutheránus vezető: Etiópiában hagyománya van az együttműködésnek, akkor is ha, nem értünk mindenben egyet. Nem az hozott minket össze, hogy egy delegációba osztottak minket. Az együttműködésünk már hosszú évek óta tart. Ami eggyé tesz minket, az Jézus Krisztus keresztje. Ez az egységünk titka.

Berhaneyesus Demerew Souraphiel katolikus érsek: Mint ismert, Etiópia volt az egyik első keresztény ország a világon. Majdnem kétezer éves. Az első ország voltunk, akik államvallássá tették a kereszténységet. Örülünk, hogy Magyarországra jöhettünk, ami szintén egy ezer éves keresztény ország. Mély keresztény gyökereink vannak. Ez mindannyiunk számára fontos. A legfontosabb, hogy mindannyian szeressük és tiszteljük egymást.

Demissie: Elsősorban a béke építésén dolgozunk együtt. Ha valami baj van, vagy nincs egyetértés, az etióp kormány először az egyházi vezetőket hívja.

Bati: A negyven évvel ezelőtti éhség alatt találtunk egymásra. Ez az egység rengeteg életet mentett meg.

Berhaneyesus Demerew Souraphiel, Addisz-Abeba érseke, Forrás: Neokohn

Melyek a legnagyobb kihívások Etiópia számára? 

Souraphiel: A legnagyobb kihívás, hogy nagyon megnőtt a népesség. Több mint 100 millióan vagyunk. S majdnem 60%-a a lakosságnak 30 év alatti fiatal.

A fiatalok jobb életet akarnak maguknak és családjuknak. Így, amikor a tévében látják a gyönyörű Budapestet, akkor azt hiszik itt van a mennyország. S akkor ide akarnak jönni. Amit az egyházak szeretnének nekik elmondani, hogy Etiópia is lehet mennyország, de dolgoznunk kell érte.

S ehhez infrastruktúrára van szükség, amit a kormány kétoldalú szerződések segítségével próbál fejleszteni. Mint például a magyar kormánnyal. Ha Etiópia stabil és békés, akkor a többi afrikai országnak is tud segíteni, mert Afrika az állandó politikai konfliktusok kontinense. Rengeteg politikai érdek ütközik a térségben.

Demissie: A másik fontos kihívás gazdasági jellegű.  Nő ugyan a gazdaság, de vele párhuzamosan nagyon nő a népesség és így ez nem kiegyenlített. Nincsen elég munka a fiataloknak. Ezért a keresztény szervezetek támogatására nagyon nagy a szükség. További probléma, hogy rengeteg menekült érkezik Etiópiába a környező országokból. Egymillió menekültet kell ellátnunk. Ahogy az Őeminenciája mondta nagyon fontos, hogy ehhez megfelelő infrastruktúránk legyen, elektromos hálózatot kell kiépíteni, a lakhatás is létfontosságú. A legtöbben Eritreából, Dél-Szudánból és Szomáliából jönnek. Ráadásul magas az országon belüli migráció is. Három millió embernek nincs otthona. Nekik az alapvető szükségleteiket kell betöltenünk. Nagy probléma még a betegség is, különösen a szegények körében. Úgy gondoljuk a nemi betegségek terjedése ellen a legjobb védekezés az oktatás.

A keresztény vezetők szerepe ebben nagyon nagy, mert tiszteli őket a társadalom. A lakosság 97%-a vallásos, ezért elmondhatjuk, hogy hívők országa vagyunk.

Bati: Etiópia átalakuláson megy keresztül. Egy új irány van, ami nagyon pozitív. Az ország demokratizálódik. De vannak problémák is. Talán a legnagyobb probléma a belső migráció.

Girma Borishie Bati, az Etióp Evangélikus Egyház Közép-Etiópiai Szinódusának alelnöke, Forrás: Neokohn

Hogyan segíthet Etiópián egy olyan kisméretű ország, mint Magyarország? 

Bati: Az egyházaktól nagyon sokat vár a társadalom. Nem csak építkezést, hanem a konfliktusok megoldását is. Az szeretnék, hogy békét tegyünk. S mindenki azt szeretné, hogy béke legyen az országban.  Ehhez pedig szükségünk van nemzetközi segítségre. Magyarország az egyik ilyen közösség. Értékeljük, hogy a kormány és a magyarok elkötelezettséget mutatnak a keresztények felé. A szenvedély nagyon fontos. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk és reméljük a keresztények közti együttműködés növekedni fog.

Sokat hallunk Magyarországon az Al-Shabaab és más iszlám radikálisok támadásairól. Mi a helyzet jelenleg Etiópiában? Mekkora a veszély?

Souraphiel: Van egy történelmi része a dolognak. Mikor a muszlimokat üldözték Mekkában, akkor menekültként jöttek Etiópiába. Mohamed próféta családja menekültként érkezett hozzánk. Mindig jó volt velük a kapcsolat. A középkorban az oszmán törökök segítségével az ország megszállás alá került. Nagyon sokat szenvedett Etiópia a muszlim inváziótól, a kolostorainkat felgyújtották és sok keresztény meghalt. Akkor a portugál király segítségével legyőztük őket. Azóta békésen éltünk egymás mellett. De aztán megváltoztak a dolgok.

Bati: A muszlimok által lakott részeken a radikális iszlám időnként megerősödik. A vahábiták egyre többen vannak. Nem ritkán felgyújtják a templomokat és lemészárolják a keresztényeket. Ez az elmúlt 15 évben vált szörnyű problémává.

Teljesen jól látható jelenség ez, mondhatni virágzik a vahábizmus. Azt gondoljuk, az ideológiát kívülről importálják, talán a Közel-Keletről vagy talán a Távol-Keletről támogatják, ugyanis Etiópia története során mindig békében éltek a keresztények és a muszlimok.

Demissie: Mindig békében és tiszteletben éltünk együtt, de a dolgok megváltoztak. Elsősorban a fiatalok miatt: sokukat arab országokba küldik tanulni, ott pedig radikalizálódnak. Mellesleg ez a muszlim mozgalom pénzzel is támad, kívülről rengeteg pénzt kapnak. Próbálják gazdasági előnyökkel áttéríteni a keresztényeket. Nagyon átgondoltak, igyekeznek jó politikai pozíciókat szerezni és közel jutni a hatalomhoz. Ha hatalmat szereznek, könnyebben nyomást tudnak gyakorolni a keresztényekre.

Souraphiel: Végszóként szeretnék visszatérni a kérdésre, hogy mit tehet Magyarország Etiópiáért. Reméljük, hogy magyar befektetők lehetőséget látnak majd az országban.

Reméljük az itteniek meglátják, milyen Etiópia valójában, és majd ha egy magyar általános iskolást megkérdeznek, hogy „hol van Etiópia”, nem azt mondja, hogy „Ázsiában vagy Dél-Amerikában”. Ha tudnák, Etiópia micsoda nagyszerű ország, az már szép dolog lenne.

Nigéria — keresztény nőket és csecsemőiket gyilkolták halomra

A világ vezetőinek segítségét kérik az Adara régióban élő keresztények, akik régóta szenvednek a fuláni törzs kegyetlenségétől.