A szenátus azért döntött augusztus elején egy külön kerekasztal létrehozása mellett, mert a városban nagy mértékben megszaporodtak a zsidóellenes támadások, atrocitások.
A Németországi Zsidók Központi Tanácsa üdvözölte, hogy a berlini szenátus kezdeményezésére múlt héten először ült össze az antiszemita erőszakkal foglalkozó kerekasztal — írja a Jüdische Allgemeine. A németországi zsidó lapnak a szervezet vezetője, az ülésen résztvevő Daniel Botmann elmondta:
„Egyetlen polgár sem fogadhatja el, hogy Berlin egyes részei no-go zónákká váltak a zsidók számára. Épp a német fővárosnak kellene példát mutatnia világra való nyitottságból és toleranciából.”
Berlinben kultúrák, vallások százai élnek együtt, kölcsönös tisztelet nélkül ez a város nem létezhet — emlékeztetett Botmann.
A zsidó vezető szerint törvényi szinten is lépni kell, szerinte ideje volna az antiszemitizmust súlyosbító motívumként bevenni a büntetőjogba. Ugyanezt javasolta egy nappal korábban a szövetségi kormány antiszemitizmus-megbízottja is: Felix Klein úgy módosítaná a német büntető törvénykönyvet, hogy a „rasszista” és „idegengyűlölő” mellett külön kategória legyen a zsidóellenesség is, hiszen „az antiszemitizmus a diszkrimináció különleges fajtája, nem a rasszizmus alkategóriája.”
A paragrafus bővítése Klein szerint „politikai üzenet” lenne az ilyen jellegű atrocitásokkal szemben. Ezen kívül pedig bővíteni kell a rendőrség és az államügyészség személyi állományát, hogy alkalmasabbak legyenek hatékonyabban fellépni az ilyen esetekben.
A kereszténydemokraták (CDU) frakcióvezető-helyettese, Thorsten Frei azonban úgy nyilatkozott, hogy a btk. 2015-ös módosításánál már szigorító körülményként vették figyelembe az elkövető kirekesztő nézeteit, így az antiszemita meggyőződést is. Ezzel együtt úgy vélte, meg kell nézni, van-e igény a szabályozás szigorítására.
A berlini szenátus (az önkormányzat) azért döntött augusztus elején egy külön kerekasztal létrehozása mellett, mert a városban nagy mértékben megszaporodtak a zsidóellenes támadások, atrocitások.
A német belügyminisztérium adatai szerint 2001 óta naponta átlagosan négy esetben történt antiszemita atrocitás Németországban, különösen a fővárosban. Berlinben összesen 1800 antiszemita bűncselekményt jelentettek be tavaly, ami az előző évhez képest 20%-os növekedést mutat.
Az új, 17 tagú fórum célja a gyors információcsere és segítségnyújtás, egyének és intézmények kiemelt védelme. Torsten Akmann belügyi államtitkár a megbeszélésen közölte,
„aggodalommal tapasztaljuk, hogy társadalmunkban a jelek szerint megerősödtek az antiszemita tendenciák, és megszaporodtak az erőszakos cselekmények. Ezt nem nézhetjük tétlenül.”
Az elvileg háromhavonta tanácskozó, de bármikor összehívható kerekasztalnál a szenátus szakértőin kívül ott ülnek a biztonsági szolgálatok illetékesei, valamint a zsidó közösségek és civil szervezetek képviselői. Augusztus közepén egyébként Berlin is létrehozta az antiszemitizmusügyi megbízott posztját.
Mint azt lapunk is megírta, Berlinben legutóbb egy 21 éves ütöttek meg antiszemita motivációból. A fiatalember a Warschauer Platznál beszélgetett héberül a barátaival, amikor ezt egy férfi meghallotta, odament hozzá, és ököllel arcon vágta.
Augusztus közepén két ember egy ruhája alapján zsidóként azonosított férfit támadott meg, egy rabbit pedig a berlini Charlottenburg negyedben támadott meg egy arab nyelven kiabáló személy. Az 55 éves rabbi a lökés következtében könnyebb fej- és lábsérüléseket szenvedett.
Előtte való héten Münchenben egy rabbit és fiát inzultálták zsinagógából hazafelé menet. Augusztus elején a berlini Chábád közösségének vezetőjére, Yehuda Teichtalra arabul kiabáló férfiak támadtak rá. Hasonló incidens történt Potsdamban is, ahol egy kipás zsidó embert inzultált két szír állampolgár.
Teichtal rabbi a Die Weltnek elmondta, különösen sokkoló élmény volt a fizikai támadást átélni, majd hozzátette, 23 év alatt Berlinben soha nem tapasztalt hasonlót, bár gyakran hallja, hogy a járókelőktől „sz*ros zsidó”.
Frank-Walter Steinmeier német elnök márciusban az antiszemitizmus elleni harc fontosságára hívta fel országa lakosságának figyelmét, a küzdelmet minden német polgár „kötelességének” nevezve. Az elnök úgy fogalmazott:
„Az antiszemitizmus támadás ellenünk, demokráciánk és nyitott társadalmunk ellen is”.
